Tulajdon és haszonélvezeti jog: mikor melyik az „erősebb”?

Tegyük fel, hogy a haszonélvező havi 100 ezer forint bérleti díj fejében ki kívánja adni a lakást. Erről először tájékoztatnia kell a tulajdonost, aki, ha úgy dönt, ennek az összegnek fejében bérbe kívánja venni az ingatlant, akkor a haszonélvező köteles lesz számára ezekkel a feltételekkel biztosítani azt. Így előállhat egy olyan egyedi helyzet, hogy a tulajdonos albérlőként lakik a saját lakásában. A befolyt bérleti díj főszabály szerint minden esetben a haszonélvezőt illeti meg.

Így lehetséges a haszonélvezettel terhelt ingatlan értékesítése

A haszonélvező és a tulajdonos jogosultságai egy lényeges ponton térnek el egymástól: a haszonélvezet tárgyával kapcsolatban egyedül a tulajdonost illeti meg a rendelkezés joga – azaz, kizárólag ő terhelheti meg (például jelzáloggal) és egyedül ő értékesítheti. Ebben semmi nem akadályozza, legfeljebb számolnia kell azzal, hogy egy ilyen joggal terhelt ingatlanát valószínűleg csak alacsonyabb áron tudja eladni: a haszonélvezeti jog ugyanis a tulajdonos személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad. 

Azt, hogy a haszonélvezőnek milyen ráhatása lehet az adásvételre, az dönti el, hogy az ingatlan nyilvántartásba bejegyezték-e az elidegenítési és terhelési tilalmat. Amennyiben igen, úgy az ingatlan kizárólag a haszonélvező szerződésbe foglalt nyilatkozatával, közös megegyezéssel értékesíthető. Amennyiben ilyen bejegyzésre nem került sor, a haszonélvező hozzájárulására nincs szükség, viszont jogosultsága ebben az esetben is fennmarad. Jellemző megoldás az ilyen esetekben, hogy a haszonélvező ingyenesen vagy ellenérték fejében lemond a haszonélvezeti jogáról. Hogy pontosan mennyit is ér a haszonélvezeti jog, azt pedig az Illetéktörvény alapján lehet számszerűsíteni. 

Hogy állapítható meg a haszonélvezeti jog értéke?

Ha számszerűsíteni szeretnéd egy haszonélvezeti jog értékét, akkor az Illetéktörvény rendelkezéseit kell segítségül hívnod, a következők szerint. Első lépésben meg kell határozni a haszonélvezeti jog egy évi értékét. Ez pedig nem más, mint a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének egyhuszad része. Ha az éves értéket megállapítottad, akkor annyival kell szorozni, ahány évig a haszonélvezeti jogosultság fennáll. Ez elsősorban a szerződéssel megállapított, határozott idejű jogosultság esetén ad megfelelő iránymutatást: öt évig fennálló haszonélvezet értéke az egy évi érték ötszöröse lesz.

Holtig tartó, többek között özvegyi jog esetén a jogosult életkora alapján kell a szorzót megállapítani, amely számmal megszorozva az egy évi értékkel megkapjuk a haszonélvezeti jog értékét, méghozzá olyan módon, hogy ha a jogosult:

• 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Hogyan szűnhet meg a haszonélvezet?

A haszonélvezet megszűnik 

• a határozott időtartam lejártával, 

• a jogosult halálával (jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével)

• és akkor, ha a haszonélvező megszerzi a dolog tulajdonjogát.

Ezen kívül arra is van lehetőség, hogy a felek közös megegyezéssel megszüntessék. Ehhez haszonélvező lemondó nyilatkozata, valamint ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a nyilvántartásból való törlés lesz szükséges. Ingatlan esetében a lemondó nyilatkozatot a tulajdonoshoz kell intézni és azt minden esetben írásban kell megtenni.

Milyen jogok illetik a tulajdonost a haszonélvezővel szemben?

A tulajdonos – haszonélvező viszonylatban az utóbbi viszonylag kényelmes helyzetben van: bár nem tulajdonos, mégis, még a valódi tulajdonossal szemben is gyakorlatilag tulajdonosként léphet fel: amennyiben zavarná őt az ingatlan használatában, a bíróságtól akár birtokvédelmet is kérhet. Az egyedüli korlát, amely miatt mégsem tekinthető rá úgy, mint kvázi tulajdonosra, az a rendelkezési jog teljes hiánya.

A tulajdonos egyetlen fontos jogosítványa és lehetősége az ellenőrzési jog gyakorlása: ennek keretében ellenőrizheti a haszonélvezet gyakorlását és például amennyiben a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, akkor biztosítékot követelhet tőle. Amennyiben ezt a haszonélvező nem adja meg, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. 

Miért érdemes jogi szakember segítségét kérni?

Mint láthattad, a haszonélvezeti jogosultság jelentős mértékben korlátozhatja a tulajdonodban álló ingatlan használatát és sok esetben megnehezíti, akár lehetetlenné is teszi annak értékesítését, kiváltképpen egy számodra is elfogadható összegért cserébe. A haszonélvezet gyakorlása megköveteli a felek kölcsönös bizalmon alapuló együttműködését – az öröklést követően létrejövő helyzetekben ez a legtöbbször adott, minden más esetben viszont komoly megfontolást igényel.

A haszonélvezettel terhelt ingatlan ugyanúgy az ingatlanjog hatálya alá esik, mint az ingatlan adásvétel vagy ajándékozás – pontos, precíz nyilatkozatokra, földhivatali ügyintézésre, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratra lesz szükséged minden egyes, jogilag jelentős mozzanat megtételéhez.

Miért válaszd a BP Legalt?

A BP Legal ingatlanjogban jártas kollégái ismerik a haszonélvezettel terhelt lakások, családi házak és más ingatlanok minden buktatóját, akárcsak az ilyen ügyek intézéséhez szükséges tartalmi és formai követelményeket. 

Tapasztalt kollegáink mindenben segítségedre lesznek: nem csak akkor, ha ilyen jogosultsággal terhelt ingatlant értékesítenél vagy éppen vásárolnál, hanem egy esetleges haszonélvezeti jog alapítása esetén is segítünk körültekintően eljárni, hogy együttműködésetek a jogszabályi keretek között zökkenőmentes lehessen. Ha neked is szakszerű jogi tanácsadásra van szükséged, keress minket, lépj velünk kapcsolatba!