fbpx

Ezt érdemes tudnod az egyesület alapításának lépéseiről

Miről fogsz olvasni?

Egyesületekről biztosan te is nagyon sokat hallottál már és találkoztál velük valamilyen formában: a művészet, a kultúra vagy a sport területén jellemzőek az ilyen szervezetek, elég, ha csak a sportegyesület (SE) elnevezésre gondolsz. 

Az egyesületet a nonprofit civil szervezetekhez tartozik. Ennek megfelelően soha nem lehet profitorientált vállalkozás, az általa elért gazdasági eredmények nem a tagok magánvagyonát gyarapítják, hanem kizárólag az egyesület céljának megvalósulását hivatottak elősegíteni. 

Bejegyzésünk témája az egyesületek: megnézzük, kik, milyen feltételekkel és milyen célra hozhatnak létre ilyen szervezetet, milyen formai és tartalmi előírások vonatkoznak alapításukra, működésükre vagy megszűnésükre.

Mi is az egyesület?

A törvényi definíció szerint az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy

Egy egyesület esetében mindig fontos a tagság.  A későbbiekben erre részletesen kitérünk, de az egyesület alapításának és működésének alapvető feltétele, hogy legyen legalább tíz olyan személy, aki az egyesület létrehozását és működését elhatározza, amely során fontos, hogy mindig legyen legalább tíz tagja a szervezetnek. 

Szintén fontos az alapszabályban meghatározott cél. Ez az a cél, ami az egyesület működésének lényegét adja, az egész szervezet ennek a célnak alárendelve, annak megvalósítását folyamatosan szem előtt tartva működik. Ezzel a céllal szemben komolyabb követelményeket nem határozott meg a jogalkotó: gyakorlatilag bármilyen cél elfogadható lehet, amíg az nem ütközik az alaptörvénybe vagy más jogszabályba. Egyetlen fontos korlát létezik: gazdasági tevékenység folytatására egyesület nem alapítható.

Ez nem jelenti azt, hogy semmilyen gazdasági tevékenységet nem végezhet. A megkötés mindösszesen annyi, hogy amennyiben az egyesület gazdasági teljesítményt ér el – például tagdíjból, adományokból vagy az általa szervezett programokon szerzett bevételből – akkor ez a bevétel nem osztható fel a tagok között, kizárólag a célnak megfelelően lehetséges felhasználni.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az egyesületekre?

Két törvényt kell kiemelnünk, bár további rendelkezéseket más jogszabályok is megállapíthatnak: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt (Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (Civil törvény).

Polgári Törvénykönyv

A Ptk. határozza meg az egyesületre vonatkozó alapvető szabályokat. Sokat elmond az egyesület jogállásáról a rá vonatkozó rendelkezések Ptk.-ban történt elhelyezése is: a jogi személyekre vonatkozó szabályok után, viszont a gazdasági társaságok szabályozása előtt foglalkozik a törvény az egyesülettel. Ebből is látszik, hogy az egyesület ugyanúgy jogi személy, mint egy betéti vagy részvénytársaság, gazdasági társaságnak mégsem minősül, így az olyan kifejezések, mint az osztalék, a szavazatelsőbbség vagy a törzstőke, ismeretlenek számára.

Civil törvény

Az egyesületre vonatkozó szabályokat a Civil törvény bontja ki részletesen, megadja az alapítására vonatkozó eljárási szabályokat, illetőleg részletesen rendezi megszűnésének, nyilvántartásának vagy könyvvezetésünknek szabályait. 

Miben más az egyesület, mint a többi hasonló, nonprofit társaság?  

A Civil törvény a civil szervezeteknek három formáját határozza meg:

  • civil társaság,
  • egyesület,
  • alapítvány.

Mi az a civil társaság?

A civil társaság a civil szervezetek legegyszerűbb formája, jogi személyiséggel nem rendelkezik, így kötelezettségeket sem vállalhat, gazdasági-vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végezthet. Kizárólag a tagok közösségi célú tevékenységük összehangolását szolgálja, létrehozása nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, mindösszesen egy formailag alig kötött társasági szerződés legalább két tag általi megkötése szükséges hozzá.

Egyesület vagy alapítvány?

Az egyesület és az alapítvány egyaránt jogi személy, amely nem jöhet létre elsődlegesen gazdasági tevékenység végzésére. Alapvető különbség azonban a kettő között, hogy az egyesület személyeket egyesít, míg az alapítvány vagyont.

Mind a kettő szervezet esetében létezik egy cél, amely érdekében létrehozták. A működés ennek a célnak a megvalósulását szolgálja, azonban más módokon: egy egyesület elsősorban a tagok tevékenysége és együttműködése útján, míg az alapítvány pénzügyi támogatások formájában. Sport vagy kulturális tevékenység céljára az egyesület lesz a megfelelőbb választás, egy kórház vagy iskola támogatására, ahol a tevékenységet az erre képzett személyzet végzi, az alapítvány útján juttatott pénzügyi támogatás célszerű. 

Éppen ezért, egy egyesület vagyoni hozzájárulás hiányában, pusztán a tagok egyetértésével is alapítható, alapítvány esetében fogalmi elem a vagyon, így az alapításnak is feltétele. Az alapítványra vonatkozó szabályok sokkal kötöttebbek, az alapító okiratba foglalt cél a későbbiekben nem változhat meg, az alapító érdemben kevés ráhatással rendelkezik a szervezet működésére.

Nonprofit gazdasági társaságok

A nonprofit gazdasági társaság egy speciális társasági jogi forma, ötvözve a nonprofit és a profitorientált szervezetek sajátosságait. Egy ilyen társaság a cégekre vonatkozó szabályok szerint működik, azzal a lényeges eltéréssel, hogy nem fizethetnek osztalékot, a nyereség nem osztható fel a tulajdonosok között, az a társaság vagyonát képezi és a vállalkozás tevékenységre kell fordítani.

Hogyan lehetséges egyesületet alapítani?

A Ptk. rendelkezései szerint egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Nézzük meg ezt a rendelkezést kicsit közelebbről!

Az egyesület alapszabálya

Az egyesület létesítő okirata az alapszabály, ami funkcióját tekintve ugyanaz, mint gazdasági társaságok esetében a társasági szerződés. Ez adja meg az egyesület működésének kereteit, a tagok jogait és kötelezettségeit, a közgyűlés működésének vagy az egyesület vezetésének szabályait.

Az alapszabály kötelező tartalmi elemeit megadja a jogszabály, ennek megfelelően annak tartalmaznia kell: 

  • a szervezet nevét,
  • célját,
  • székhelyét,
  • a tagdíj mértékét,
  • a tagok nevét, lakóhelyük vagy székhelyük feltüntetése mellett, valamint
  • az első vezető tisztségviselő(ke)t.

Az egyesület célja

Mint említettük, az egyesület céljával kapcsolatban viszonylag kevés törvényi korlát létezik. Fontos különbség az alapítvánnyal szemben, hogy a célnak nem kell tartósnak lennie és az később módosítható, ehhez mindösszesen a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 

Az egyesület célja:

  • nem sértheti az Alaptörvényt vagy más jogszabályt,
  • nem valósíthat meg bűncselekményt és nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére,
  • nem sértheti mások jogait,
  • nem lehet elsődlegesen gazdasági tevékenység,
  • nem lehet fegyveres szervezet létrehozása vagy kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányuló tevékenység végzése.

Ezek tényleg a legszélsőségesebb esetek, amelyek között széles mozgástér áll rendelkezésre az alapítók számára. Az alapszabálynak tartalmazni kell az egyesület célját is, hiszen így tudja a bejegyző bíróság megállapítani, hogy az nem ütközik semmilyen jogszabályba.

Az egyesület tagjai

Az egyesület tagjait tekintve szintén kevés a megkötés, jogi személy és akár 18 év alatti természetes személy, valamint nem magyar állampolgár is tagja lehet. Egy egyesület kifejezetten demokratikus módon működik, a tag kötelezettsége a tagdíj rendszeres megfizetése mellett az alapszabályban meghatározott kötelezettségeinek teljesítése és tiszteletben tartása. 

A tag jogosult részt venni az egyesület tevékenységében, szavazhat a közgyűlésen, amelyre kötelezni nem lehet. A szavazati joga minden tagnak egyenlő, egy profitorientált gazdasági társasággal szemben azt nem lehet a tag vagyoni hozzájárulásának (tagdíjának) mértékéhez igazítani. Jogosult megválasztani az egyesület tisztviselőit és ő maga is választható ezekre a tisztségekre.

Ami fontos megkötés, hogy az egyesület létrehozásához legalább tíz személy szükséges, akik az alapszabályt elfogadják és ennek a minimális létszámnak a működés során mindvégig meg kell felelni.

Hogyan történik az egyesület alapítása lépésről lépésre?

Az egyesület alapításának két jelentős mozzanata van: az alapszabály elfogadását követően a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet be kell nyújtani az illetékes bírósághoz.

Alapszabály elfogadása

  • Elsőként a tíz alapító tag az alakuló ülésen az alapszabály elfogadásával együtt kimondja az egyesület megalakulását. Az új Ptk. vezette be azt a szabályt, hogy nem kötelező alakuló ülést tartani, elegendő, ha tíz személy az egyesület alapszabályát aláírja.
  • Miután elfogadták az alapszabályt, a tagoknak meg kell választani a képviselőt és a tisztségviselőket. Itt annyi a megkötés, hogy a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből és nem állhat fenn velük szemben olyan ok, mint foglalkozástól eltiltás vagy a büntetett előélethez fűződő bizonyos hátrányos következmények. Az egyesület képviseletét csak tag láthatja el.
  • Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé csatolni kell a jelenléti ívet, a jelenlévő tagok nevével, címével és aláírásával. 
  • Végül a megválasztott tisztségviselőknek tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük
  • Lehetőség van felügyelőbizottság létrehozására is, ekkor a felügyelőbizottsági tagokkal kapcsolatban hasonlóan kell eljárni, mint a többi tisztségviselő esetében.

Nyilvántartásba vétel

Miután a tagok az alapszabályt elfogadták, az egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre – a nyilvántartásba vételi kérelmet a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszéknél kell benyújtani. 

A Civil törvény részletesen meghatározza a kérelem tartalmi elemeit. A részletek ismertetésétől eltekintve az alábbi módon történik az egyesület nyilvántartásba vétele:

  • Az alakuló üléstől számított 30 napon belül kell benyújtani a szükséges dokumentumokat az illetékes törvényszékhez:
    • papír alapon, személyes vagy postai úton is benyújthatók a szükséges dokumentumok, illetve 
    • választható az elektronikus eljárás is, ügyfélkapun keresztül.
  • A benyújtáshoz szükséges dokumentumok:
    • az elfogadott alapszabály, ha volt, az alakuló ülésen készült jegyzőkönyv és jelenléti ív,
    • a képviselő, a tisztségviselők, adott esetben a felügyelőbizottsági tagok tisztségelfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatát,
    • a székhelyhasználat jogcímét igazoló dokumentumot és az erre vonatkozó nyilatkozatot,
    • a bejegyzésre vonatkozó kérelmet, valamint
    • a jogszabályban meghatározott egyéb dokumentumokat.

A bíróság a kérelmet és mellékleteit megvizsgálja és ha azok tartalmilag és formailag megfelelnek a jogszabályok előírásainak, a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül a bíróság hivatalból dönt a nyilvántartásba vételről. Ezt követően a bejegyzésről szóló végzést megküldi az egyesületnek és az ügyészségnek. Amennyiben határidőben senki nem nyújt be fellebbezést, a végzés jogerőre emelkedik és az egyesület létrejött. Az adószám megszerzése automatikusan történik, a bejegyzési kérelem erre vonatkozó részének kitöltésén túl más teendő nincs ezzel kapcsolatban.

Hogyan szűnhet meg az egyesület?

Végül nagyvonalakban nézzük meg az egyesület megszűnésének eseteit is. 

  • Az egyesület döntéshozó szerve (a tagokból álló közgyűlés vagy a tagok által választott küldöttgyűlés) határozhat az egyesület megszűnéséről, az alapszabályban lefektetett szabályok szerint.
  • A döntéshozó szerv határozhat más társadalmi szervezettel történő egyesülésről is, ekkor technikailag egy új szervezet jön létre, a rá irányadó eljárási szabályokkal.
  • A bíróság megszüntetheti az egyesületet, amennyiben:
    • törvényes működés nem állítható helyre, törvényességi felügyeleti eljárás keretében,
    • az egyesület fizetésképtelensége esetén felszámolási eljárás keretében,
    • az ügyész indítványára, mert
      • az egyesület határozott időre jött létre és ez az időtartam eltelt,
      • megszűnése meghatározott feltételhez kötött és ez a feltétel bekövetkezett,
      • megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, illetve
      • bizonyos esetekben akkor is, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül 10 fő alá csökkent.

Megszűnés esetén rendelkezni kell a fennmaradó vagyonról is, amely nem kerülhet a tagok tulajdonába, jellemzően egy másik, hasonló céllal működő közhasznú szervezetnek kerül átadásra. Emellett előfordulhat fizetésképtelenség miatti felszámolási eljárás lefolytatása is, a gazdasági társaságokhoz hasonló módon.

Miért érdemes jogi szakember segítségét kérni?

Mint láthattad, egy egyesület viszonylag egyszerűen, kevés formai és tartalmi kötöttség mellett alapítható meg. Bár a bejegyzés nem kötött illeték fizetéséhez és az ügyvédi képviselet sem kötelező, mégis célszerű szakértő jogi segítséget kérned az egyesület alapítása során. 

Egy tapasztalt ügyvéd rutinból ismeri azokat a körülményeket, amelyek egy ilyen szervezet buktatóit jelenthetik, segít az alapszabály pontos megfogalmazásában, felhívja a figyelmedet praktikus megoldásokra vagy a nyilvántartásba vételi eljárás során irányadó formai és tartalmi szabályokra.

A BP Legal munkatársai széleskörű tapasztalattal rendelkeznek a társasági jog útvesztőiben, amely természetesen az egyesület alapításával és működésével kapcsolatos buktatókra is kiterjed. Ha te is egyesület alapítását tervezed vagy bármilyen módon szükséged van a szakszerű jogi támogatásra, keress minket, lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2022 – BP Legal

Minden jog fenntartva