fbpx

Amit az ingatlan tulajdonrészről és annak eladásáról tudnod érdemes

Miről fogsz olvasni?

Egy ingatlan tulajdonrész eladása különleges jogi helyzet ugyan, alapjait tekintve azonban nem tér jelentősen el egy ingatlan értékesítésétől. Vannak azonban olyan részletszabályok, amelyekkel nem árt tisztában lenned. Ingatlan tulajdonrész esetén mindig létezik egy úgynevezett osztatlan közös tulajdon, amely egyszerre több tulajdonost illet meg – gondolj csak az öröklés azon esetére, amikor az örökhagyó tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjoga egyenlő arányban száll tovább gyerekeire.

Bejegyzésünkben bemutatjuk neked az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanra vonatkozó jogi szabályozást, a tulajdonostársak jogait és kötelezettségeit. Majd kitérünk az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének lehetőségeire és az adásvétel szabályaira, számba véve az esetleges buktatókat és azok elkerülésének módját is.

Mit jelent a tulajdonrészt fogalma?

A közös tulajdon és a tulajdonrész általános jelenség a polgári jog világában. Jó példa erre a társasági jogban szabályozott gazdasági társaságok esete: egy kft.-nek vagy zrt.-nek rendszerint több tulajdonosa van: mindegyiküket megilleti a cég bizonyos eszmei hányada, amely jellemzően az vagyoni hozzájárulásaikhoz igazodik. Ez alakítja a tulajdonosok szavazati jogának, a nyereségek és veszteségek viselésének mértékét. A jogszabályok meghatározzák a döntéshozatal vagy a résztulajdon értékesítésének alapvető szabályait. A tulajdonosok együttműködését, egymással szembeni jogait és kötelezettségeit pedig jogszabályi keretek között a társasági szerződés rendezi.

A tulajdonrész másik jellemző területe az ingatlanjog. Ebben az esetben is beszélhetünk tulajdonrészről, közös tulajdonról, valamint jogszabályi rendelkezésekről, amelyek a résztulajdonosok egymás közötti és kívülálló, harmadik személyekkel szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozzák. 

Az legfontosabb rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A gyakorlatban célszerű lehet a résztulajdonosok egymás közötti viszonyát más jogi dokumentummal, például társasházi szerződéssel vagy használati megállapodással szabályozni. Erre kitérünk majd a későbbiekben, de előbb nézzük, melyek a legjellemzőbb helyzetek, amikor egy ingatlanon több személynek egyszerre keletkezik tulajdonjoga.

Ingatlan adásvétel kisokos

4.9
4.9/5

509 értékelés alapján

Milyen módokon juthat valaki ingatlan tulajdonrészhez?

Öröklés útján

Az ingatlanon fennálló közös tulajdon létrejöttének leggyakoribb esete, amikor az örökhagyó vagyona több személyre, például gyerekeire száll tovább. Az örökhagyó által hátrahagyott ingatlan tulajdonjoga a Ptk. öröklési jogi rendelkezései alapján vagy a végrendelet szerint meghatározott arányokban illeti meg örököseit. 

Vegyünk egy egyszerű példát: az örökhagyónak két gyereke és egy túlélő házastársa van, végrendeletet nem készített és összes vagyona egy ingatlan, amelynek száz százalékban tulajdonosa. Ebben az esetben főszabály szerint a két gyerek egyenlő, ½ – ½ arányban résztulajdonos lesz, míg a túlélő házastársat  holtig tartó haszonélvezet illeti.

Házasságkötés útján

Házasságkötés esetén a felek között az életközösségen túl házassági vagyonközösség is létrejön. Lehetséges úgynevezett házassági vagyonjogi szerződést kötni, amelyben a házastársak rendezik az egyes feleket megillető vagyoni viszonyokat. Ennek hiányában a törvényi főszabály lesz érvényes, amely szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek (és nem tartozik egyik fél különvagyonába sem). A közösen vásárolt az ingatlan tulajdonjoga főszabályként a házastársakat egyenlő, ½ – ½ arányban illeti meg.

Közös ingatlanvásárlás esetén 

Ha közösen – nem házastársaddal, hanem például más rokonaiddal, barátaiddal – vásároltok meg egy telket és azon házat építetek, akkor főszabály szerint osztatlan közös tulajdon keletkezik, a vagyoni hozzájárulásaitok arányában vagy megegyezésetek szerint.

Segítségre van szükséged, esetleg kérdésed akadt? Foglalj időpontot egy konzultációra és minden kérdésed megválaszoljuk!

Milyen jogi szabályozások vonatkoznak az osztatlan közös tulajdonra és a tulajdonostársakat megillető tulajdonrészre?

Ingatlan tulajdonrész kapcsán alapvetően két jogszabályt érdemes megemlíteni: a Ptk. mellett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt. Utóbbira annyiban fontos most kitérni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba fel kell tüntetni az egyes tulajdonosokat megillető tulajdoni hányadokat. A Ptk. kimondja ugyanis, hogy kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonostársak egymással szembeni, illetőleg a nem tulajdonos harmadik személyekkel szembeni viszonyát a Ptk. rendelkezései szabályozzák.

Mit jelent az osztatlan közös tulajdon és milyen szabályok vonatkoznak rá?

Közös tulajdon esetén a „közös” kifejezést szinte szó szerint kell érteni. Jogi értelemben véve az egész ingatlan közös, akkor is, ha a gyakorlatban több, külön használt lakásból áll. A legfontosabb tulajdonosi jogosultságok, mit a birtoklás, a használat és a rendelkezés joga a tulajdonostársakat úgy illeti meg, mintha egyedüli tulajdonosok lennének

Tehát mindegyik tulajdonos jogosult az egész ingatlant használni, ez a joga nem korlátozódik saját tulajdonrészére. Természetesen ez a rendelkezés szó szerint értelmezve rengeteg ellentmondásos helyzetet eredményezne, ha csak nem házastársak közötti jogviszonyról beszélünk. Ezért a Ptk. kimondja azt is, hogy ezt a jogát egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja másik jogainak sérelmére. Célravezető megoldás lehet egy úgynevezett használati megállapodással rendezni a kérdést a tulajdonostársak között – egy hitelfelvétel esetén a pénzintézetek el is várják ennek meglétét. 

A közös tulajdon közös teherviselést is jelent a tulajdonostársak számára. Az ingatlan állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs elvégezheti és az ilyen kiadások ráeső részét a többi tulajdonostárstól követelheti azzal, hogy lehetőség szerint előre értesíteni kell őket az ilyen munkálatok és kiadások előtt. A közös kárveszélyviselés mellett az ingatlan – például bérbeadásból származó – hasznai is arányosan illetik meg a tulajdonostársakat.

Főszabály szerint a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk figyelembevételével megállapított szótöbbséggel határoznak a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben.

Egyhangú szavazat szükséges a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz és az egész ingatlan tulajdonjogának átruházásához, megterheléséhez vagy az egész ingatlanra kiterjedő egyéb kötelezettségvállaláshoz.

Az ingatlan tulajdonrész eladása

Az egész ingatlan tulajdonjogának átruházásához tehát valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges. Ebben az esetben egy „egyszerű” ingatlan adásvétel történik, eladói oldalon valamennyi tulajdonostárssal, míg a vevői oldalon az ingatlan leendő tulajdonosával. Saját tulajdoni hányadával azonban a tulajdonostárs bizonyos keretek között szabadon rendelkezhet.

Milyen jogi kritériumok, szabályozások vonatkoznak az ingatlan tulajdonrész eladására?

A legfontosabb szabály, amit te is biztosan hallottál már, hogy a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg egymás tulajdoni hányadaira.

Ez azt jelenti, hogy ha olyan vételi ajánlat érkezik valamelyik tulajdonostárshoz, amelyet el kíván fogadni, akkor köteles az ajánlatot a többi tulajdonostárssal közölni. 

Ekkor az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs dönthet úgy, hogy a lehetséges eladó által kínált vételárral megegyező összegért megvásárolja a tulajdonrészt – csak úgy nyílik lehetőség a tulajdonjog kívülálló személy részére történő értékesítésére, ha ezzel a jogával nem kíván élni vagy törvényi határidőben nem nyilatkozik. Hasonló a helyzet a bérbeadással és a haszonbérlettel is. Ha valamelyik tulajdonostárs kiadná például az általa használt lakást, előtte köteles a többi tulajdonosnak bérbevételre felajánlani.  

Értelemszerűen az elővásárlási jog csak harmadik személy részére történő értékesítési szándék esetén áll fenn. Ha az adott ingatlanon négy személynek áll fenn tulajdonjoga, akkor két tulajdonostárs egymás közötti adásvételével kapcsolatban a másik kettő tulajdonost nem illeti meg elővásárlási jog. Valamint az elővásárlási jog nem áll fenn ajándékozás esetén sem, hiszen ekkor nem adásvétel, hanem ajándékozás lesz a tulajdonszerzés jogcíme.

Milyen más módokon szűnhet meg az osztatlan közös tulajdon?

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, amely jogáról érvényesen nem tud lemondani. A megszüntetés egyik esete, amikor az egyik tulajdonostárs az őt jogszabály alapján megillető elővásárlási joga alapján megszerzi a teljes ingatlan tulajdonjogát.

Természetbeni megosztás esetén a közös tulajdon ugyan fennmarad, azonban a bíróság által kijelölt keretek között. Erre akkor kerülhet sor, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni az ingatlan közös használatával kapcsolatban és a nézeteltérés jogi útra terelődik, ahol a bíróság lényegében egy használati megállapodást határoz meg számukra.

Ha a természetbeni megosztás nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét a bíróság megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ekkor a bíróság a perben megállapítja az ingatlan tulajdoni hányadának értéket, amelyet az egyik tulajdonostárs a másik felé köteles lesz megfizetni, cserébe a teljes ingatlan tulajdonjogát megszerezve.

Ha egyik fenti út sem járható, a bíróság szakvélemény alapján megállapítja az ingatlan értékét, majd a végrehajtó ezen az áron elárverezi. Az árverezésből befolyt összeg pedig tulajdoni hányaduk arányában kerül felosztásra a tulajdonostársak között.

Végül pedig a társasházzá alakulás osztatlan közös tulajdon „békés” úton történő megszüntetésének módja, bár ez is történhet bírósági ítélet eredményeképpen. Ha a társasház létesítésének törvényi feltételei fennállnak, a társasházi szerződéssel a tulajdonostársak végleges érvénnyel rendezhetik tulajdoni viszonyukat: az egyes lakások külön tulajdonba kerülnek, önálló helyrajzi számot kapnak, az épület bizonyos részei, például a lépcsőház vagy a tető pedig közös tulajdonban maradnak

Hogyan zajlik a résztulajdon adásvétele?

Az elővásárlási joggal kapcsolatos procedúra után az általános szabályok lesznek érvényesek az ingatlan adásvételére. Az adásvételi szerződést ügyvédnek ellenjegyezni kell, nem marad el a szokásos földhivatali ügyintézés, valamint a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése sem, amelynek alapját az ingatlan résztulajdon értéke jelenti. 

Milyen buktatókra érdemes mindenképpen odafigyelned résztulajdon értékesítése során?

A legnagyobb lehetséges buktató az elővásárlási jogosultsággal kapcsolatos rendelkezések megsértése.

Nem szeretnél elveszni a törvények és jogszabályok útvesztőjében? Kérj egyedi ajánlatot és átsegítünk a teljes folyamaton!

Ha a törvényben előírt közlési kötelezettségedet nem megfelelően teljesíted tulajdonostársaid irányába, az később a megkötött adásvételi szerződésed  irányába történő hatálytalanságát eredményezheti

Jó megoldás lehet egy olyan adásvételi szerződés megkötése a lehetséges vevővel, amelyben utaltok az elővásárlási jogra: a szerződés csak akkor lép hatályba, ha tulajdonostársaid ezzel nem kívánnak élni, ellenkező esetben a szerződés megszűnik.

Ha ezt a szerződést megküldöd az elővásárlásra jogosultaknak, azzal eleget tehetsz jogszabályi kötelezettségednek. Egy előszerződés megkötése és megküldése szintén szabályszerű megoldás lehet: ebben rögzíthetitek, hogy amennyiben a jogosultak elővásárlási jogukkal nem kívánnak élni, az előszerződésben foglalt feltételekkel adásvételi szerződést fogtok kötni egymással. Az a fontos, hogy mindent lényeges információt közölj tulajdonostársaiddal: nem csak a vételárat, de a fizetés módját vagy a fizetési határidőt is, illetve mindent, ami adott esetben jelentőséggel bírhat.

Miért érdemes ingatlanjogi szakember segítségét kérni? 

„Közös lónak túros a háta” – tartja a mondás. Valóban, a közösen használt dolgok, különösen egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan rengeteg nézeteltérés forrása lehet, hiszen mindennapi dolgainkat, életvitelünket kell összehangolni, hogy kikerüljük a lehetséges konfliktusokat, egymás szükségtelen zavarását.

Ingatlan adásvétel esetén törvényi kötelezettség ügyvéd közreműködése, hiszen csak ellenjegyzett szerződés alkalmas a kívánt joghatás eléréséhez. Az ingatlan résztulajdon és az osztatlan közös tulajdon speciális jogi helyzet, amelyben minden esetben szükséged lesz a szakértő jogi segítségre, amellyel rengeteg későbbi kellemetlenségtől óvhatod meg magad.

A BP Legal munkatársainak szakterülete az ingatlanjog: mindenben segítségedre leszünk, legyen szó használati megállapodás, társasházi szerződés megkötéséről, résztulajdon adásvételéről vagy bármilyen jogi tanácsadásról.

Foglalj időpontot konzultációra vagy kérj egyedi ajánlatot!

dr. Szabó Zsuzsanna

ügyvéd

A kitöltés kötelezettségmentes.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Ezeket olvastad már?

Hova küldjük az

Ingatlan adásvétel kisokost?