fbpx

Elővásárlási jog

Az elővásárlási jog polgári jogi fogalom, amely alapján egy adott dolog tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy bizonyos személy (vagy személyek) másokat megelőzően vásárolhatják meg a dolgot, amennyiben arra a tulajdonoshoz vételi ajánlat érkezik.

Elővásárlási jog fennállása esetén tehát, ha az elővásárlási joggal terhelt dologra (ami ingatlan, nagyobb értékű gépjármű vagy egy egyszerűbb informatikai termék egyaránt lehet) olyan vételi ajánlat érkezik a tulajdonoshoz, amit el kíván fogadni, akkor köteles az ajánlatot az elővásárlási jog jogosultjával közölni. Ha a jogosult az elővásárlási jogával nem kíván élni vagy nem nyilatkozik határidőben, a tulajdonos eladhatja a dolgot a vételi ajánlatot tett személy részére. 

Azonban ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, akkor a tulajdonos közlését eladási ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a tulajdonos közli a jogosulttal a hozzá beérkezett ajánlat feltételeit: ha a jogosult ezeket a feltételeket elfogadja, akkor megvásárolhatja a dolgot azokkal a kondíciókkal – például részletfizetési lehetőséggel -, amelyeket az eredeti ajánlatot adó személy ajánlott a tulajdonosnak. 

Elővásárlási jogot a tulajdonos főszabályként bármikor, bárki részére megállapíthat a tulajdonában lévő dologra – akár egymás után több személy részére is. Ekkor a tulajdonosnak a beérkezett vételi ajánlatot valamennyi jogosulttal közölnie kell. Ha a jogosultak közül többen is kívánnak az elővásárlási jogukkal élni, akkor köztük a sorrendet az elővásárlási joguk keletkezésének időpontja határozza meg.

Törvényi rendelkezés folytán szintén fennállhat elővásárlási jog, például önkormányzatok, az állam vagy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetén a tulajdonostársak javára. Ebben az esetben is az elővásárlási jogra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jogszabály alapján megállapított elővásárlási jog megelőzi a szerződéses elővásárlási jogot.

Fontos szabály, hogy az elővásárlási jog kikötését mindig írásba kell foglalni – ennek elmaradása esetén az elővásárlási jog egyáltalán nem jön létre. Valamint nagyon figyelmesen kell eljárni a vételi ajánlat közlésével és az arra tett jogosulti nyilatkozatokkal kapcsolatban is. Ugyanis bármilyen formai (postai közlés esetén egy tévesen feltüntetett irányítószám) vagy tartalmi (nem teljes részletességgel közölt ajánlat) hiba szabálytalanná teheti a közlést. Ekkor pedig megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan lesz, azaz igényt tarthat a dolog tulajdonjogára azzal szemben, akinek azt a tulajdonos a (közlésre vonatkozó) szabályok megsértésével adta el. 

Vonatkozó jogszabályok:

  • A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Kapcsolódó fogalmak:

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva