fbpx

Tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat – miért van rá szükség?

Amikor bérbe adod a tulajdonodban álló ingatlant, körültekintéssel kell lenned, különösen akkor, ha lakóingatlanról van szó, és a bérlő szeretné azt lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként bejelenteni. Ilyen esetekben szükség van tőled, mint tulajdonostól hozzájáruló nyilatkozatra. A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat nem más, mint egy engedély a részedről, hogy az adott ingatlant a bérlő lakóhelyeként, tartózkodási helyként vagy székhelyként, esetleg telephelyként használhatja.

Ha tulajdonosként vagy bérlőként érintett vagy te is az ügyben, és érdekel, hogy mit is kell pontosan tartalmaznia egy hozzájáruló nyilatkozatnak, milyen esetekben szükséges és egyáltalán milyen szabályok vonatkoznak rá, mostani írásunkban minden kérdésedre választ kaphatsz.

Hozzájáruló nyilatkozat a gyakorlatban

Sajnos még ma is számos tévhit kering a lakások bérbeadásáról és azzal kapcsolatban, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy bérlőnek vagy bérbeadónak, ezért érdemes a témát alaposan körbejárni.

Milyen esetekben és miért van szükség hozzájáruló nyilatkozatra?

Hozzájáruló nyilatkozatra alapvetően két esetben van szükség. Az egyik az, amikor egy bérlő szeretné az adott lakcímet lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként bejelenteni. Ebben az esetben az okmányirodai ügyintézéshez szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára. Fontos azonban tisztázni, hogy állandó lakóhely bejelentése törvényi kötelezettsége minden állampolgárnak, azonban a bérbeadónak ezt indokolás nélkül megtagadhatja. A másik lényeges momentum, hogy önmagában az, hogy a bérlő bejelentkezett az adott címre, még nem jogosítja fel a lakás használatára. Arra csak, bérleti-, vagy használati szerződéssel, illetve bírósági, hatósági határozattal szerez jogot.

A másik tipikus eset, amikor szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára, ha valaki vállalkozásának székhelyét vagy telephelyét szeretné az adott ingatlanra bejegyeztetni.

Mit garantál a tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat?

A hozzájáruló nyilatkozat biztosítja a bérlőnek, hogy eleget tudjon tenni annak a törvényi kötelezettségének, miszerint, ha új helyre költözik, akkor 3 napon belül köteles bejelenteni az új lakcímét. És, hogy ez miért jelent könnyebbséget a bérlőnek? Azért, mert a hivatalos ügyintézés esetén a legtöbb esetben a lakóhely szerinti hivatal az illetékes, ezért, ha az albérlő állandó vagy legalább az ideiglenes lakcíme oda szól, ahol ténylegesen tartózkodik, lényegesen egyszerűbb mindenféle ügyet elintéznie.

Mit kell tartalmaznia és milyen formai követelményei vannak a hozzájáruló nyilatkozatnak?

Hozzájáruló nyilatkozatot csak írásban lehet tenni, azonban abban az esetben nem szükséges, ha a bérlő olyan érvényes, két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely feljogosítja arra, hogy az adott ingatlant használja. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a bérleti szerződésben nincs erre vonatkozó tiltás, a bérlő a bérlemény címére bejelentkezhet. Ugyancsak nem kell hozzájáruló nyilatkozat, ha a tulajdonos személyesen elkíséri a lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésekor a bérlőt az okmányirodába, vagy ha korábban elektronikus úton már hozzájárult ehhez.

A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket:

  • az ingatlan címét, helyrajzi számmal együtt
  • a nyilatkozat célját: lakóhely, tartózkodási hely vagy székhely, telephely
  • annak a személynek az adatait (név, születési név, születési hely és idő, édesanyja neve), aki számára a nyilatkozatot adja a tulajdonos
  • a nyilatkozó adatait (név, születési név, születési hely és idő, édesanyja neve, személyazonosító okmány típusa és száma)
  • a nyilatkozó jogcímét (tulajdonos, haszonélvező, bérlőtárs, munkáltató, szálláshely fenntartója vagy megbízottja, kereskedelmi szálláshely vezetője, intézmény vezetője)

Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, a nyilatkozattevőnek büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia arról is, hogy a tulajdonostárs(ak) is hozzájárul(nak) a bérlő ingatlanba történő bejelentkezéséhez.

Miért van szükség tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatra?

A fentiekből is kiderült már, hogy a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára – illetve a kizárás hiányára – minden esetben szükség van, ha a bérlő szeretne bejelentkezni a bérelt lakásba. Azonban ez még nem jogosítja fel a használatra, azt külön kell szabályozni. Lássuk, miként is történik ez!

Mit kell tudnod a lakástörvényről, a birtokvédelmi szabályokról és a bérbeadásról?

A lakástörvény kimondja, hogy a lakáshasználatra a bérlő kizárólag írásos szerződéssel szerez jogot, ahogyan azt is, hogy a használati joggal együtt a birtokjogot is megszerzi, ugyanis anélkül lehetetlen lenne használni az albérletet. De mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy addig, amíg az albérlő akár érvényes bérleti szerződéssel, akár anélkül, az ingatlanban tartózkodik, jogában áll birtokvédelmet kérni akár még a bérbeadóval, azaz a tulajdonossal szemben is. A birtokvédelmi szabályok értelmében a tulajdonos nem mehet be önkényesen, még szerződésszegés esetén sem élhet olyan szankciós eszközökkel, mint a zárcsere vagy a közüzemi szolgáltatások korlátozása.

Ha a bérlő vitatja a felmondás tényét, a tulajdonos ugyan a szükséges jogi lépéseket megteheti, de önhatalmúlag egyebet nem, azaz nem dobhatja ki a bérlő dolgait és nem zárhatja ki őt a lakásból. Ellenkező esetben az albérlő kérheti a birtoklás zavarának megszüntetését. Erre pedig kötelezni is fogják a bérbeadót, ugyanis érvényes bérleti szerződéssel a törvény a birtokvédelmi szabályok értelében az ingatlan birtokosát, azaz a bérlőt védi. A bérlőnek tehát joga van ahhoz, hogy a birtokállapot helyreállítását kérje ilyen esetben, hogy a birtokát képező ingatlant zavartalanul használhassa továbbra is.

Mit tehetünk szerződésszegés esetén?

Szerződésszegésnek számít például a bérleti díj kifizetésének késése vagy elmaradása, a közszolgáltatóknál felhalmozott díjtartozás, ahogyan az is, ha például a tiltás ellenére állatot visz az albérlő a lakásba, de az is, ha a bérlő magatartásával probléma van és sok panasz érkezik rá a szomszédoktól. Ebben az esetben a tulajdonos élhet a felmondás jogával, amit minden esetben rögzíteni kell a bérleti szerződésben is.

Mit érdemes tudni az albérlők bejelentéséről?

Tulajdonosként sokan még most is ódzkodnak attól, hogy az albérlő bejelentkezzen az adott ingatlanba, mert úgy gondolják, hogy akkor adót kell fizetni utána, illetve attól tartanak, hogy akkor sosem lehet megszabadulni tőle. Egyiktől sem kell tartani, mert egyrészt a lakcímnyilvántartásból nem lehet a jövedelmi adatokra következtetni, másrészt pedig a bejelentett lakcím még nem jogosít fel a lakás használatára.

A bérlő szempontjából azonban elengedhetetlen lehet ez a lépés, ugyanis számos dolgot szinte lehetetlen elintézni anélkül, hogy oda szólna az állandó lakcíme, ahol valóban él. Gondoljunk csak az orvosi ellátásra, vagy gyermekesek esetén az óvodára vagy az iskolára. 

Az albérlő bejelentése ugyan csak egy lehetőség, ha azt a bérlő kéri, azonban a tulajdonos a már bejelentkezett bérlő esetén sem teljesen eszköztelen. Ha szeretné, hogy ő is védve legyen, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést kell kötnie a bérlővel, vagy legalább közjegyzői kiköltözési nyilatkozatot kell kérnie a bérlőtől. Ez ugyan felhatalmazza az albérlőt az ingatlan használatára és birtokba vételére, ugyanakkor, ha pontosan rögzíti a szerződésszegés eseteit, amikor azonnali hatállyal felmondható és követelhető lesz a lakás kiürítése, ami pedig a közokirati jellegre tekintettel végrehajtható. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem szükséges akár egy évekig tartó pereskedés végét megvárni, a nem fizető vagy elviselhetetlen albérlővel szemben azonnal alkalmazható a kilakoltatás.

Lakhatásra mindenkinek szüksége van, és az is fontos, hogy mindez szabályosan is történjen. Sok esetben az albérlőnek szüksége van arra, hogy a bejelentett lakóhelye vagy a tartózkodási helye megegyezzen a tényleges lakóhelyével, ezért kéri annak feltüntetését a lakcímkártyán. Ehhez hozzájáruló nyilatkozat kell a tulajdonostól, aminek eredményeként könnyebbé válik a hivatali ügyintézés, és jogosult lesz egészségügyi ellátásra, valamint egyéb szolgáltatásokra is.

Akár bérlőként, akár tulajdonosként vagy érdekelt egy-egy ingatlan bérbeadásában, mindenképp szükséged lesz egy olyan szerződésre, amely mindkét fél érdekeit védi. 

A BP Legal ingatlan ügyekben is jártas ügyvédei hatékony és naprakész segítséget tudnak nyújtani, akár tanácsadásról, akár bérleti szerződés megírásáról van szó. Fordulj hozzánk bizalommal ilyen esetekben is, telefonon és e-mailben is állunk rendelkezésedre!

Jelen bejegyzésünk csak tájékoztató jellegű, nem minősül üzleti vagy ügyvédi tanácsadásnak. 

Mi történik miután elküldted az űrlapot?

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

További bejegyzéseink

Betéti társaság jellemzői

A betéti társaság jellemzői: minden, amit tudnod kell róla

Az, hogy melyik vállalkozási forma a legkedvezőbb számodra, több mindentől függ. Mi lesz a vállalkozásod fő tevékenysége, mekkora tőkéd van, egyedül végzed majd a tevékenységet vagy valakivel együtt? Ha induláskor kevesebb pénzed van, de mégis társas vállalkozást szeretnél indítani, előnyös lehet számodra a betéti társaság.
Cikkünkben bemutatjuk a betéti társaság jellemzőit, amelyeket feltétlenül ismerned kell cégalapítás előtt.

Tovább olvasok »
Adásvételi szerződés ingóság

Minden, amit az ingó adásvételi szerződésekről tudni kell

Adásvétel esetén az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, a vevő pedig a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A “dolog” minden testi tárgy, ami birtokba vehető; “ingó” pedig lényegében minden, ami nem ingatlan. Mostani bejegyzésünkben bemutatjuk, hogy miért lehet érdemes a szerződéskötést választani, kitérünk annak formai és tartalmi követelményeire, az adófizetési kötelezettség megállapításának módjára, valamint a szerződés további lehetséges tartalmi elemeire is.

Tovább olvasok »
Ajándékozási szerződés

Mit kell tudni az ajándékozási szerződésről?

A Polgári Törvénykönyv az ajándékozást is a szerződések körében kezeli, ennek értelmében az ajándékozási szerződést a vagyonátruházó ügyletek között szabályozza.Az ajándékozási szerződés lényege az, hogy az ajándékozó a saját vagyona terhére ingyenes vagyoni előnyt nyújt a megajándékozott számára. Az ajándék lehet ingóság és ingatlan, vagy vagyoni értékű jog is.

Tovább olvasok »
Megbízási szerződés minden, amit tudni érdemes

Mit kell tudni a megbízási szerződésről?

A megbízási szerződés az egyik leggyakrabban alkalmazott szerződéstípus az üzleti életben, amivel valószínűleg már Te is találkoztál.Akár vállalkozóként, akár ügyfélként lesz szükséged megbízási szerződésre, jó, ha tisztában vagy az alapvető szabályokkal. Ebben a bejegyzésben szakértőink segítségével azt mutatjuk be, hogy mire ügyelj, ha megbízási szerződést kötsz valamilyen tevékenységre.

Tovább olvasok »
Közjegyzői díjak bemutatása

Mit kell tudni a közjegyzői díjakról?

A közjegyzők eljárásuk során közokiratokat állítanak ki, nyilvántartásokat vezetnek, aláírásokat hitelesítenek, jogi felvilágosítást nyújtanak a hozzájuk forduló ügyfeleknek – többek között. A díjazások mértéke soha nem megegyezés, hanem jogszabályi rendelkezés tárgya. Cikkünkben a közjegyzői díjazás szabályozását ismertetjük, az általános szabályokon át egyes konkrét esetekig bezárólag.

Tovább olvasok »
adásvételi szerződés

Mit kell tudni az adásvételi szerződésekről?

Az adásvételi szerződés a leggyakrabban előforduló szerződéstípus. Nem is gondolnád, de már az is annak számít, ha például egy étteremben rendelsz, hiszen megmondod, hogy mit kérsz, az eladó – ebben az esetben az étterem – az étlapon előre jelzi az árat, átadja neked a kért árut, te pedig kifizeted. Mindez szóban történik, ettől függetlenül az adásvétel minden elemét magán viseli.

Tovább olvasok »
Share on facebook
Share on linkedin
Share on pinterest
Share on print
Share on email