A cégjegyzék a cégbíróság által vezetett közhiteles és nyilvános nyilvántartás, amely a Magyarországon bejegyzett cégeket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok igazolására szolgáló mellékleteket, illetve egyéb okiratokat tartalmazza.
A cégjegyzékbe történő bejegyzésére és nyilvántartására (főszabály szerint) az a cégbíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a cég székhelye van. A cégjegyzék nyilvános, hiszen az abban szereplő tények, adatok bárki számára megismerhetőek. Közhiteles, ugyanis az abban szereplő céges adatokat a nyilvántartás hitelesen tanúsítja. A cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól pedig cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.
A cégjegyzék tehát a cégekre vonatkozó adatokat és az adatokhoz kapcsolódó mellékleteket tartalmazza. Például ha szerepelnek benne a társaság tagjainak adatai, ehhez mellékletként a társaságnak be kell nyújtania az ezt igazoló mellékletet, így pl. a tagjegyzéket, mely szintén része lesz a cégjegyzéknek.
Törvény határozza meg, hogy milyen adatokat kell a cégjegyzékben nyilvántartani. Ezeket az adatokat alapvetően két nagy csoportra osztják: cégformától függő és cégformától független adatok. Ez a következőképpen épül fel:
- Vannak adatok, melyeket valamennyi cég esetében tartalmaznia kell a cégjegyzéknek. Ilyen például a cég cégjegyzékszáma, neve, székhelye vagy a képviseletre jogosultak adatai. Ezek az információk tehát minden esetben szerepelnek a cégjegyzékben.
- Vannak olyan adatok, amelyeknek valamennyi cég esetében, de csak szükség szerint kell szerepelniük. Azaz akkor, ha ez az adott cég szempontjából releváns. Ilyen lehet a cég rövidített neve, telephelye, fióktelepe vagy külföldi cég esetében a székhelye szerinti ország kódja.
- A harmadik csoport azoknak az adatoknak az összessége, amelyek úgymond a cég hitelezőinek szempontjából fontosak, ha van valamilyen olyan körülmény, amely a cég fizetőképességét vagy működését érinti. Például, ha a cég csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll vagy állt, akkor ezeknek a kezdő időpontját, illetve befejezését. Úgyszintén fel kell tüntetni, ha a cég ellen végrehajtást, lefoglalást vagy valamilyen büntetőjogi intézkedést foganatosítottak. Értelemszerűen ez csak akkor szerepel a cégjegyzékben, ha releváns, akkor viszont cégformától függetlenül.
- Végül pedig vannak olyan adatok, amelyeket az adott cégformától függően kell tartalmaznia a cégjegyzéknek. Például kft. esetében a tagok nevét és bizonyos személyes adatait, bt. esetében a társaság bel- és kültagjainak nevét és adatait, rt. esetén a részvények számát és névértéket, típusát és fajtáját, valamint további adatokat attól függően, hogy zártkörűen (zrt.) vagy nyilvánosan (nyrt.) működő részvénytársaságról van-e szó.
A cégjegyzékben az abban bejegyzett cégek legfontosabb adatait mellett a cégek életében bekövetkező jelentősebb változásokat is nyilvántartják. Ezért a cégjegyzékből nem csak a fennálló, hanem a már törölt adatoknak is megállapíthatónak kell lenniük.
Vonatkozó jogszabályok:
- A 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről
- A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
Kapcsolódó fogalmak:
