fbpx

TEÁOR számok kisokos - minden amit tudni érdemes

Miről fogsz olvasni?

A TEÁOR számokról biztosan sokat hallottál, ha pedig saját vállalkozásod van, akkor már találkoztál is velük. Mindenki tudja, hogy léteznek, azt is, hogy egy vállalkozásnak rendelkeznie kell ilyen kódszámmal. Viszont azzal, hogy mi is a TEÁOR számok alapján történő rendszerezés célja, talán már kevesebben vannak tisztában.

Cikkünkben ezeket a kódszámokat vesszük kicsit alaposabban szemügyre. Kitérünk az osztályozás magyarországi történetére és a jelenleg hatályos jogszabályi hátterére. Majd a számok mögé nézünk és megvizsgáljuk, hogyan épül fel egy TEÁOR kód, mi a jelentősége és kitérünk a főtevékenység fogalmára, valamint megállapításának módjára is.

Mit jelent a TEÁOR szám, hogyan alakult ki és milyen jogszabályok vonatkoznak rá?

A TEÁOR a „Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” kifejezésből alkotott mozaikszó, lényegében a gazdasági tevékenységek egységes osztályozását jelenti és elsősorban statisztikai célt szolgál: mint látni fogod, nem magyar találmány. Uniós szinten is jelentőséggel bír, célja közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, értékelése. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel a TEÁOR számok közzétételéért, nyilvántartásáért, frissítéséért, egyszóval minden, ezzel kapcsolatban felmerülő feladat elvégzéséért. 

Hogyan alakultak az osztályozási rendszerek?

A „kódszám” kifejezés talán újkeletűnek hangzik, azonban már komoly múltra tekint vissza mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Nemzetközi szinten egészen 1948-ig kell visszamennünk az időben, ha az első ilyen osztályozási rendszert keressük. Ebben az évben fogadta el az ENSZ a gazdasági tevékenységek szabványos nemzetközi osztályozása (International Standard Industrial Classification – ISIC) első változatát, amelyet néhány felülvizsgálatot követően a mai napig használnak.

Az ISIC alapján dolgozta ki később az Európai Unió a saját szabványát, az úgynevezett NACE kódokat (Nomenclature statistique des activités économiques). A rendszert először 1970-ben vezették be, majd szintén több alkalommal módosították. A legfontosabb módosításra 2006-ban került sor, a 1893/2006/EK rendelet útján, mely verzió jelenleg is hatályos és 2008. január 1-jétől minden tagállam számára kötelezően alkalmazandó.

Hazánkban a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtási rendelete adott először felhatalmazást a KSH-nak, hogy dolgozza ki a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszerét. Az évek során természetesen maga a kormányrendelet és az osztályozási rendszer is sokszor változott. Uniós csatlakozásunk előkészítése során került kiadásra először a TEÁOR ’03. Majd az 1893/2006/EK rendeletnek való megfelelés céljából ezt váltotta a TEÁOR ’08 – a ’08 tehát a 2008-as évre utal. Ez az osztályozás gyakorlatilag NACE kódok a magyar megfelelője, a két rendszer kódszámai szerkezetileg megegyeznek egymással.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a TEÁOR számokra?

A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény már régóta, 1993. óta nem hatályos, jelenleg pedig a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet rendezi az osztályozás alapjait.

Gyakorlati szempontból számunkra azonban nagyobb jelentőséggel bírnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) vonatkozó rendelkezései. Ezek a szabályok írják elő a TEÁOR számok feltüntetésének kötelezettségét a cégek vonatkozásában.

  • A cégjegyzéknek valamennyi cég esetében tartalmaznia kell a cég főtevékenységét, valamint további tevékenységi köreit, azok mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével. 
  • Egy cég bejegyzésekor, a bejegyzési kérelem benyújtásával együtt a cég köteles megjelölni főtevékenységét és további tevékenységi köreit a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúrának megfelelően. A cégbíróság pedig erről a cég bejegyzésekor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV).
  • A főtevékenység és a további tevékenységi körök változását azonban már nem a cégbíróság, hanem a NAV felé kell jelezni. A NAV erről elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, aki pedig hivatalból jegyzi be és teszi közzé a változásokat.

Hogyan épül fel egy TEÁOR szám?

A TEÁOR szám egy betűből és négy számból álló kódszám. Ezért mondjuk azt, hogy a TEÁOR kód felépítése négy szintből áll. De nézzük is, melyik ez a négy szint. Példának pedig vegyük a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR szám tartozik.

  • Az első szint a nemzetgazdásági ágazatot jelöli, ebben az esetben ennek jele az M, ami a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet, mint nemzetgazdasági ágazatot jelöli.
    • Összesen 21 nemzetgazdasági ág létezik, mindegyiket egy betűvel jelölnek A-tól U-ig, az angol ábécének megfelelően.
    • Ez a tevékenységek osztályozásának legáltalánosabb szintje. Olyan nemzetgazdasági ágazatokat különböztetünk meg, mint például az építőipar (F), azt oktatás (P), a művészet (R) vagy a vendéglátás (I).
  • A második szint az ágazat, jelen esetben a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység, amelyhez a 69-es szám tartozik.
    • Ezen a szinten 88 ágazat található, 01-től 99-ig számozva. A számozás folyamatos, azonban vannak köztük szabad helyek, a 03 után például a 05 következik. Mindezt olyan okból kifolyólag, hogy ne kelljen az egész rendszert újratervezni, ha az idő múlásával egyes nemzetgazdasági ágakban újabb ágazatokra lenne szükség.
    • A mi példánknál maradva, az M nemzetgazdasági ágon belül elkülönül még például a piackutatás, a műszaki vizsgálat vagy az állat-egészségügyi ellátás ágazat.
  • A harmadik szint az alágazat, a mi esetünkben a jogi tevékenység, a hozzá tartozó 691-es számmal
    • Összesen 272 szakágazat létezik, mindegyik saját, három számjegyű kódszámmal. Az első két szám adott (az utal az ágazatra), míg a harmadik alágazatonként eltérő.
    • Ezen a szinten válik el tehát a jogi (691) és a számviteli, adószakértői tevékenység (692) egymástól.
  • A negyedik szint pedig a szakágazat, amely már a legrészletesebb szintje egy tevékenység besorolásának – éppen ezért nem is minden alágazat oszlik további szakágazatokra. A mi esetünkben a szakágazat szintén a jogi tevékenység lesz, és 6910 kód tartozik hozzá
    • Összesen 615 szakágazat létezik, négy számjegyű kódokkal, ahol az első három szám adott, a negyedik változik. 
    • A mi esetünkben ez a szám a 0, mert a jogi tevékenység nem oszlik további szakágaztokra.
    • De például az üzletviteli tanácsadás (702) alágazaton belül létezik a PR, kommunikáció (7021) és az egyéb vezetési tanácsadás (7022) szakágazat is.

Mi számít főtevékenységnek és mi másodlagos, illetve kiegészítő tevékenységnek?

Főtevékenysége minden vállalkozásnak csak egy lehet, míg minden más, a vállalkozás által végzett tevékenység másodlagos vagy kiegészítő tevékenység.

Hogy ezeket pontosan hogyan kell megállapítani, azzal kapcsolatban a KSH külön útmutatót készített, amelynek részleteibe most nem mennénk bele, ha érdekel, itt te is el tudod olvasni. 

Egy cég főtevékenysége az a tevékenység, amelyik a legnagyobb mértékben hozzájárul az összes hozzáadott értékéhez. Azaz lényegében az a tevékenység, amelyből várhatóan a legtöbb bevétel származik. A főtevékenység meghatározására az úgynevezett „top-down” (fentről lefelé) módszert szokták alkalmazni.

  • Elsőként azt a nemzetgazdasági ágazatot kell megtalálni, amely a legnagyobb mértékben hozzáad a vállalkozásod tevékenységéhez.
  • Ha a nemzetgazdasági egység megvan, utána az ezen belül lévő ágazatokat kell hasonló szempont szerint megvizsgálni. Majd a legnagyobb hozzáadott értékkel bíró ágazaton belül kell elvégezni a vizsgálatot az alágazatok, majd az alágazotokon belül a szakágazatok vonatkozásában.

Nézzünk is egy példát a KSH útmutatójából:

KSH útmutató

Elsőre úgy tűnhet, hogy biztosan 4661, mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme lesz a főtevékenység, hiszen ez bír a legnagyobb százalékos aránnyal. Azonban első lépésként az arányokat nemzetgazdasági áganként kell először, mely szerint:

  • C = 10 % + 6 % + 5 % + 23 % + 8 % = 52 %
  • G = 7 % + 28 % = 35 %
  • M = 13 % 

Mivel összességében a „C” nemzetgazdasági ágazat bír a legnagyobb hozzáadott értékkel, így ő nyert, a többiek kiestek. A következő szinten már csak a C nemzetgazdasági ágazat alá tartozó ágazatokat kell vizsgálni és így tovább, egészen a szakágazatokig. Így tehát a cég főtevékenységének a C 28.95, papíripari gép gyártása minősül.

Van maximuma a felvehető másodlagos és kiegészítő tevékenységnek?

Törvényi maximuma nincsen, ugyanakkor csak olyan tevékenységi kört célszerű felvenned, amelyet a vállalkozásod ténylegesen végez is. Korábban csak olyan tevékenységről állíthatott ki számlát egy cég, amellyel ténylegesen rendelkezett. Ezért sokan biztosra mentek és szinte az összes létező tevékenységi kört felvették. Ezt a problémát a jogalkotó is észlelte és megszüntette ezt a rendelkezést.

A főtevékenységet minden esetben szükséges megadni a cég bejegyzésekor, azonban később bármikor, díjmentesen vehetsz fel másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeket. Ettől függetlenül állíthatsz ki olyan tevékenységi körről is számlát, ami nincs felvéve, de a NAV felé történő bejelentéssel tényleg egyszerűen intézhető a tevékenységi körök bővítése.

Arra azonban oda kell figyelned, hogy léteznek engedélyköteles vagy képzettséghez kötött tevékenységek, melyek csak kizárólag a jogerős hatósági engedély alapján vagy végzettség megléte esetén kezdhetők meg és folytathatók.

Ha pedig valamely tevékenységet engedély nélkül végeznél, annak már lehetnek súlyos anyagi vagy jogi következményei is akár.

Milyen szabályok vonatkoznak az egyéni vállalkozókra?

Az egyéni vállalkozói tevékenységet hasonló, de mégis kicsit eltérő módon osztályozzák. Rájuk az ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) vonatkozik. Nagyon hasonló a TEÁOR-hoz, azonban ez egy hat számjegyű kódszám, ahol az első négy szám megegyezik a TEÁOR kóddal és csak az utolsó két számjeggyel tér el attól.

Összegezés

A tevékenységi körök és a TEÁOR számok elsősorban statisztikai célt szolgálnak és egy cég életében a legtöbbször csak részletkérdést jelentenek. Ugyanakkor az ördög sokszor a részletekben rejlik és bosszantó lenne, ha pont egy ilyen apróság okozna később kellemetlenségeket. Ezért nem árt erre is odafigyelned és a cégalapítás során pontosan meghatározni a leendő főtevékenységet és számba venni a másodlagos és kiegészítő tevékenységeket. A tevékenységi körök módosítása már nem csak a cégbíróságon, hanem az adóhatóságnál is bejelenthető, és ez az eljárás díjmentes. A főtevékenység változása esetén ugyanakkor a társasági szerződésben is át kell vezetni a változást, amely szintén illetékmentesen, de ügyvéd közreműködésére lesz szükséged hozzá.

A BP Legalnál kollegáink készséggel állnak rendelkezésedre bármilyen, társasági joggal kapcsolatos kérdésben. Legyen szó cégalapításról, változásbejegyzésről vagy csak általános tanácsadásról – így akkor is számíthatsz szakértő segítségünkre, ha éppen a tevékenységi körökkel kapcsolatban merülne fel kérdésed. Keress minket és lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2021 – BP Legal

Minden jog fenntartva