Útmutató az ingatlan adásvételi előszerződés alkalmazásához

Mikor és hogyan kössünk ingatlan adásvételi előszerződést?

Az ingatlan adásvételi előszerződés aláírásával az érintettek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban szerződést kötnek egymással. A legfontosabb különbség a végleges szerződéshez viszonyítva abban keresendő, hogy az előszerződés önmagában tulajdonjog bejegyzése még nem alkalmazható. Vagyis egy tényleges adásvételi szerződésnek mindenképpen követnie kell az előszerződést. 

Milyen élethelyzet indokolhatja vevői, illetve eladói szempontból az előszerződés alkalmazását? Főként azokban a szituációkban kínál ez a fajta egyezség megoldást, amikor a véglegesnek tekinthető szerződés megkötését bizonyos körülmények átmenetileg akadályozzák. 

Az előzetes megállapodás aláírása egyfajta biztosítékul szolgál a felek számára az ingatlan adásvétel későbbi megvalósulására. Az eladó szempontjából indokolt lehet például az előszerződés alkalmazása, hogyha a szóban forgó ingatlan felett még nem rendelkezik tulajdonjoggal. Vagyis megörökölte azt, ugyanakkor a hagyatéki eljárás még nem zajlott le, ennek megfelelően az ingatlan nyilvántartásban még nem szerepel a neve tulajdonosként

Bizonyos esetekben az adózási szempontok miatt minősül indokolt lépésnek az előszerződés megkötése és a tulajdonjog fenntartás. Ehhez fontos tudni, hogy mentesülhetünk a személyi jövedelemadó fizetése alól a lakásunk vagy a családi házunk értékesítésekor abban az esetben, ha a szerzéstől számítva eltelt már öt év.

Amennyiben a megszerzést követő öt évben kapunk egy kecsegtető ajánlatot, ugyanakkor az adó megfizetését el szeretnénk kerülni, akkor az előzetes egyezség megkötésével két legyet üthetünk egy csapásra. 

Természetesen vevői oldalról is felmerülhet a végleges szerződés halasztását indokló tényező. Tipikus élethelyzetnek számít az, amikor valaki üres építési telket kíván vásárolni az igénybe vehető illetékkedvezmény miatt, ugyanakkor a telken még ott áll egy vagy több épület.

Ha felek előszerződést kötnek egymással, úgy írásba lehet foglalni, hogy a felépítményt az eladó egy későbbi időpontig el fogja bontani, majd az ingatlant átminősíti üres telekingatlanná. Így már üresen álló, beépítési telekre vonatkozhat az adásvételi szerződés, az illető pedig hozzájuthat az illetékkedvezményhez.

Láthatjuk tehát, hogy többféle szituációban is indokolt lehet az előszerződés alkalmazása. A felek részéről elfogadott megállapodás formai és tartalmi követelményeivel ugyanakkor fontos tisztában lenni.

Formai követelmények

Az előszerződésre a Polgári Törvénykönyv (Ptk.6:73.§) és az Ingatlan nyilvántartási törvény rendelkezései vonatkoznak, szabályozva többek között a formai követelményeket is. Ennek alapján, ha a később megkötni kívánt szerződés írásbeli alakot ír elő az érvényességi feltételeként, akkor az előszerződés megkötésére is kizárólag írásban és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátva (vagy közokiratba foglalva) van lehetőség. Márpedig ingatlan adásvételi szerződést csak ebben a formában lehet kötni.

Az ügylet kapcsán meghatározó kérdésekben született megállapodásokat mindenképpen rögzíteni kell az előszerződésben. A szóban forgó ingatlan pontos megnevezésének, a vételárnak, a fizetés módjának és idejének, valamint a birtokbaadás ütemezésének mindenképpen szerepelnie kell az előzetesen aláírt papírokon. Szintén fontos, hogy legyen rajta az előszerződésen a tulajdonjog átruházás ténye. Egyúttal a feleknek ki kell kötniük egy későbbi időpontot vagy feltételt, amikor a végleges szerződéskötésre sor fog kerülni.

A lehetséges félreértések elkerülése végett kiemelten fontos, hogy az érintettek a tényleges adásvételi kontraktus minden lényeges pontjáról megállapodjanak. Amennyiben a végleges szerződés lényeges tartalmi elemei kapcsán hiányosnak minősül az előszerződés, úgy a bíróság az eset körülményei alapján állapítja meg azokat. Ezen kívül a bíróság az előszerződés tartalmától eltérően is rendelkezhet a szerződés tartalmáról, amennyiben az érintettek különös méltánylást érdemlő érdeke ezt indokolttá teszi.