fbpx

Hogyan határozzuk meg tevékenységi köreinket és mikor lesz szükségünk hatósági engedélyre?

Miről fogsz olvasni?

Bármilyen vállalkozást szeretnénk indítani, minden esetben szükséges lesz a tevékenységi körök pontos meghatározása. Szinte nem létezik olyan cég, amely kizárólag egyetlen tevékenységet végezne: mindig lesznek járulékos, úgynevezett kiegészítő vagy másodlagos tevékenységek. A jogszabályok nem korlátozzák a felvehető tevékenységi körök számát és a főtevékenységen kívül minimumot sem határoznak meg. A lényeg, hogy ezeknek összessége fedjen le mindent, amivel vállalkozásunk foglalkozik. 

Cikkünkben a tevékenységi köröket tekintjük át, különbséget téve a fő-, a mellék- és a másodlagos tevékenységek között. Megnézzük, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, illetve kitérünk az engedélyekhez, képzettséghez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek fő szabályaira is.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a tevékenységi körökre?

A tevékenységi körök meghatározását bármilyen formában működő vállalkozás esetében – legyen szó gazdasági társaságról, egyéni cégről vagy egyéni vállalkozóról – a vállalkozói tevékenység megkezdését megelőzően meg kell határozni. A vonatkozó jogszabályok a működés megkezdésének feltételeként határozzák meg, hogy a bejelentéssel vagy bejegyzési kérelem benyújtásával együtt legalább a főtevékenységet jelentsük be a nyilvántartásba vételért felelős szervnek,

  • egyéni vállalkozó és egyéni cég esetében a NAV-nak, valamint
  • gazdasági társaság esetén a Cégbíróságnak.

Egyéni vállalkozókra és az egyéni cégekre vonatkozó jogszabály

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez bejelentést nyújtson be. A bejelentésnek többek között tartalmaznia kell a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket.

Gazdasági társaságokra irányadó szabályok

A gazdasági társaságokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A törvény a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között mondja ki, hogy a létesítő okiratban (gazdasági társaságok esetén a társasági szerződésben) meg kell határozni a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. 

A jogi személy kifejezés egy általános gyűjtőfogalom, amely a gazdasági társaságok mellett magába foglalja az egyéb, nem nyereségorientált szervezeteket is. A nem profitközpontú szervezetek, mint az egyesület vagy az alapítvány, nem alapíthatók gazdasági tevékenység céljára, ilyet csak a céljuk megvalósítása érdekében folytathatnak, az ehhez szükséges mértékben. Ezért ő esetükben – a non-profit gazdasági társaságok kivételével – tevékenységi körökről nem beszélhetünk, hiszen ez minden esetben valamilyen gazdasági tevékenységre utal.

Mit jelent a főtevékenység?

Egyszerűen fogalmazva úgy is mondhatjuk, hogy ami a nem profitorientált szervezetek esetében a cél, az a profitorientált gazdasági szervezetek esetében a főtevékenység. Ez jelenti a társaság fő profilját, azt a tevékenységet, amiből előreláthatóan – szintén egyszerűen fogalmazva – a legtöbb bevételt reméli. 

Külön módszer létezik egy cég főtevékenységének meghatározására, erről a TEÁOR számokról szóló cikkünkben írtunk részletesen. Főtevékenységből minden vállalkozás esetében csak egy lehet. Ahogyan azonban például egy egyesület céljának elérése szükségessé tehet bizonyos gazdasági tevékenységeket, ugyanúgy egy gazdasági társaság főtevékenységéhez is kapcsolódhatnak járulékos tevékenységek. Ezeket nevezzük másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeknek.

Gondoljunk például egy informatikai vállalkozásra! Lehet, hogy a fő profiljuk és bevételi forrásuk az  IT szaktanácsadás, amely keretében szakvéleményeket, javaslatokat fogalmaznak meg. Ha azonban valamelyik ügyfél igényli, akkor elvégzik számára a szoftverek telepítését, esetleg számítástechnikai eszközöket is szállítanak, tárhelyet szolgáltatnak vagy weboldalt fejlesztenek. Ekkor a főtevékenység az  információ-technológiai szaktanácsadás lesz, minden más, eseti vagy járulékos jelleggel nyújtott szolgáltatást pedig kiegészítő vagy másodlagos tevékenységként végeznek.

Mik azok az engedélyköteles és képesítéshez kötött tevékenységek?

A legtöbb gazdasági tevékenység végzéséhez nem szükséges semmilyen képesítés vagy engedély – ha valakinek megvan a polgári jogi értelemben vett cselekvőképessége, főszabályként szabadon vállalkozhat. Ha weboldalakat fejlesztenél vagy általános üzletviteli tanácsadást nyújtanál, akkor mindösszesen a Cégbíróság vagy NAV felé áll fenn bejelentési kötelezettséged – ha ezt szabályszerűen megtetted, meg is kezdheted működésedet. 

Előfordulhat azonban, hogy a jogszabályok meghatároznak

  • szakképzettséghez,
  • hatósági engedélyhez vagy
  • bejelentéshez kötött tevékenységeket.

Képesítéshez kötött tevékenységek

Egyes tevékenységek valamilyen különleges szakértelmet igényelnek és ezek végzését jellemzően speciális, ágazati jogszabályok bizonyos szakképesítés meglétéhez kötik. Egészségügyi tevékenységet főszabályként csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának. Hasonló előírások vonatkozhatnak például bizonyos szociális, pénzügyi, mezőgazdasági vagy sporttal kapcsolatos tevékenységekre is.

A Ptk. alapján képesítéshez kötött tevékenységet a gazdasági társaság akkor végezhet, ha az ebben a tevékenységben személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy személy a képesítési követelménynek megfelel.

Egyéni cég vagy vállalkozó esetében nem kérdés, hogy a vállalkozási tevékenységet végző személynek rendelkeznie kell az előírt képesítéssel. Egy gazdasági társaságnál azonban nem szükséges, hogy a tulajdonosok vagy a vezető tisztviselők ennek a birtokában legyenek. Megfelelő az is, ha valamelyik alkalmazott vagy például megbízási szerződés keretében foglalkoztatott, a társasággal munkaviszonyban sem álló személy felel meg a követelményeknek. 

Engedélyköteles tevékenységek

Léteznek olyan tevékenységek is, amelyeket kizárólag valamilyen szakhatósági vagy önkormányzati engedély birtokában lehet végezni. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) rendelkezései szerint a hatósági engedélyt az engedélyköteles tevékenység megkezdésekor a cégbírósághoz kell benyújtani, az engedély számát és érvényességi idejét pedig a cégjegyzékben fel kell tüntetni.  Az Evectv. alapján pedig egyéni vállalkozó vagy az egyéni cég a tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.

Működési engedély szükséges például büfé vagy étterem nyitásához, üzletben történő kereskedelmi tevékenység folytatásához. Léteznek olyan tevékenységek is, amelyeknél működési engedély ugyan nem követelmény, azonban kizárólag valamilyen külön hatóság – például a Nemzeti Népegészségügyi Központ – engedélyének birtokában végezhetők. Egyes termékek pedig – például az építőanyagok, járművek, vagy a vegyipari, mezőgazdasági termékek – kizárólag szakhatósági engedéllyel forgalmazhatók. 

Bejelentés köteles tevékenységek

Végezetül pedig beszélhetünk bejelentéshez kötött tevékenységekről is. Ebben az esetben nincsen szükség külön dokumentum meglétére, például működési engedély vagy szakképzettséget igazoló okirat formájában. Ekkor kötelezettséged mindösszesen annyi, hogy a tevékenységet annak megkezdése előtt be kell jelentened jellemzően az önkormányzat (jegyző), illetve adott esetben valamely felügyeleti szerv irányába

Ilyen például a webshop üzemeltetése: a csomagküldő internetes kiskereskedelem végzését annak megkezdésekor be kell jelentened a székhely szerint illetékes jegyzőnél. A jegyző erről határozatot hoz, ami a gyakorlatban egy automatikus dolog szokott lenni – viszont nagyon fontos, hogy ezt a lépést semmilyen esetben sem szabad elmulasztanod.

Mik azok a TEÁOR és ÖVTJ kódszámok?

A „TEÁOR” a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kifejezésből alkotott mozaikszó. Ez a Központi Statisztikai Hivatal által vezetett nyilvántartás, ahol minden tevékenységhez egy 1 darab betűből és 4 darab számból álló kódszám tartozik. Ha megnézed egy cég cégkivonatát, akkor valamennyi tevékenység mellett egy ilyen kódszámot találhatsz.

A kódszámok uniós szinten egységes struktúrát követnek és elsősorban statisztikai célt szolgálnak. Egyéni cégek és vállalkozók esetében pedig a TEÁOR megfelelője az ÖVTJ kód (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke). Ez rendszer a TEÁOR alapján készült, azzal nagymértékben megegyező, de mégis valamennyivel részletesebb nyilvántartás.

Összegezés

Kiegészítő és másodlagos tevékenységek korlátlan számban vehetők fel, később pedig törölhetők, módosíthatók és kiegészíthetők. A főtevékenység szintén nincsen kőbe vésve, lehetőség van a működés során is változtatni rajta, bár ebben az esetben a társasági szerződés módosítása is szükséges, abban ugyanis szerepelni kell a főtevékenység meghatározásának. 

A tevékenységi körök meghatározása önmagában nem a cégalapítás vagy a vállalkozás sarokköve, azonban egy bejelentés megtételének vagy engedély megszerzésének elmulasztása később komoly bírságokat, akár a tevékenység felfüggesztését is vonhatja maga után. Ezért minden esetben célszerű ügyvéd segítségét kérned.

Ha te is cégalapítás előtt állsz, a BP Legal társasági jogban jártas kollegái mindenben segítségedre lesznek. Nemcsak az esetlegesen szükséges engedélyekre, bejelentési vagy képzettségi kötelezettségekre hívjuk fel a figyelmedet, de az ezekkel kapcsolatos ügyintézés során is számíthatsz ránk. Ha neked is szakszerű jogi segítségre van szükséged, keress minket és lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2022 – BP Legal

Minden jog fenntartva