fbpx

Tulajdoni lap – mi a szerepe és hogyan juthatunk hozzá?

  • 8 perc
  • 2020.10.28

Miről fogsz olvasni?

A tulajdoni lapon feltüntetett tények közhitelessége a hazai ingatlanforgalomba vetett bizalom egyik legfőbb biztosítéka. Nyilvános dokumentum, amiből a helyrajzi szám ismeretében bárki megismerheti az ingatlan földhivatali adatait – a tulajdonosáról, tehermentességéről, valamint a fontosabb műszaki paramétereiről szóló információkat. 

Ha hitelt szeretnél felvenni, vagy épp közműszolgáltatóval szerződni, a tulajdoni lap benyújtásával indíthatod el az ügymenetet. Ha pedig ingatlant vásárolnál és tudni szeretnéd, hogy valóban a tulajdonos kínálja-e neked a lakást, nincs-e jelzáloggal vagy haszonélvezeti joggal terhelve, azokban az esetekben is hasznos információkat nyújt a tulajdoni lap.

Alábbi cikkünkkel abban szeretnénk neked segíteni, hogy könnyebben eligazodj ebben a szigorúan szabályozott, de rengeteg hasznos információval szolgáló jogintézményben. Bemutatjuk, hogyan épül fel egy tulajdoni lap, milyen információkat tartalmazhat és mikor milyen bizonyító erővel bír.

Milyen adatokat tartalmaz egy tulajdoni lap?

  • Fontos

A tulajdoni lap – a különböző térképek, alaprajzok és földkönyv mellett – az ingatlannyilvántartás egyik alapvető dokumentuma. Megismerhetjük belőle az ingatlan legfontosabb adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, azok jogosultjainak adatait. Közhiteles és nyilvános, így abból bárki meggyőződhet, hogy minden rendben van-e az ingatlannal, ezért minden jelentősebb ingatlan ügyintézés során szükséged lehet rá. 

Jelzáloghitel igénylésénél például első lépésként benyújtod a hitelintézethez a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdoni lapját. Ugyanígy ingatlan értékbecsléséhez, közműszolgáltatóval való szerződéskötéshez, és természetesen ingatlan vásárlásához is elengedhetetlen. Míg az előbbi esetekben a hitelintézet vagy a közműszolgáltató számára, ingatlan vásárlásánál neked lesz a segítségedre.

Mint azt látni fogod, a tulajdoni lapnak különböző típusai vannak, azok bizonyító ereje szerint: van, amikor csak a mi informálódásunkat segíti, de adott esetben akár bíróság előtt is felhasználható. Ezért hasznos, ha mindig van saját hiteles másolatunk, később bármilyen jogvita esetén hivatkozhatsz rá, teljes bizonyító erővel tanúsítja a benne foglaltakat. Ebből talán azt feltételezed, hogy a tulajdoni lap  bonyolult, jogilag szövevényes és szinte értelmezhetetlen dokumentum, de mi segítünk a tisztánlátásban. 

Hogyan épül fel a tulajdoni lap?

A tulajdoni lap első oldalának tetején, a fejlécben az ingatlan azonosítását segítő adatok szerepelnek: 

  • Elsőként a kiállító hatóságot, valamely járási hivatal földhivatali osztályát jelölik rajta. 
  • Ez alatt olvashatod a települést, ahol az ingatlan található, az ingatlan jellegét és helyrajzi számát. Jellege szerint lehet belterületi, külterületi, vagy zártkerti. Egy külterületi besorolás jelentősen csökkenti például egy lakásingatlan értékét, ezért nem árt erre is figyelned. 
  • A fejléc közepén a megrendelés sorszámát, mellette a tulajdoni lap hitelességét tüntetik fel, valamint azt, hogy szemle vagy teljes másolat – erről részletesebben még írunk. 
  • Feltüntetik továbbá a kiállítás dátumát – ez minél frissebb, annál megbízhatóbb.

A tulajdoni lap „érdemi része” három részből és egy opcionális részből áll. 

  • Az opcionális rész az úgynevezett széljegy. Ezt csak akkor találod rajta, ha valaki valamilyen jog vagy tény bejegyzését, illetve feljegyzését kérelmezte az ingatlanra és még nem került sor az elbírálására. Ha van ilyen bejegyzés, akkor mindig ez kerül az első helyre. 
  • Ezt követi csak a tulajdoni lap első része, amely az ingatlan alapvető adatait tartalmazza, mint a területnagyság, az épület rendeltetés szerinti jellege, adott esetben a szobák száma vagy az ingatlanhoz tartozó garázs, pince megjelölése. Az ingatlan jellege (például lakóház, üdülő, üzlethelyiség) fontos, hiszen ennek is kihatása van a forgalmi értékre. Az első részbe jegyzik be továbbá az ingatlant megillető szolgalmi jogokat. 
  • A második rész első sorban az ingatlan tulajdonosainak adatait (személyes adatok, esetlegesen a cselekvőképtelenségre, vagyonkezelői minőségére utaló adatok) tartalmazza és a tulajdonosokat megillető tulajdoni hányadokat. 
  • A harmadik részben az ingatlant terhelő jogokat, jogilag jelentős tényeket találjuk. Ilyen a jelzálogjog, az építési tilalom, az elő- és visszavásárlási jog vagy az elidegenítési és terhelési tilalom. Összességében elmondható, hogy az itt szereplő tények terhelik az ingatlant, tehát valamennyire korlátozzák a használatát és a vele való rendelkezést. De ne ijedj meg rögtön, ha feljegyzést találsz ebben a szakaszban. Egy bejegyzett vezetékjog a gyakorlatban például lehet csak annyit tesz, hogy a föld alatt valamely közművezeték húzódik, ami téged az ingatlan használatában semmilyen módon nem fog zavarni.

Minden ingatlanról külön lap készül, de társasházi vagy szövetkezeti tulajdon esetén törzslap és különlap formájában. Ebben az esetben bizonyos jogokat a törzslapra jegyeznek be, ezért mindig érdemes ezt is megvizsgálni, társasházi tulajdon esetén pedig az alapító okiratot is áttanulmányozni.

Ingatlan adásvétel kisokos

  • Ingyenes
  • Ügyvéd válaszol
  • 2023.06.28
4.9
★★★★★ 4.9/5

509 értékelés alapján

LETÖLTÖM

Hogyan juthatsz hozzá, és milyen típusai vannak a tulajdoni lapnak?

Korábban tulajdoni lap másolatot kizárólag a földhivatalban, személyesen, akár több órás várakozás után lehetett beszerezni. Szerencsére az elmúlt években nagyon sokat egyszerűsödött a folyamat, akár otthonról, pár kattintással is intézhető a tulajdoni lap lekérése.

Ezeket az információkat a Takarnet rendszerből vagy az ügyfélkapu segítségével tudjuk lekérdezni. A Takarnet speciális regisztrációt igényel, de ha rendelkezünk ügyfélkapu azonosítóval, a Földhivatal online felületén belépve helyrajzi szám, illetve cím alapján kereshetünk. Ha ismered a helyrajzi számot, érdemes ezt a módot választani, így biztosan csak egy találatot fogsz kapni. Ha cím alapján keresel, akkor az adatokat pontosan add meg, figyelve a kis és nagy betűkre, a kötőjelekre, mert a rendszer csak a megfelelő adatok megadása után tudja az ingatlant azonosítani. Különösen körültekintőnek kell lenned budapesti címek esetén, ugyanis egy-egy gyakori utcanév esetében a túl sok találat közül nyúlhatunk mellé. 

Ha megtaláltad a keresett ingatlant, az alábbi lehetőségeid vannak. Betekinthetsz a tulajdoni lap első részébe, ekkor csak magára az ingatlanra vonatkozó adatokat ismerheted meg (terület, jelleg, cím, besorolás stb.). Erre évente húsz ingyenes lehetőséged van. 

Természetes személyek számára évente két alkalommal ingyenesen kérhető nem hiteles tulajdoni lap másolat (ezt követően 1000 forint díj ellenében), valamint e-hiteles másolat, alkalmanként 3600 forintos áron. 

Mi a különbség az egyes típusok között? 

Mind a nem hiteles, mind az e-hiteles másolat esetében két további lehetőség közül választhatsz: teljes másolatot vagy szemlét szeretnél. A szemle kizárólag a hatályos bejegyzéseket tartalmazza, azaz csak a jelenleg fennálló jogokról, jogilag jelentős tényekről kapunk képet. A teljes másolat a hatályos mellett a törölt bejegyzéseket is tartalmazza. Ezáltal megtudhatjuk, hogy kik voltak az ingatlan korábbi tulajdonosai, volt-e per az ingatlan tulajdonjogával kapcsolatban vagy vezettek-e rá végrehajtást. A törölt bejegyzések két dolog alapján különböztethetőek meg. Egyrészt, a bejegyzés melletti sorszámot áthúzzák, másrészt mindig szerepel egy törlő határozat szám is, amely mellett meg kell jelölni azt a korábbi bejegyzést is, amelyre a törlés vonatkozik. 

Az e-hiteles és a nem hiteles tulajdoni lap másolat tartalma mindenben megegyezik, egyedül bizonyító erejükben térnek el egymástól. A nem hiteles tulajdoni lap bizonyító erővel nem rendelkezik, ez csak nekünk jelent segítséget, informálódás, egy esetleges per esetén azonban nem hivatkozhatunk rá. Az e-hiteles másolat viszont elektronikus dokumentumként teljes bizonyító erővel bír, az ugyanis fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesített. Fontos leszögezni, hogy ha kinyomtatjuk, akkor ezt a bizonyító erejét „elveszti”. Ha mindenáron papír alapú hiteles másolatot szeretnél, azt továbbra is csak a járási földhivatalban, 6250 forint igazgatási szolgáltatási díj ellenében szerezheted be.

Hogyan vágjunk bele?

Igyekeztünk számodra átfogó képet adni a tulajdoni lappal kapcsolatban és megkönnyíteni a kezdeti lépéseket. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy – a jól ismert fordulattal élve – a fenti tájékoztatás nem teljeskörű. A vonatkozó jogszabályok sok más, speciális, egyedi esetet is szabályoznak, kivételeket fogalmaznak meg. Másképp kell eljárni jogi személy adatigénylése során, léteznek egyéb díjmentes eljárások (például hagyatéki vagy közigazgatási eljárás).

Az ingatlanvásárlás fajsúlyos esemény, hiszen gyakran egy élet munkája a szerződés tárgya. A BP Legal csapata teljes körű jogi támogatást és átlátható ingatlan adásvételi folyamatot biztosít.

Az előzetes konzultáción és jogi tanácsadáson túl szolgáltatásunk magában foglalja az adásvételi folyamat során:

  • a felek közti kapcsolattartást,
  • az ingatlan jogi státuszának ellenőrzését,
  • tulajdoni lap lekérését,
  • igény esetén előszerződés készítését,
  • az adásvételi szerződés elkészítését és ellenjegyzését,
  • a földhivatali ügyintézést.

Így az ingatlan adásvételt biztos kézben tudhatod, a vásárlásra már  a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből felkészülve kerülhet sor. Keress minket bizalommal!

  • Lépj velünk kapcsolatba!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.

Ezeket olvastad már?

Copyright © 2023 – BP Legal

Minden jog fenntartva

Hova küldjük az

Ingatlan adásvétel kisokost?