fbpx

Osztatlan közös tulajdon a gyakorlatban

Miről fogsz olvasni?

Az osztatlan közös tulajdon mind a mai napig gyakori jelenség az ingatlanpiacon. Közös öröklések, építkezések, házasságok vagy éppen bontóperek mind idézhetnek elő olyan helyzeteket, amikor ugyanazon az ingatlanon egyszerre több személynek keletkezik tulajdonjoga.

Egy ilyen eset jogi szempontból is különleges, a gyakorlatban pedig sokszor bonyolult viszonyokat eredményez. Bejegyzésünk témája az osztatlan közös tulajdon: bemutatjuk, mit jelent pontosan ez a fogalom és hogyan jöhet létre. Majd részletesen megnézzük a vonatkozó jogi szabályozást, amelyek megadják az ingatlant közösen tulajdonló és használó személyek együttélésének, együttműködésének kereteit.

Mit is jelent a fogalom: osztatlan közös tulajdon?

Az osztatlan közös tulajdon általános jelenség a jog világában. Ha hasonlattal szeretnénk élni, egy cég is a cégtulajdonosok osztatlan közös tulajdona. Egy nagyobb vállalat esetében alapvetően nincsenek felosztva a különböző részlegek a tulajdonosok között: nem tartozik egyikükhez sem a pénzügyi, a jogi vagy a HR osztály, a döntéseket viszont (főszabályként) a tulajdoni hányadokhoz igazodó szavazataikkal hozzák meg.

Hasonló a helyzet bármilyen, osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban. Egy gépjármű szintén lehet több személy közös tulajdona. Ebben az esetben sem lenne életszerű, hogy az egyik tulajdonos csak a fékhez, a másik csak a gázpedálhoz férhet hozzá, viszont a váltót kizárólag a harmadik tulajdonostárs használhatja. Bármennyire is tűnik triviálisnak a példa, az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan is alapvetően ezt a logikát követi

Milyen jogi szabályok és hogyan szabályozzák az o.k.t használatát?

A legfontosabb szabályokat természetesen a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza, hiszen osztatlan közös tulajdon nem csak ingatlan, hanem bármilyen ingó dolog vagy akár szellemi alkotás is lehet. Magát az osztatlan közös tulajdont más jogszabály nem rendezi: ha egy ingatlan társasházzá alakul (mint erre a későbbiekben majd kitérünk), akkor már külön törvény hatálya alá kerül. Ha termőföld – amely az ingatlanoknak mindig is egy speciális kategóriáját jelentette  – az osztatlan közös tulajdon tárgya, akkor arra szintén egy külön, 2021. januárjától hatályos jogszabály lesz irányadó.

De maradjunk a Ptk-nál: a közös tulajdonra vonatkozó szabályok között elsőként mondja ki a törvény, hogy a dolgon (azaz ingón vagy ingatlanon) fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet – kétség esetén pedig a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. Az ilyen félreértések elkerülésére szolgál az ingatlan-nyilvántartás, ahol a tulajdoni lap tartalmazza az egyes tulajdonosokat megillető hányadot.

Hogyan jöhet létre osztatlan közös tulajdon?

Ezt a kérdést csak röviden vizsgáljuk meg, hiszen valószínűleg te is találkoztál már a jelenséggel, ha nem is saját tapasztalatból, ismerőseid, rokonaid körében biztosan hallottál már ilyenről. 

  • Osztatlan közös tulajdon létrejöhet örökléssel, amikor például az örökhagyó által hátrahagyott ingatlanon gyermekei ½ – ½ arányban szereznek tulajdonjogot.
  • Házasság esetén főszabály szerint (ha a házastársak nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést) olyan vagyonközösség jön létre, amelyben minden dolog osztatlan közös tulajdonba kerül, amit a házastársak a házasság fennállása alatt közösen szereztek. Így, ha ingatlant vásárolnak a házasságkötést követően, annak tulajdonjoga szintén ½ – ½ arányban illeti őket.
  • Ha közösen vásároltok egy telket például barátaiddal és azon házat építetek, akkor főszabályként szintén osztatlan közös tulajdon jön létre.

Mi jellemző az osztatlan közös tulajdon használatára?

A Ptk. szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, de csak olyan módon, hogy ezzel egyik tulajdonostárs sem sértheti a többiek jogait és lényeges jogi érdekeit.

A közös tulajdonú ingatlanon minden tulajdonostársnak fennáll egy bizonyos tulajdoni hányada, amelyeket összeadva egy egész számot kapunk. Például 1/4 – 1/4 – 2/4 arányban. Az ingatlan birtoklása és használata során azonban a tulajdoni hányadok gyakorlatilag nem játszanak szerepet. A példánál maradva, a telken áll egy 400 négyzetméteres lakóház, amelyben három család lakik: kettő 100 négyzetméteren egy pedig 200 négyzetméteren, ezért is osztották fel praktikus módon egymás között a tulajdoni hányadokat ilyen módon.

Az ingatlanhoz tartozik egy nagyobb kert is. Elsőre logikusnak tűnik, hogy ez is arányosan illeti meg őket és ennek megfelelőn használhatják. Az osztatlan közös tulajdon lényege azonban éppen az, hogy tulajdonostársak mindegyike jogosult a teljes ingatlan birtoklására és használatára. Bármelyik tulajdonostárs az egész kertet használhatja, legfeljebb a gyakorlatban lehet célszerű megállapodni ennek módjáról. 

Ráadásul hiába lakik a három család három jól elkülöníthető épületrészben, a lakóingatlannal ugyanez a helyzet: az egész 400 négyzetméter közös tulajdon. Bármelyik tulajdonostárs jogosult tehát az egész lakóingatlant használni, az más kérdés, hogy a gyakorlatban ez jellemzően konszenzusos alapon működik. Mellesleg egyik tulajdonostárs sem tudná használni a teljes ingatlant a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelme nélkül.

Mi a jelentősége akkor az osztatlan közös tulajdonon fennálló tulajdoni hányadnak?

A Ptk. szerint az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg és ilyen arányban terhelik őket az ingatlannal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is.

Az ingatlan haszna lehet a bérbeadásából származó bevétel, amely tulajdoni hányaduk arányában illetti a tulajdonostársakat. Ugyanezen az elven kell viselniük a károkat, például egy komolyabb beázás következményeinek elhárítása során felmerült költéségeket is. 

Kimondja a Ptk. azt is, hogy az ingatlan állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni és a kiadások ráeső részét a többi tulajdonostárs is köteles viselni. Az ilyen kiadások előtt ugyanakkor a tulajdonostársakat lehetőség szerint előre értesíteni kell.

A tulajdoni hányadnak a közös tulajdont érintő döntések során is jelentősége van, főszabály szerint a tulajdonostársak szótöbbséggel dönthetnek ilyen esetben. Az olyan fontos kérdésekben, mint például az egész ingatlan eladása, a Ptk. kifejezetten előírja az egyhangú határozat szükségességét. Ha ez megtörtént és az egész ingatlan értékesítésre került, az ebből befolyó vételár szintén a tulajdoni hányaduk arányában illetik a tulajdonostársakat.

Milyen előnyei és hátrányai vannak az ilyen tulajdonnak?

Egy osztatlan közös tulajdon előnyei és hátrányai úgy is mondhatnánk, hogy kéz a kézben járnak. Ha ilyen módon tulajdonoltok egy ingatlant, az megköveteli a jó viszonyt és az együttműködést. Ha ez megvan, akkor meg tudtok állapodni a használat megosztásáról, közösen tudjátok viselni a fenntartással kapcsolatos költségeket, kiadásokat

Ugyanakkor komoly kellemetlenségeket tud okozni, ha nincs köztetek egyetértés, hiszen az állagmegóváshoz szükséges munkálatokon túl minden kiadáshoz a tulajdonostársak beleegyezése szükséges. Valamint nem csak a kiadásokon, hanem a hasznokon is osztoznotok kell: ha bérbe adod saját lakásodat, akkor főszabály szerint nem egyedül téged illet a bérleti díjból befolyó bevétel, hanem tulajdoni hányadotok arányban osztoznotok kell azon.

Egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan forgalmi értéke alacsonyabb, mint egy saját helyrajzi számmal rendelkező, különálló ingatlané. Hogy ez előny vagy hátrány, az szintén attól függ: ha vásárolni szeretnél, feltehetően jobban fogsz ennek örülni, mint amikor eladnál egy ilyen lakást. 

Az elővásárlási jog szintén lehet hasznos jogintézmény, hiszen egy ilyen kompromisszumos helyzetben a többi tulajdonostárs mások előtt vásárolhatja meg az ingatlant, ha arra vételi ajánlat érkezik. Ha ezzel a jogával nem kíván élni, akkor sem fogja meglepetésként érni az új tulajdonos személye. 

Mit jelent a használati megosztási megállapodás?

A használati megállapodás egy olyan dokumentum, amelyben rendezitek az ingatlan használatának, egymás közötti felosztásának kérdéseit. Egyértelműen kiderül belőle, hogy az egyes tulajdoni hányadok a mely részét jelentik az ingatlannak, kihez tartozik a pince, a garázs vagy mondjuk a műhely.

Ha hitelt vennél fel, akkor a pénzintézetek kérni fogják a használati megosztási megállapodást, hiszen számukra nem lényegtelen, hogy mennyiben rendezettek és átláthatók a viszonyok abban az ingatlanban, amellyel kapcsolatban kölcsönt nyújtanak.

A megállapodás mellékletét képezhetik különböző rajzok vagy térképek, magát a megállapodást pedig célszerű minden esetben ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett okiratba foglalni.

Hogyan szüntethető meg az osztatlan közös tulajdon?

A Ptk. részletesen taglalja az osztatlan közös tulajdon megszűnésének eseteit. Legegyszerűbb módja, amikor az egyik tulajdonostárs kivásárolja a többieket és egyedüli tulajdonossá válik. Ha nem sikerül egymás között rendezni az ingatlan használatát és valamelyik tulajdonostárs a bírósághoz fordul, akkor jogi úton is lehetséges ennek eldöntése.

Lehet, hogy a bíróság egy használati megosztási megállapodással tesz igazságot, ugyanakkor elrendelheti az ingatlan értékesítését és a vételár a tulajdoni hányadoknak megfelelő elosztását. 

Mi a különbség a társasház és az osztatlan közös tulajdon között?

A legkézzelfoghatóbb különbség talán, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan egy helyrajzi számmal rendelkezik, társasházzá alakulás esetén viszont az egyes lakások, garázsok, tárolók, stb. saját helyrajzi számot kapnak. Teljesen új jogi helyzet alakul ki és az ingatlan a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény hatálya alá kerül. Ekkor az egyes lakások külön tulajdonba kerülnek, kizárólagos birtoklási és használati jogot biztosítva tulajdonosainak, az ingatlan bizonyos részei, például a kert vagy a lépcsőház pedig közös tulajdonban maradnak.

Milyen jelentős változás történt az osztatlan közös tulajdonban lévő földekkel kapcsolatban?

A 2021. január 1-jén hatályba lépett, a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvénnyel a jogalkotó a termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdont igyekszik megszüntetni.

A törvény preambuluma (bevezetője) szerint annak célja a magyar földművesek agrárpiaci versenyképességének javítása, gazdasági pozícióik megerősítése és az optimális méretű, a stabil tulajdonosi szerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulása. Ezt különböző kedvezményekkel, az eljárási szabályok egyszerűsítésével és az és az ingatlan-nyilvántartási rendezés megkönnyítésével kívánják elérni.

A cél, hogy a tulajdoni viszonyok rendezettek legyenek, például az osztatlan közös tulajdonnak megosztással vagy úgynevezett bekebelezéssel (az ingatlant egyetlen tulajdonostárs általi megszerzésével) történő megszüntetése útján. Hogy versenyképes méretű birtokok jöjjenek létre, a megosztás csak akkor lehetséges, ha a létrejövő földek területe elér egy törvényben meghatározott minimális mértéket – ha ez nem lehetséges, akkor jöhet szóba például a bekebelezés jogintézménye.

A törvény csak a termőföldekre vonatkozik, amelyek az ingatlanoknak mindig is egy speciális területét jelentették – a jogszabály pontos ismertetése pedig meghaladná jelen cikkünk kereteit. Azt mindenesetre láthatod, hogy az osztatlan közös tulajdon sokszor problémás és kívülről átláthatatlan viszonyokat eredményez.

Összegezés

A jó szomszédi viszony nagy érték, de még ekkor is lehetnek olyan jogi akadályok és buktatók, amelyek megnehezítik ennek élvezetét. Egy használati megállapodás vagy társasházi szerződés jelentős könnyítést jelenthet, ha nem is a mindennapok gyakorlatában, de egy hitelfelvétel vagy adásvétel esetében mindenképpen.

A BP Legalnál ingatlanjogban jártas kollegáink mindenben a segítségedre lesznek, legyen szó osztatlan közös tulajdonról, társasházról vagy ingatlan adásvételről. Ha neked is szakszerű jogi segítségedre van szükséged, lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Copyright © 2022 – BP Legal

Minden jog fenntartva