fbpx

A válás menete – legfontosabb tudnivalók a házassági bontóperről

Miről fogsz olvasni?

Az alábbi cikkünkben egy olyan problémát fogunk körbejárni, amely a családjog egyik legérintettebb területe, ez pedig nem más, mint a válás. Tekintettel arra, hogy a házassági bontóperre nagyon komplex jogi szabályozás vonatkozik, fontosnak tartottuk összefoglalni a lényegesebb elemeit.

A válás indítása, a bontóper benyújtása

Magyarországon a házasság felbontását csak bírósági úton lehet kezdeményezni, a megindítására személyesen vagy jogi képviselő útján van lehetőség. A házasság felbontására irányuló keresetlevelet az egyik házasfél tudja a bíróságra benyújtani. Őt hívjuk felperesnek.

Egyoldalú kérelem esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére eljár, ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha az életközösség megszűnt és annak helyreállítására nincs lehetőség. Ezt minden esetben a bíróság ítéletben mondja ki.  

A válóper az alperes lakóhelyéhez, vagy a házastársak utolsó közös lakóhelyéhez tartozó illetékes bíróság előtt zajlik. 

Az eljárás megindításának, tehát a keresetlevél benyújtásának az illetéke 30.000, – Ft., melyet a perindító fél (felperes) fizet meg. Ez alól nem lehet felmentést kapni. 

A keresetelvélben – a jogszabályban meghatározottakon túl – fel kell tűntetni:

  • a házasság megkötésére és
  • a házasságból született gyermekek születésére vonatkozó adatokat, 
  • az életközösség fennállásának időtartamát ( kezdő és végnapját ), 
  • valamint mellékelni szükséges az ezeket igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermekek születési anyakönyvi kivonata). 

Amennyiben a bontóper közös megegyezéssel valósul meg, akkor a közös megegyezést igazoló megállapodást is csatolni kell. 

A válóper menete

A házassági bontóper a perfelvételi tárgyalással kezdődik, melyet az érdemi tárgyalási szak követ. 

A perfelvételi tárgyaláson (első tárgyaláson) a felek összefoglalják a vitás kérdéseket, előterjesztik a kereseti kérelmet, az ellenkérelmet, illetve a bizonyítási indítványokat. A bíróság eredendően arra törekszik, hogy a feleket kibékítse és rábírja őket az egyezség megkötésére, amely, ha sikerül, akkor hivatalból megszünteti az eljárást. 

Ellenben, ha a házastársak nem tudnak konszenzusra jutni, vagy közös kiskorú gyermekük van, akkor sor kerül az érdemi tárgyalási szakra, ahol a bíróság bizonyítást folytat le. Ilyenkor történik meg a tanúk kihallgatása, az okiratok bemutatása és a szakértői vélemények összegzése.

Válóper közös megegyezéssel

Mindegyik fél számára az a legoptimálisabb, amikor a házasságot közös megegyezéssel bontják fel. Ebben az esetben a házastársak megállapodnak:

  • a házastársi közös lakás lakáshasználatáról, 
  • a házastársi tartásról, 
  • a szülői felügyelet gyakorlásáról,
  • a gyermekkel való kapcsolattartásról, 
  • valamint a gyermektartásról. 

Feltéve, hogy a feleknek nincs közös kiskorú gyermekük, a bíróság az egyezség megkötését követően ítéletben kimondhatja a válás tényét.

Azonban, ha a peres feleknek van közös kiskorú gyermekük, akkor a megegyezés jóváhagyására a második tárgyaláson kerül sor.

Ellenzéses, avagy tényállásos bontóper

Az ellenzéses/tényállásos bontóper a válások körülményesebb esetköre, hiszen ilyenkor a házastársak a perfelvételi tárgyaláson nem tudnak minden kérdésben megegyezni, tehát a bírónak újabb tárgyalást kell kitűznie. Az ezt követő meghallgatásokon a bíróság megvizsgálja a kialakult helyzetet, feltárja a viszony megromlásához vezető okokat. 

A bíróság jellemzően az első tárgyaláson próbálkozik a felek kibékítésével, de a későbbiekben is van erre lehetőség. A békítés során a bíróságnak az a feladata, hogy megpróbálja rábírni a házastársakat, hogy meggondolják magukat és a házasságukat megmentsék. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha a feleknek van egy vagy több közös kiskorú gyermekük, akiknek az érdekét minden esetben figyelembe kell venni.  

A felmerülő járulékos kérdések tartalma

  • Lakáshasználat: a házastársi közös lakás kizárólagos használata az egyik fél részéről vagy osztott használat mindkét félre kiterjedően. Figyelem! Itt nem a tulajdoni kérdésekről, csak a használatról dönt a bíróság.
  • Hazástársi tartás: amennyiben az egyik fél igényli és rászorul, akkor a másik fél meghatározott összeget, meghatározott ideig fizet. Fontos kiemelni, hogy nincs különbség nő és férjtartás között.
    • Tartásra szorul, aki nem rendelkezik olyan jövedelemmel, vagyonnal, amelyből létfenntartását, szükségleteinek fedezését megoldhatná. 
    • Tartásra érdemtelen, aki hozzájárult a házasság megromlásához, vagy aki a házassági életközösség megszűnését követően a házastársnak vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. 
  • Szülői felügyeleti jog:
    • Ha a szülők közösen gyakorolják: a kapcsolattartás kérdésben nem kell megállapodni, de a gyermek lakóhelyében igen. Bár a gyermek felváltva lakik a szülőknél, de ettől függetlenül a tartásdíj/kiegészítés mértékében mindenképpen egyezségre kell jutni. 
    • Ha a szülők nem közösen gyakorolják: a gyermek lakóhelye annál a félnél lesz, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja, ellenben a kapcsolattartásra a másik fél is jogosult.
  • Gyermekkel való kapcsolattartás: annak a megállapítása, hogy a gyermekkel milyen gyakran, milyen módon lehet tartani a kapcsolatot. Ide tartoznak a fontosabb ünnepek és a nyaralások, iskolai, óvodai szünetek is.
  • Gyermektartás: mivel a gyermek elhelyezése jellemzően az egyik szülőnél van, a másik szülő anyagi támogatást nyújt, tehát gyermektartásdíjat fizet. Ha a felek nem tudnak megegyezni a tartásdíj mértékében, akkor azt a bíróság állapítja meg. Mérlegelése során figyelembe veszi többek között a gyermek szükségleteit, a szülők vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve egyéb szubjektív szempontokat, például a szülők háztartásában eltartott más gyermekek számát. 

Külön rögzíteni szükséges, hogy a házassági vagyonjogi kérdések nem lehetnek tárgyai a házassági bontópernek.

Válás közös megegyezéssel

A házastársak konszenzusa jelentősen egyszerűsíti a válás menetét. A közös megegyezés már alapvetően feltételezi a felek egyetértés abban, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ha pedig a vitás kérdésekkel kapcsolatban is egyezségre jutnak, az egy lényegesen egyszerűbb jogi helyzetet teremt, mint ellenzéses válás esetén.
Milyen kérdésekben kell egyezségre jutniuk a feleknek?
Ha a válás közös megegyezéssel kerül kezdeményezésre, akkor a bíróság nem tárja fel a házasság megromlásához vezető okokat. A házastársaknak nem kell előadni a válás okait, nem kerül sor tanúk meghallgatására vagy bizonyítási eljárás lefolytatására. A feleknek azon túl, hogy ki kell nyilvánítani végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésüket, néhány járulékos kérdésben meg kell állapodniuk. Minden esetben egyezségre kell jutniuk 

  • a közös lakás használatát illetően.

Amennyiben erre igény merül fel, a házastársaknak meg kell állapodniuk

  • a házastársi tartás kérdésében is.

Ha pedig a házasságból gyerekük született, úgy 

  • a szülői felügyelet gyakorlása
  • a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás és 
  • a gyermek tartása kapcsán is meg kell születnie az egyezségnek.

Ha az egyezség alapján a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják a továbbiakban, a feleknek kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Hogyan zajlik a válás közös megegyezéssel?

A pert az általános szabályok szerint kell megindítani, főszabályként a felek utolsó közös lakóhelye, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál (budapesti lakóhely esetén a kerületi bíróságnál). A felek perbeli állását ugyanis akkor is meg kell jelölni, ha közös kérelemmel indul a házasság felbontására irányuló peres eljárás, tehát ebben az esetben is beszélhetünk alperesről, illetve felperesről.
Az első perfelvételi tárgyalást jellemzően a kereseti kérelem benyújtásától számított 2-4 hónapra tűzik ki. Ha a házastársaknak nincsen kiskorú gyermeke, a bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot. Amennyiben van közös gyermekük, úgy legkorábban a második, érdemi tárgyaláson válhatnak el. Ennek időpontját a perfelvételi tárgyaláson határozzák meg, általában az azt követő egy-másfél hónapon belüli időpontra. 

Hogyan segíti az ügyvéd a válást közös megegyezés esetén?

A per során a legfontosabb tartalmi kérdés, hogy megszülessen a felek közötti konszenzus. Egy olyan megállapodás, amely működőképes módon rendez valamennyi járulékos kérdést, a közös vagyon sorsát vagy a szülő-gyermek kapcsolattartás kérdését. Egy precízen megfogalmazott, minden lényeges kérdésre kiterjedő egyezség jelentősen lerövidíti a válás menetét, hiszen ilyenkor a bíróság ugyanis azt végzéssel szentesíti, amely hatálya azonos az ítéletével.
Emellett pedig bizonyos formai előírásokat is be kell tartani a peres eljárásban. A keresetlevél jelenti a házasság felbontására irányuló kérelmet: formanyomtatványa a bíróságokon beszerezhető, de akár az internetről is letölthető. Ehhez mellékelni kell:

  • a házassági anyakönyvi kivonatot,
  • közös kiskorú gyermek(ek) esetén a születési anyakönyvi kivonatokat, valamint 
  • a válási egyezséget.

A per illetékét ekkor is meg kell fizetni, azonban egyetértés esetén a felek lényeges olcsóbban és gyorsabban válhatnak el, mint egy egy tényállásos bontás esetén. És ami igazán fontos, hogy nem kerül sor szakértők, tanúk bevonására, nem kell bizonyítékokat a bíróság elé tárni, ezzel pedig lényegesen kisebb lelki terhet rakva a felekre, nem beszélve közös kiskorú gyermekükről.

A házasság megszűnésének joghatásai

  • A felek státusza nős/férjezett helyett elvált lesz. 
  • Az öröklési jogi kapcsolat megszűnik. 
  • Van lehetőség új házasságot kötni. 
  • Bizonyos körülmények fennállása esetén van lehetőség házastársi tartásra és lakáshasználatra. 
  • Megszűnik a közös szerzés vélelme.
  • Visszterhes ügyletekért való felelősség nem terheli az (ex)házastársakat.
  • A névviselés fennmarad.
  • Bármelyik fél által kérhető a közös vagyon megosztása. 

Meddig tart egy válás?

A válóper elhúzódása nagyban függ attól, hogy a feleknek mikor sikerül egyezséget kötniük egymással. Amennyiben már a perfelvételi tárgyaláson megegyeznek minden felmerülő kérdésben, akkor akár nagyon rövid időn belül kimondhatja a bíróság ítéletében a válást, ellenben, ha több érdemi tárgyaláson sem tudnak a házastársak megállapodásra jutni, akkor akár évekig is elhúzódhat a per.

A válás során felmerülő költségek

A bontóper illetéke 30.000, – Ft.  A bírósági ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000 Ft, – Ft. Továbbá felmerülhetnek még egyéb költségek is, például ügyvédi munkadíj vagy szakértői díj.

A perköltség viselése alapesteben a pernyertesség-pervesztesség arányában oszlik el, de előfordul, hogy a bíróság máshogy határoz a felmerülő összes körülmény mérlegelését követően.

Az ügyvéd szerepe a válóperben

Annak ellenére, hogy a jogszabályok nem írják elő ügyvéd közreműködését a házassági bontóper során, érdemes a válni készülő feleknek szakemberhez fordulniuk

A közös megegyezéssel történő válás esetén nagy könnyebbséget jelenthet az ügyvéd segítsége az egyezség megkötésében, annak megszövegezésében és a bírósághoz történő benyújtásban.

A tényállásos bontóper során pedig a válóperes ügyvéd megfelelően tudja érvényesíteni a képviselt fél érdekeit az olyan lényeges kérdések vonatkozásában, mint a vagyonmegosztás, a gyermekelhelyezés, vagy a házastársi tartás mértékének megállapítása.

Milyen segítséget kínál a BP Legal csapata? 

Amennyiben döntöttél a válóper megindításában, kérj időpontot a BP Legal honlapján konzultációra és fordulj hozzánk bizalommal! Kollegáink a hatályos joganyag beható ismertén túl, több éves tárgyalótermi tapasztalattal is rendelkeznek, aminek köszönhetően a legjobb segítséget tudják nyújtani számodra. 

Minden esetben precízen és átláthatóan dolgozunk, továbbá kiemelt figyelmet fordítunk az ügyfelekkel való folytonos és világos kommunikációra. 

Ha bármi kérdés felmerült benned, akár a válással, akár mással kapcsolatban, akkor keress minket bátran!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.