fbpx

BP Legal - Jogi Kisokos

Összes fogalom

GDPR

Szerződések

Ipsum

im ad m

Lorem

te irure d

tetha

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

A

Alaki hibák szerződéskötésnél

Alaki hibáról akkor beszélünk szerződéskötéssel kapcsolatban, amikor a jogszabályok valamilyen kötelező formai szabályt írnak elő és a felek ennek megsértésével kötnek szerződést.

Aláírási címpéldány

Az aláírási címpéldány közjegyző által kiállított és hitelesített okirat, melynek célja egy adott céget képviselő személy aláírásképének azonosítása, annak igazolása, hogy a cég nevében aláírásra jogosult személy hogyan és milyen formában ír alá.

Aláírás-minta

Az aláírás-minta ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által kiállított dokumentum, amely egy adott cég képviseletében eljáró személy aláírásának hitelességét igazolja.

Apport

Az apport gazdasági társaságok részére teljesített, a törzstőke összegébe beszámító nem vagyoni hozzájárulás.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

B

Beltag

A beltag egy betéti társaság (Bt.) korlátlanul felelős tagja. Egy betéti társaság alapításához legalább egy beltagra és egy kültagra van szükség.

Bevétel alapú elszámolás

Bevétel alapú elszámolás alkalmazása esetén az adó összege nem függ vállalkozás működése során felmerült költségek mértékétől, hanem az egy előre meghatározott fix vagy a bevételhez százalékos formában kötött összeg.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

C

Cégjegyzék

A cégjegyzék a cégbíróság által vezetett közhiteles és nyilvános nyilvántartás, amely a Magyarországon bejegyzett cégeket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok igazolására szolgáló mellékleteket, illetve egyéb okiratokat tartalmazza.

Cégjegyzési jog

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviselete, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti.

Cégkivonat

Cégkivonat egy adott cégre vonatkozó, a cégjegyzékben szereplő hatályos, fennálló adatokat hitelesen tartalmazó dokumentum.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

D

Diszpozivitás

Diszpozitív szabályoknak nevezzük azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvény szövegében előírásra kerülnek ugyan, azonban a törvény egyúttal azt is megengedi, hogy a felek – különösen a polgári jogi jogviszonyokban – közös megegyezéssel eltérjenek azoktól.

Diszpozíció

A diszpozíció elsősorban egy jogelméleti fogalom, a jogi norma egyik része. Ennek megfelelően a legtöbb (de nem mindegyik) jogi norma három részből áll. Hipotézis, Diszpozíció, Szankció.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

E

Ellenjegyzés

Az ügyvédi (vagy kamarai jogtanácsosi) ellenjegyzés az okiratok hitelesítésének egyik módja. Az ügyvéd által ellenjegyzett okirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál a benne foglaltakra.

Előleg

Az előleg polgári jogi fogalom, adásvételi szerződések esetében a vevő vételi szándékának jelzésére, megerősítésére szolgál az eladó felé. Az előleg összegét a későbbi vételárba be kell számítani, az adásvétel meghiúsulása esetén pedig visszajár a vevőnek.

Elővásárlási jog

Az elővásárlási jog polgári jogi fogalom, amely alapján egy adott dolog tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy bizonyos személy (vagy személyek) másokat megelőzően vásárolhatják meg a dolgot, amennyiben arra a tulajdonoshoz vételi ajánlat érkezik.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

F

Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárás egy gazdasági társaság megszüntetésére irányuló, a cég székhelye szerint illetékes törvényszék által elrendelt eljárás, amelyet egy felszámolással hivatalosan foglalkozó cég, az úgynevezett felszámoló folytat le.

Foglaló

A foglaló polgári jogi fogalom, a szerződés megerősítésére vonatkozó többletszankció.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

H

Hatályon kívül helyezés

A hatályon kívül helyezés jogi szakkifejezés, valamilyen jogszabály (vagy jogi aktus, bírósági ítélet), illetőleg szerződés alkalmazhatóságának végét jelenti.

Hatály, hatályos, hatályba lép

A hatály fogalma jogi szakkifejezés, mellyel a jog minden területén – nem csak a polgári, de a büntető-, alkotmány vagy pénzügyi és munkajogban egyaránt – találkozhatsz.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

I

Ingatlan-nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles nyilvántartás, amely településenkénti – nagyobb városok esetén kerületenkénti – bontásban tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának főbb adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból releváns tényeket.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

J

Jegyzett tőke

Jegyzett tőkeként kell kimutatni vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, vagyoni hozzájárulás vagy vagyoni betét.

Jogcím

A jogcím egy olyan jogi rendelkezés vagy jogintézmény – például jogszabály, bírósági ítélet, szerződés, megállapodás – amely valamilyen magatartást tanúsítását vagy jog megszerzését lehetővé teszi.

Jogi személy

A jogi személy általános jogi fogalom. Személyek olyan közösségét nevezik így, amely jogképességgel rendelkezik, azaz jogok és kötelezettségek alanya lehet –pl: köthet szerződést, vehet fel kölcsönt vagy elfogadhat pénzbeli teljesítést.

Jogutód

A jogutódlás egy jogi esemény, amely során a jogelőd személy megszűnését követően helyébe a jogutód személy lép. Egyszerűen fogalmazva, amit természetes személyek, azaz emberek esetében öröklésnek nevezünk az is jogutódlás.

Jogutódlás jogi személyek esetén

A jogutódlás egy olyan jogi esemény, amely során a jogelőd jogi személy helyébe egy másik, a jogutód jogi személy lép.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

K

Kaució

Kaució az óvadéknak egy sajátos elnevezése, amit jellemzően bérleti szerződések esetében szoktak kikötni és biztosítékként szolgál arra az esetre, ha a bérlő valamilyen szerződéses kötelezettségét megszegné.

Kógens

A kógens kifejezés latin eredetű, általános jogi fogalom. Kógens szabályoknak nevezzük azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvény szövegében olyan módon kerülnek előírásra, hogy azok alkalmazása minden esetben kötelező, a jogalanyoknak nincsen lehetőségük az attól való eltérésre, még közös megegyezés esetén sem.

Kötbér

A kötbér lényege, hogy a szerződés kötelezettje vállalja, hogy abban az esetben, ha olyan okból, amiért felelős, a szerződést nem vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesíti, meghatározott összeget fizet a jogosult részére.

Kötelem

A Ptk. definíciója szerint a kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére, amely valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.

Közzétételi díj

A közzétételi díj az az összeg, amelyet a cégek cégbírósági közleményeik Cégközlönyben történő közzététele költségtérítéseként kötelesek megfizetni a Cégközlönyt szerkesztő Igazságügyi Minisztérium részére.

Kültag

A kültag egy betéti társaságnak (Bt.) olyan tagja, aki főszabály szerint nem tartozik magánvagyona terhére felelősséggel a társaság tartozásaiért.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

L

Létesítő okirat

A létesítő okirat egy jogi személyt (például gazdasági társaságot) létrehozó dokumentum.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

O

Óvadék

Az óvadék valamilyen szerződésben biztosított kötelezettség biztosítására szolgál olyan módon, hogy a szerződés kötelezettje az óvadék tárgyát a másik fél rendelkezésére bocsátja.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

R

Részvénytársaság

A részvénytársaság egy olyan gazdasági társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, a társaság tagjának, azaz részvényesnek a pedig kötelezettsége a részvény ellenértékének szolgáltatására terjed ki.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

S

Saját tőke

A jogi szabályozás szerint saját tőkeként csak olyan tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál.

Semmis szerződés

A semmis szerződés az érvénytelen szerződések egyik csoportja. Ebben az esetben a szerződés olyan szinten ellentétes bizonyos jogi alapelvekkel, hogy úgy kell tekinteni, mintha az létre sem jött volna.

Székhely

Székhellyel minden vállalkozásnak rendelkeznie kell, aki gazdasági tevékenységet folytat: legyen szó zrt.-ről, kft.-től, egyéni cégről vagy akár egyéni vállalkozóról.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

T

Taggyűlés

A taggyűlés a korlátolt felelősségű társaság legfőbb döntéshozó szerve, amely testületben valamennyi tulajdonos – személyesen vagy képviselet útján – jogosult részt venni

Telephely

A telephely egy olyan, az adott cég székhelyétől eltérő helyen, de a székhellyel azonos településen található hely, ahol a cég tartósan üzleti tevékenységet végez.

Tevékenységi kör

Minden vállalkozásnak – legyen az gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozás – az általa végzett tevékenységeket úgynevezett TEÁOR, illetve egyéni vállalkozók esetében ÖVTJ számok formájában fel kell tüntetnie a rá vonatkozó nyilvántartásban

Tételes költségelszámolás

A tételes költségelszámolás egy olyan adózási forma, amikor az adó alapját az árbevétel és a felmerült költségek különbözete jelenti.

Törzstőke

A törzstőke a jegyzett tőke egyik fajtája. Jegyzett tőkének nevezzük egy vállalkozás alapításához a Ptk. által előírt, a létesítő okiratban rögzített tőke összegét, amelyek a tulajdonosok a társaság rendelkezésére bocsátanak.

Tulajdonjog bejegyzési engedély

A tulajdonjog bejegyzési engedély által az ingatlant eladó korábbi tulajdonos feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy Földhivatal a vevő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze.

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

V

Visszterhes szerződés

A visszterhes szerződést legegyszerűbben úgy lehet meghatározni, mint az ingyenes szerződés ellentétét. Visszterhes szerződés esetén a felek kölcsönösen, oda-vissza teljesítenek egymás felé.

Ezeket olvastad már?

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva