fbpx

Haszonélvezeti jog illetéke kalkulátor

Számold ki egyszerűen az illeték mértékét a lenti kalkulátor segítségével!

A haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értéke jelenti a számítás alap alapját.

A határozott időre szóló haszonélvezeti jog értéke főszabály szerint az egyévi érték és az évek szorzata (ahány évre alapították)

Határozatlan időre szól a teljesen bizonytalan tartamú, valamint a holtig szóló haszonélvezet is. Előbbi esetében nincsen kiindulási pont annak megszűnésével kapcsolatban, ennek értékét az egyévi érték ötszörösében kell meghatározni.

Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja:

  • 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

A haszonélvezeti jog illetéke, és amit tudni kell róla

Miről fogsz olvasni?

Az ingatlanjogi jogszabályok között speciális, ugyanakkor mégsem teljesen szokatlan jelenség a haszonélvezeti jog illetéke és a rá vonatkozó rendelkezések. 

A vagyonszerzési illetékről minden bizonnyal te is hallottál már: főszabály szerint minden ingatlan megszerzéséhez kapcsolódik, az ingatlan vagyontárgyat megszerző személynél (vagy személyeknél) jelenik meg fizetési kötelezettségként. De mi a helyzet akkor, ha egy ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség, milyen szabályokra kell odafigyelni? 

Mostani bejegyzésünkben a haszonélvezethez kapcsolódó illetékszámítási szabályokat tekintjük át, röviden kitérve a jogintézmény legfontosabb szabályaira, a haszonélvezeti jog értékének és a fizetendő illeték kiszámításának módjára is. Előre szólunk, hogy elsőre sokszor nem egyszerű és nem könnyen értelmezhető szabályrendszer – éppen ezért, a teljesség igénye nélkül, átfogó jelleggel tárgyaljuk csak a legfontosabb, legrelevánsabb rendelkezéseket.

Mit jelent a haszonélvezeti jog?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a haszonélvezeti jog szabályait, ha kicsit mélyebben érdekel téma, érdemes rászánnod pár percet erre is jelen bejegyzésünk mellet. Most azonban nézzük meg röviden a legfontosabb rendelkezéséket!

A haszonélvezet egy olyan vagyoni értékű jog, amely ingó vagy ingatlan vagyontárgyon állhat fenn valamely személyt vagy személyeket megilletően.

Akinek ilyen joga áll fenn egy ingatlanon, az a tulajdonost megelőzően jogosult azt birtokolni, használni, hasznosítani, hasznait szedni, azonban a törvény erejénél fogva nem rendelkezhet vele. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az ingatlanban lakhat, használhatja, megoszthatja másokkal vagy akár albérletbe is adhatja, jelzáloggal viszont nem terhelheti meg és nem is értékesítheti.

Hogyan jöhet létre?

Az ingatlanon fennálló haszonélvezet leggyakoribb esete az úgynevezett özvegyi jog. Röviden, ennek értelmében az örökhagyó által hátrahagyott ingatlan tulajdonjogát főszabály szerint egyenesági leszármazottjai szerzik meg, egyenlő arányban. Tehát, ha két gyereke örököl, akkor ők fele – fele arányban lesznek tulajdonosok, a túlélő házastársat pedig holtig tartó haszonélvezet illeti meg.

Ekkor jogszabályi rendelkezés folytán jön létre a jogosultság, míg más esetekben szerződéssel, végrendelettel, akár bírósági vagy más hatóság döntés útján is lehetséges haszonélvezet alapítása. Ez történhet ingyenes, ellenérték fejében, létrejöhet az egész ingatlan vagy annak egy eszmei hányada vagy bizonyos részei vonatkozásában, továbbá alapítható határozott vagy határozatlan időre is azzal, hogy természetes személyek esetében ez legfeljebb halálukig, míg jogi személy esetében legfeljebb ötven évre szólhat.   

Ami minden esetben közös, hogy a haszonélvezetet alapító megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, valamint azt be kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba is – ehhez pedig a földhivatalhoz benyújtott dokumentumok mellé csatolni kell az úgynevezett bejegyzési engedélyt is, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását az ingatlan megterheléséhez. 

Hogyan állapítható meg egy haszonélvezeti jog értéke? 

Mint a fentiekből is láthattad, egy haszonélvezeti jog alapításával a tulajdonosnak bizonyos korlátozásokat kell elviselnie, tűrnie kell, hogy a tulajdonában álló ingatlant más használja vagy akár hasznosítsa. A haszonélvezőt ezzel szemben ezek a jogosultságok megilletik, így egy ilyen „jogi helyzetnek” bizony értéke van. Ezért mondjuk azt, hogy a haszonélvezet vagyoni értékű jog.

Hogyan kalkulálható ki a haszonélvezeti jog értéke?

Ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog illetéke megállapítható legyen, első lépésként annak értékét kell kiszámítani. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) pedig egzakt szabályokat állapít meg ezzel kapcsolatban. 

A haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értéke jelenti a számítás alap alapját. Ebből ugyanis meg tudjuk határozni a haszonélvezeti jog egyévi értékét, ami nem más, mint az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad része. Azt, hogy ezt az egyévi értékét hányszor kell figyelembe venni, az fogja eldönteni, hogy milyen hosszú időtartamra alapították a haszonélvezeti jogot. 

Az ugyanis lehet tehát határozott vagy határozatlan idejű. A határozott időre szóló haszonélvezeti jog értéke főszabály szerint az egyévi érték és az évek szorzata (ahány évre alapították). Az Illetéktörvény azonban maximálja az így kiszámítható értéket, az nem haladhatja meg az egyévi érték hússzorosát, illetve ezen kívül is állít bizonyos korlátozásokat a jogszabály.

Határozatlan időre szól a teljesen bizonytalan tartamú, valamint a holtig szóló haszonélvezet is. Előbbi esetében nincsen kiindulási pont annak megszűnésével kapcsolatban, ennek értékét az egyévi érték ötszörösében kell meghatározni. Amennyiben pedig valamely személynek a haláláig szól, a haszonélvezeti jog értékére az alábbi számítást alkalmazzuk. 

Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja:

  • 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
  • 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
  • 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
  • 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Az is elképzelhető azonban, hogy a vagyoni értékű jog több személyt illet meg. Jó gyakorlati példa erre, amikor a szülők úgy vásárolnak lakást a gyerekük számára, hogy saját maguknak haszonélvezetet alapítanak rajta. Olyan is előfordulhat, hogy a haszonélvezet mind a jogosult, mind a kötelezett életétől vagy éppen házasságától függően áll fenn. Itt is több variáció lehetséges tehát.

  • Ha a tartam mind a jogosulttól, mind a kötelezettől függ (például mindkettőnek az életére szól), akkor az idősebb személy életkora lesz irányadó.
  • Ha a haszonélvezet kettő vagy több jogosult élettartamától függ, akkor
    • amennyiben a korábban elhunyt személy halálával szűnik meg, akkor a legidősebb,
    • ha pedig a később elhunytéval, akkor a legfiatalabb életkorát kell alapul venni az érték megállapításánál.
  • Ha pedig egy házasság idejére terjed ki a haszonélvezet fennállás, akkor az idősebb házastárs életkora alapján kell az értéket megállapítani.

Hogyan állapítható meg a haszonélvezeti jog illetéke?

A fentiek alapján tehát az első lépést elvégezhetjük és megkapjuk a haszonélvezeti jog értékét. Aki ilyen jognak a jogosultja lesz, az vagyoni értékű jogot szerez. 

És mint ilyen, illetékfizetési kötelezettséget keletkeztet: jellemzően visszterhes vagyonszerzési illetéket kell fizetnie, abban az esetben pedig, ha ajándékozás vagy öröklés útján történik ennek megszerzése, akkor pedig ajándékozási vagy öröklési illetéket.

Ezek természetesen a főszabályok, amelyek alól léteznek kivételek, valamint kedvezmények is, mint ezt a későbbiekben látni fogod.  

Annyit előre leszögeznénk, hogy nem egyszerű területről van szó, összetett szabályok vonatkoznak rá, főszabályokkal és a főszabály alóli kivételekkel. Az érthetőség kedvéért annyit tisztázzunk, hogy az illetéktörvény szerint a vagyonszerzési illetékek között beszélhetünk:

  • visszterhes vagyonszerzési illetékről, valamint
  • öröklési és ajándékozási illetékről.

Mennyi lesz a fizetendő illeték?

A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke főszabály szerint a forgalmi érték 4%-a. Ha valaki ingatlant vásárol, akkor ennek alapját az ingatlan forgalmi értéke adja. Hasonló a helyzet akkor is, ha valaki haszonélvezeti jogot szerez. Ekkor azonban nem az ingatlan forgalmi értéke, hanem a haszonélvezeti jog értéke jelenti az illetékszámítás alapját. 

Olyan helyzet is előállhat, hogy valaki ajándékként vagy örökségként szerez ilyen jogosultságot. Ekkor a visszterhes vagyonszerzési illeték nem jöhet szóba, hiszen ingyenesen jut hozzá – ebben az esetben ajándékozási vagy öröklési illetéket kell megfizetni jog megszerzését követően. Ennek pontos összegét minden esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg, erről pedig fizetési meghagyásban értesíti a jogosultat. Ennek kiszámítási módjára a következő szakaszban ki is térünk, most csak annyit érdemes megjegyezned, hogy a megszerzés történhet visszterhesen (adásvétel útján) vagy ingyenesen (öröklés vagy ajándékozás útján).

És hogyan kell eljárni a haszonélvezeti jog megváltása esetén?

A haszonélvezeti jog tehát korlátozza az ingatlan tulajdonosát annak használatában, hasznosításában. Ezért viszonylag gyakori eset, hogy úgy dönt, szeretné megszüntetni ezt a helyzetet, azaz megváltani a jogot. Önmagban az ő elhatározása természetesen nem lesz elegendő, a haszonélvezet jogosultjával is meg kell erről egyeznie. Ha ez megtörtént, alapvetően két megoldási lehetőség áll előttük.

Bizonyos esetekben ez szintén történhet ingyenesen is, azonban sokkal jellemzőbb, hogy valamilyen ellenérték fejében teszi ezt meg. A két eset egyezik abban, hogy a következő lépés minden esetben a haszonélvezeti jog törlése az ingatlan nyilvántartásból, azonban az haszonélvezeti jog illetéke szempontjából nem mindegy, hogy az lemondás (ingyenes) vagy megváltás következtében szűnik meg. Előbbi esetben, amennyiben a jogosultság lakóingatlanon áll fenn, úgy a haszonélvezeti jog értékének 9%a lesz az illeték mértéke (minden más esetben, azaz nem lakóingatlannal kapcsolatban 18%), ellenérték megfizetésével történő megváltás esetén pedig a visszterhes vagyonátruházási illeték szabályainak megfelelően 4%. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az előbbi szakaszban tárgyalt ingyenes vagy visszterhes megszerzésre is.

Milyen kedvezmények, mentességek léteznek?

Az Illetéktörvény rendszere több helyen fogalmaz meg mind mentességeket, mind kedvezményeket. Alapvetően kétfajta mentességről beszélhetünk: személyi, illetve tárgyi. Előbbi, azaz a személyes mentesség speciális kört illet meg, jellemzően hivatalos és állami szerveket, egyesületeket, alapítványokat vagy éppen az egyházi jogi személyeket illeti meg.

Esetünkben sokkal lényegesebbek a tárgyi mentességek és kedvezmények. Ezeket a törvény külön határozza meg az ajándékozási, öröklési, valamint a visszterhes vagyonszerzési illetékek kapcsán. Bonyolult és összetett rendszert alkotnak, így most részleteiben nem is ismertetjük őket. 

Csak példa jelleggel: bizonyos feltételek fennállása esetén mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha azon a megszerzéstől számított 4 éven belül a tulajdonos lakóházat épít. Kedvezmény érvényesíthető pedig többek között abban az esetben, ha valaki az előző ingatlanát – amelyen ugyanazon személynek áll fenn holtig tartó haszonélvezeti joga – az új lakás vásárlását megelőző három éven, vagy azt követő egy éven belül értékesíti. 

Miért fontos a jogi szakértelem a haszonélvezeti jog illetéke kapcsán?

Mint láthattad, sokszor már a jogosultság értékének megállapítása sem egyszerű feladat és csak ezt követi az illeték pontos mértékének kiszámítása. Azonban szerencsére léteznek megoldások erre a problémára: az interneten több haszonélvezeti jog illetéke kalkulátor is elérhető, ahol a szükséges adatok megadása után a program kiszámítja nekünk a fizetendő illeték pontos összegét. Így, ha téged is érint a kérdés, érdemes lehet kipróbálnod egyet az ilyen lehetőségek közül

Azonban az sem biztos, hogy az így kalkulált összeget valóban meg is kell fizetned, előfordulhat, hogy fennállnak a kedvezmény vagy a mentesség bizonyos esetei. Ezeknek a sokszor részletszabályoknak az ismerete senkitől nem várható el, kivéve attól, aki ügyvédként a terület szakértőjének számít. Az ingatlannal kapcsolatos jogügyletek minden esetben komoly megfontolást igényelhetnek, egy felkészült jogi szakember pedig már az elején nagy segítségedre lehet abban, hogy pontosan kalkulálhass a rád váró költségekkel, vagy éppen tudomásod legyen olyan kedvezményekről, amelyekkel jelentősen csökkentheted költségeidet.

Miért válaszd a BP Legalt?

A BP Legal munkatársainak kifejezetten szakterületük az ingatlanjog, mindenben segítségedre lesznek, amire egy haszonélvezettel terhelt ingatlan vásárlása vagy éppen egy ilyen jogosultság alapítása, esetleg megváltása során szükséged lehet

Felkészültségünkre, szakértelmünkre és tapasztalatunkra az egész folyamat során bátran hagyatkozhatsz, legyen szó tanácsadásról, szerződéskötésről vagy éppen a földhivatali ügyintézésről. Ha neked is szakszerű jogi segítségre lenne szükséged, keress minket bizalommal!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2023 – BP Legal

Minden jog fenntartva