fbpx

Kógens

A kógens kifejezés latin eredetű, általános jogi fogalom. Kógens szabályoknak nevezzük azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvény szövegében olyan módon kerülnek előírásra, hogy azok alkalmazása minden esetben kötelező, a jogalanyoknak nincsen lehetőségük az attól való eltérésre, még közös megegyezés esetén sem. Magyarra fordítva annyit jelent, mint feltétlen, a meghatározottól eltérést nem engedélyező, kötelező rendelkezés.

Az új Ptk. egyik újítása volt, hogy a korábbi kógens szabályozást egy alapvetően diszpozitív, azaz eltérést engedő szemlélet váltotta fel. Különösen igaz ez a társasági jogra. Korábban egy külön törvény (a gazdasági társaságokról szóló törvény) alapvetően kógens jelleggel szabályozta a kérdéskört. Az új Ptk. hatálybalépésével a társasági jog szabályozása a III. könyv formájában bekerült a Ptk.-ba és a korábbi kógens szabályokat az elsősorban diszpozitív szabályok váltották fel.

A diszpozitív szemlélet célja az volt, hogy a társaság alapítói a társasági szerződés helyett ne más megállapodás (például szindikátusi szerződés) keretein belül rendezzék egymással szembeni kötelmeiket. Helyette a társasági szerződést tudják viszonylag rugalmasan alakítani. Így a kógens szabályok kivételesnek számítanak és csak a legalapvetőbb szabályokat fogalmazzák meg kötelező jelleggel. Kógens szabály a társasági jogban például, mely szerint:

  • közkereseti társaság esetén a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a határozatát,
  • a nyilvánosan működő részvénytársaságnál állandó könyvvizsgáló működik vagy
  • a korlátolt felelősségű társaság taggyűlési jegyzőkönyvébe bármelyik tag betekinthet és az abban foglaltakról másolatot kérhet.

Nem csak a társasági, hanem a kötelmi jog területén is alapvetően a diszpozitív szabályozás érvényesül. Maga a Ptk. mondja ki, hogy a kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

A kötelmi jog területén alapvetően ott találkozhatunk kógens szabályokkal, ahol ez a „gyengébb” fél védelme érdekében indokolt (például fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben) vagy például ahol ez a szerződésen kívülálló harmadik feleket, illetve a közerkölcsöt védi. Ilyen kógens szabály többek között:

  • ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan,
  • a meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis vagy
  • a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely a Ptk. fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér.

Vonatkozó jogszabályok:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:88. §, 6:90.- 6:115. §

Kapcsolódó fogalmak:

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva