fbpx

Cégjegyzési jog

A cégjegyzési jog a cég írásbeli képviselete, a cég nevében történő aláírásra való jogosultságot jelenti. A cégjegyzéssel kapcsolatos szabályokat elsősorban nem a Ptk., hanem a Cégtörvény tartalmazza. 

A cégjegyzési jogtól meg kell különböztetni a cég szervezeti képviseletét. Szervezeti képviselő így lehet egyfelől a kft. ügyvezetője vagy a Zrt. vezérigazgatója is, másfelől viszont a társasági szerződés is rendelkezhet olyan céges pozíciókról, amelyek szintén képviseleti jogosultsággal járnak együtt. Ez jog szélesebb kört ölel fel, mint a cégjegyzés. A képviseleti jog a szóban és írásban történő képviseletet egyaránt jelenti, míg a cégjegyzés egyedül a cég írásbeli képviseletére korlátozódik. 

A cég vezető tisztviselője a jogszabályok rendelkezései folytán képviseleti jogosultsággal rendelkezik, amely automatikusan felruházza cégjegyzési jogosultsággal is. A képviseleti jog korlátozására nincs lehetőség: ha például a társasági szerződés korlátozza az ügyvezető cégjegyzési jogát olyan módon, hogy az csak valamilyen összeghatárig érvényes vagy a taggyűlés jóváhagyásához kötött, ez a rendelkezés kívülálló, harmadik személyekkel szemben nem hatályos. Önmagában cégjegyzési joggal sokszor, jellemzően munkaszervezési szempontok alapján, nem csak a cég vezetői, hanem egyes munkavállalók is rendelkezhetnek

Ha kettőnél több cégjegyzésre jogosult személy van a cégben, akkor beszélhetünk együttes vagy önálló cégjegyzési jogosultságokról is. Önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselő egyszemélyben vállalhat írásban kötelezettségeket a cég nevében, például köthet szerződést. Együttes cégjegyzési jog esetében pedig két, együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkező képviselő teheti meg ugyanezt. Ennek a minőségnek a cégkivonatban szerepelnie kell: a cégjegyzésre jogosult(ak) adatai alatt nem csak az ellenőrizhető, hogy ki jogosult a cég írásbeli képviseletére, de a cégjegyzés módja (önálló vagy együttes), illetve az adott személy cégen belüli beosztása is (például vezető tisztségviselő vagy más munkavállaló) szintén megismerhető belőle.

A cégjegyzésre jogosult aláírásmintáját vagy aláírási címpéldányát nem kötelező benyújtani a cégnyilvántartás részére. Ha azonban erre sor került, akkor a jogosult csak olyan formában jegyezheti ellen a céget, amilyen formában aláírása a közjegyzői hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányon vagy az ügyvéd (kamarai jogtanácsos) által ellenjegyzett aláírás-mintán szerepel.

Vonatkozó jogszabályok:

  • A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. – 9. §

Kapcsolódó fogalmak:

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva