A haszonélvezeti joggal, valamint az azzal terhelt ingatlan fogalmával elsősorban öröklés után előállt jogi helyzetekben találkozhattál. Az úgynevezett özvegyi haszonélvezeti jog, vagy egyszerűen csak özvegyi jog az örökhagyó házastársát illeti meg és akkor is feljogosítja az adott ingatlan használatára, ha annak nem ő az egyedüli tulajdonosa.
A korlátolt felelősségű társaság (kft.) a leggyakrabban előforduló társasági forma az üzleti életben. Viszonylag gyorsan és egyszerűen alapítható, az ehhez szükséges kezdőtőke rendelkezésre bocsátásában pedig rugalmas lehetőségeket kínálnak a jogszabályok.
Cikkünkben a tevékenységi köröket tekintjük át, különbséget téve a fő-, a mellék- és a másodlagos tevékenységek között. Megnézzük, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, illetve kitérünk az engedélyekhez, képzettséghez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek fő szabályaira is.
Az egyesületet a nonprofit civil szervezetekhez tartozik. Ennek megfelelően soha nem lehet profitorientált vállalkozás, az általa elért gazdasági eredmények nem a tagok magánvagyonát gyarapítják, hanem kizárólag az egyesület céljának megvalósulását hivatottak elősegíteni.
Az osztatlan közös tulajdon mind a mai napig gyakori jelenség az ingatlanpiacon. Közös öröklések, építkezések, házasságok vagy éppen bontóperek mind idézhetnek elő olyan helyzeteket, amikor ugyanazon az ingatlanon egyszerre több személynek keletkezik tulajdonjoga.
Egy ingatlan tulajdonrész eladása különleges jogi helyzet ugyan, alapjait tekintve azonban nem tér jelentősen el egy ingatlan értékesítésétől. Vannak azonban olyan részletszabályok, amelyekkel nem árt tisztában lenned.
A nonprofit kft. sajátossága a hagyományos társaságokhoz képest, hogy működésének nyeresége nem szolgálhatja a tagok vagyoni gyarapodását, hanem azt a társaság érdekében kell felhasználniuk. A hagyományos cégformák gazdasági haszonszerzés céljára jönnek létre, legfőbb rendeltetésük a minél magasabb profit elérése. Ezzel szemben a nonprofit szervezetek nem eredmény-orientáltak, így működésük célja jelentősen eltérő.
A foglaló és az előleg közös jellemzője, hogy mind a kettő úgynevezett szerződést biztosító mellékkötelezettség. Ennek a lényege, hogy egyik sem létezhet önmagában: mindig van egy fő szerződés, amelyhez kapcsolódnak. Mint mellékkötelezettségek, a rájuk vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk.
Az online világ fokozatos térhódításával egyre fontosabbá válik az itt megadott személyes adatok megfelelő védelme. Napjainkban az internetes felhasználók a felhasználónéven és jelszón túl olyan bizalmas adatokat vagy személyes jellemzőket is megoszthatnak magukról, amely illetéktelen személyek birtokába kerülése vagy visszaélésszerű felhasználása számszerűsíthető károkat is okozhat számukra.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva