Ami a határidőt illeti, ajándékozásnál 30 nap áll rendelkezésedre, hogy bejelentsd a vagyonszerzést. Ennek hiányában büntetésre számíthatsz, ami magánszemélyként akár a 200.000 forintot is elérheti. Ha lakást vagy családi házat szereztél, a területileg illetékes adóhivataltól várhatod a sárga csekket vagy fizetési meghagyást.
Öröklési illeték
Nemcsak ajándékozás útján juthatsz ingyenesen vagyontárgyakhoz, hanem öröklés útján is. Ez az eset jelentős mértékben hasonlít az ajándékozáshoz, ugyanakkor vannak eltérések is. A legfontosabb, hogy csak a rád eső hagyatéki rész után kell illetéket fizetned. Vagyis, ha csak egy ingatlan tulajdonjogának felét öröklöd, csak a fele után kell utalnod a NAV-nak. Szintén jelentős különbség, hogy az öröklésről lemondhatsz, így mentesülhetsz a fizetés alól.
Az öröklési illeték tárgya ugyanúgy lehet ingóság és ingatlan, vagyoni értékű jog, mértéke pedig az ajándékozási illetékkel megegyező (18 és 9%). Előfordulhat, hogy az örökséged nem Magyarországon található, ilyenkor pedig speciális szabályok lépnek életbe. Ha ingóságról van szó, idehaza csak akkor kell fizetned, ha az adott országban nincs ilyen jellegű adó. Külföldi fekvésű ingatlan hagyatéknál pedig egyáltalán nincs belföldi illetékfizetési kötelességed.
Az esetek túlnyomó többségében a hagyatékot bíróság vagy közjegyző adja át. Ilyenkor neked nincs teendőd, az ő kötelességük jelezni a NAV felé az illeték kiszabását. Bizonyos esetekben azonban ez a te dolgod lehet, ilyenkor a megyei vagy fővárosi adóigazgatósághoz szükséges benyújtanod a megfelelő dokumentumokat, méghozzá az örökhagyó halálától számított 90 napon belül.
Vagyonszerzési illeték – visszterhes vagyonszerzés
A visszterhes kifejezés rémisztőnek tűnhet, de valójában csak annyit jelent, hogy nem ingyen jutottál vagyonhoz. A legtipikusabb példa, ha új lakást vagy autót veszel (az új persze csak neked új, hiszen használt kocsira és házra is vonatkoznak a szabályok). Emellett persze más után is fizetned kell adott esetben, például ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra vagy öröklési szerződéssel szerzett értékpapírra.
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke lakás esetében 4%. Legalábbis 1 milliárd forintig, hiszen az efölötti értékre már 2%-ot számol az adóhatóság. Az illeték mértéke is maximalizálva van, és nem haladhatja meg a 200 millió forintot ingatlanonként. A visszterhes vagyonátruházási illeték kapcsán nem él az a szabály, hogy a terhekkel csökkentett értékkel számolna a NAV. Itt bizony a forgalmi érték számít, vagyis az az összeg, amit a lakásért a tulajdonosnak fizettél. Ha többen szereztetek tulajdonjogot, akkor a rád eső rész után kell adóznod.
Egy átlagos, kb. 30 millió forintért vásárolt ingatlan esetében az illeték tehát 1.2 millió forint lesz. Ha viszont mondjuk cégként vásárolsz – hiszen az adóalany nem csak magánszemély lehet – 1.5 milliárdért ingatlant, akkor az 1 milliárd forint után 4%-ot, vagyis 40 millió forintot, míg az 500 millió után 2%-ot, azaz 10 milliót kell letenned az asztalra. Összesen tehát 50 millió forintnyi vagyonátruházási illetékkel kell kalkulálnod.
Gépjármű vásárlásakor kicsit bonyolultabb a matek. Az adóhatóság itt két dolgot vizsgál: a kocsi életkorát és a teljesítményét. Minél régebbi a megvásárolt autó és minél kevesebb lóerő (kilowatt) dübörög a motorháztető alatt, annál kevesebb vagyonszerzési illetéket kell fizetned. Egy átlagosnak mondható, 10 éves és 75 lóerős autónál tehát 33.750 forintról szól majd az illeték kiszabás.
Kocsit azonban nem csak vásárolni tudsz. Szerezhetsz üzembentartói, használati vagy haszonélvezeti jogot is. Ilyenkor nem a teljes összeget kell befizetned, hanem annak a negyedét. Az előbbi példánál maradva: ha üzembentartója leszel a kocsinak, akkor 8.438 Ft-ot ír elő az adóhivatal. Az illetéket akkor kell fizetned, ha már túl vagy az eredetiségvizsgán, megkötötted a biztosítást és az adásvételit is aláírtátok.
Kedvezmények és mentesség
Az összeg akár rémisztő is lehet, szerencsére azonban vannak illeték kedvezmények, melyeket igénybe vehetsz. A jogalkotók alapvetően kétféle jogosultságot határoztak meg: személyes és tárgyi illetékmentességet. Előbbire jó példa, ha egyenes ági rokontól örökölsz vagy tőle szerzel ajándékot.
A legváltozatosabb engedményekkel az ingatlan vásárláshoz kapcsolódó illetéknél találkozhatsz. Csak a díj felét, azaz 2%-ot kell fizetned, ha 35 évnél fiatalabb vagy, és az első lakásodat vásárolod (ami nem lehet értékesebb 15 millió forintnál, és legalább 50%-os tulajdonrészt kell szerezned). Ha pedig még így sokallod a tételt, pótlékmentes, 12 havi részletfizetést is kérhetsz a NAV-tól.
Ha pedig már van egy lakásod, de újat vásárolnál, teljes mértékben mentesülhetsz a kötelezettség alól. Ennek feltétele, hogy a korábbi ingatlant a vásárlást megelőző három, vagy az azt követő egy évben add el. Fontos, hogy az új lakás nem lehet értékesebb, mint amit eladtál. Ha ezek a feltételek teljesülnek, nulla forintot kell illetékként befizetned az államkasszába.
Ennél szomorúbb eshetőség, ha válás miatt szerzel ingatlant vagy tulajdonrészt, de tény, hogy ilyenkor sem kell illetéket fizetned. Alapesetben a telekvásárlás is illetékköteles, azonban, ha négy éven belül lakóházat építesz rá, elengedik a díjat. Arra azonban ügyelned kell, hogy a lakás méretének el kell érnie a településrendezési tervben megszabott beépíthetőség 10%-át.
Autóvásárlásnál sokáig semmilyen illetékmentesség nem létezett magánszemélyek részére, 2012 óta azonban az elektromos autók után nem kell fizetned. A szabály csak a 100%-ban elektromos hajtású kocsikra vonatkozik, a hibridek tehát nem esnek ebbe a kategóriába. Egy nagyobb, családi autó esetében az illeték akár több százezer forint is lehet, érdemes tehát elgondolkodnod a környezetbarát választáson.
Így igazodj el az illetékek világában
Szabályok, törvények, szigorú adóhatóság, határidők, kivételek – laikusként bizony könnyű összezavarodni az illetékekkel kapcsolatban. Szerencsére ritka az olyan eset, hogy magadra maradnál. Öröklés vagy ingatlan adásvételnél az ügyben eljáró ügyvéd tud válaszokkal szolgálni, kocsi vásárlásnál pedig lényegében automatikus a folyamat (ha kereskedőtől vásárolsz, ő is tud információval szolgálni). Az ajándékozás során is ajánlott ügyvéddel vagy adótanácsadóval konzultálni, hiszen ilyenkor is igénybe vehetsz kedvezményeket, esetleg teljes mentességet. Az egyenes ági rokonságba például nemcsak a vérszerinti rokonaid számítanak bele, hanem például az örökbefogadott gyermekek, illetve testvérek is. Akkor is illetékmentes az ajándékozás, ha tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célt szolgál. Az ilyen apróságokkal érdemes tisztában lenned, mert tíz- vagy százezrek múlhatnak rajta!
