Hogyan határozzuk meg tevékenységi köreinket és mikor lesz szükségünk hatósági engedélyre?

Bármilyen vállalkozást szeretnénk indítani, minden esetben szükséges lesz a tevékenységi körök pontos meghatározása. Szinte nem létezik olyan cég, amely kizárólag egyetlen tevékenységet végezne: mindig lesznek járulékos, úgynevezett kiegészítő vagy másodlagos tevékenységek. A jogszabályok nem korlátozzák a felvehető tevékenységi körök számát és a főtevékenységen kívül minimumot sem határoznak meg. A lényeg, hogy ezeknek összessége fedjen le mindent, amivel vállalkozásunk foglalkozik. 

Cikkünkben a tevékenységi köröket tekintjük át, különbséget téve a fő-, a mellék- és a másodlagos tevékenységek között. Megnézzük, milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk, illetve kitérünk az engedélyekhez, képzettséghez vagy bejelentéshez kötött tevékenységek fő szabályaira is.

Milyen jogszabályok vonatkoznak a tevékenységi körökre?

A tevékenységi körök meghatározását bármilyen formában működő vállalkozás esetében – legyen szó gazdasági társaságról, egyéni cégről vagy egyéni vállalkozóról – a vállalkozói tevékenység megkezdését megelőzően meg kell határozni. A vonatkozó jogszabályok a működés megkezdésének feltételeként határozzák meg, hogy a bejelentéssel vagy bejegyzési kérelem benyújtásával együtt legalább a főtevékenységet jelentsük be a nyilvántartásba vételért felelős szervnek,

• egyéni vállalkozó és egyéni cég esetében a NAV-nak, valamint
• gazdasági társaság esetén a Cégbíróságnak.

Egyéni vállalkozókra és az egyéni cégekre vonatkozó jogszabály

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) alapján az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének feltétele, hogy az erre irányuló szándékáról a természetes személy a nyilvántartást vezető szervhez bejelentést nyújtson be. A bejelentésnek többek között tartalmaznia kell a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységeket.

Gazdasági társaságokra irányadó szabályok

A gazdasági társaságokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) tartalmazza. A törvény a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között mondja ki, hogy a létesítő okiratban (gazdasági társaságok esetén a társasági szerződésben) meg kell határozni a jogi személy célját vagy fő tevékenységét. 

A jogi személy kifejezés egy általános gyűjtőfogalom, amely a gazdasági társaságok mellett magába foglalja az egyéb, nem nyereségorientált szervezeteket is. A nem profitközpontú szervezetek, mint az egyesület vagy az alapítvány, nem alapíthatók gazdasági tevékenység céljára, ilyet csak a céljuk megvalósítása érdekében folytathatnak, az ehhez szükséges mértékben. Ezért ő esetükben – a non-profit gazdasági társaságok kivételével – tevékenységi körökről nem beszélhetünk, hiszen ez minden esetben valamilyen gazdasági tevékenységre utal.

Mit jelent a főtevékenység?

Egyszerűen fogalmazva úgy is mondhatjuk, hogy ami a nem profitorientált szervezetek esetében a cél, az a profitorientált gazdasági szervezetek esetében a főtevékenység. Ez jelenti a társaság fő profilját, azt a tevékenységet, amiből előreláthatóan – szintén egyszerűen fogalmazva – a legtöbb bevételt reméli. 

Külön módszer létezik egy cég főtevékenységének meghatározására, erről a TEÁOR számokról szóló cikkünkben írtunk részletesen. Főtevékenységből minden vállalkozás esetében csak egy lehet. Ahogyan azonban például egy egyesület céljának elérése szükségessé tehet bizonyos gazdasági tevékenységeket, ugyanúgy egy gazdasági társaság főtevékenységéhez is kapcsolódhatnak járulékos tevékenységek. Ezeket nevezzük másodlagos vagy kiegészítő tevékenységeknek.

Gondoljunk például egy informatikai vállalkozásra! Lehet, hogy a fő profiljuk és bevételi forrásuk az  IT szaktanácsadás, amely keretében szakvéleményeket, javaslatokat fogalmaznak meg. Ha azonban valamelyik ügyfél igényli, akkor elvégzik számára a szoftverek telepítését, esetleg számítástechnikai eszközöket is szállítanak, tárhelyet szolgáltatnak vagy weboldalt fejlesztenek. Ekkor a főtevékenység az  információ-technológiai szaktanácsadás lesz, minden más, eseti vagy járulékos jelleggel nyújtott szolgáltatást pedig kiegészítő vagy másodlagos tevékenységként végeznek.

Mik azok az engedélyköteles és képesítéshez kötött tevékenységek?

A legtöbb gazdasági tevékenység végzéséhez nem szükséges semmilyen képesítés vagy engedély – ha valakinek megvan a polgári jogi értelemben vett cselekvőképessége, főszabályként szabadon vállalkozhat. Ha weboldalakat fejlesztenél vagy általános üzletviteli tanácsadást nyújtanál, akkor mindösszesen a Cégbíróság vagy NAV felé áll fenn bejelentési kötelezettséged – ha ezt szabályszerűen megtetted, meg is kezdheted működésedet. 

Előfordulhat azonban, hogy a jogszabályok meghatároznak

• szakképzettséghez,
• hatósági engedélyhez vagy
• bejelentéshez kötött tevékenységeket.

Képesítéshez kötött tevékenységek

Egyes tevékenységek valamilyen különleges szakértelmet igényelnek és ezek végzését jellemzően speciális, ágazati jogszabályok bizonyos szakképesítés meglétéhez kötik. Egészségügyi tevékenységet főszabályként csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai kamarának. Hasonló előírások vonatkozhatnak például bizonyos szociális, pénzügyi, mezőgazdasági vagy sporttal kapcsolatos tevékenységekre is.