fbpx

Hatály, hatályos, hatályba lép

A hatály fogalma jogi szakkifejezés, mellyel a jog minden területén – nem csak a polgári, de a büntető-, alkotmány vagy pénzügyi és munkajogban egyaránt – találkozhatsz. Szinonimát nehéz neki találni, hiszen többről van szó annál, mint hogy valami érvényes (ez ugyanis a hatályosság előfeltétele), sokkal inkább az alkalmazható vagy alkalmazandó lehetne a megfelelő kifejezés.

Hatályról nem csak szerződések, hanem jogszabályok esetében is beszélhetünk – közös a kettő típusban, hogy az érvényesség időben nem mindig esik egybe a hatályossággal. Vegyük például az új Ptk. megalkotását. A Ptk.-t az Országgyűlés, mint törvényalkotó 2013-ban fogadta el, hatályba mégis csak 2014. március 15-én lépett. A Parlament a törvényt a megfelelő módon, megfelelő többséggel elfogadta – ekkor érvényesen létrejött a jogszabály. Ezt pedig követte egy majdnem egy éves időszak, amíg elég idő marad arra, hogy a társadalom felkészüljön annak alkalmazására. És itt nem csak a gyakorló bírókat, ügyvédeket vagy közjegyzőket kell érteni, hiszen a polgári jogviszonyok az élet minden területét áthatják. Az új Ptk. szigorította például a kft.-k vonatkozásában a jegyzett tőke kötelező minimumát – a korábbi 500.000 forintról 3.000.000 forintra emelte, idővel pedig minden kft.-nek meg kellett felelnie az újabb szabályozásnak (erre azonban végül a Ptk. hatálybalépésétől számított még további három év haladékot kaptak a cégek a gyakorlatban).

Hatálytól ugyanígy beszélhetünk egyes szerződések esetében is. Ahhoz, hogy egy szerződés egyáltalán hatályba léphessen, először szintén szükséges, hogy az érvényesen létrejöjjön. A Ptk. különböző formai követelményeket ír elő egyes szerződéseknél: ezeknek a formai követelményeknek a betartása a feltétele annak, hogy a szerződés érvényes legyen. Például, hogy a gépjármű vagy ingatlan adás-vételi szerződést írásban kössék meg.

Ha az érvényes szerződés megszületett, a szerződéses felek rendelkezhetnek úgy, hogy az már az aláírás napján lép hatályba. Azonban kiköthetik azt is, hogy az abban foglaltakat csak egy későbbi időponttól kívánják alkalmazni – ilyenkor a szerződés megkötés és annak hatálybalépés eltérő időpontban következik be. Például, ha megkötnek egy lakásbérleti szerződést, azonban a bérlő csak a következő hónap első napjától kíván beköltözni – ekkor célszerű a szerződés hatálybalépését is ebben az időpontban meghatározni.

Ugyanígy lehetséges a hatálybalépést valamilyen feltételtől függővé tenni: például egy kedvező hitelbírálattól vagy egy pályázat elnyerésétől. Ugyanígy, egy szerződés alkalmazásának, azaz hatályának végét is okozhatja valamilyen feltételnek a bekövetkezte – például egy tartási szerződés esetén a nagykorúság elérése.   

Vonatkozó jogszabályok:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény III. könyv

Kapcsolódó fogalmak: