fbpx

A KFT jellemzői: ezekről érdemes tudnod cégalapítás előtt

Miről fogsz olvasni?

Minden eredményes vállalkozási forma mögött egy jól átgondolt üzleti terv és tudatos cégalapítás áll. Ahhoz, hogy megtaláld a megfelelő cégépítési lehetőséget, tisztában kell lenned a vállalati típusok jellegzetességeivel, előnyeivel és hátrányaival. Magyarországon az egyik legnépszerűbb gazdasági társasági forma a kft., azaz a korlátolt felelősségű társaság, aminek a legfontosabb jellemzőit most megismerheted cikkünkből.

Gazdasági kisokos: mindent a KFT legfontosabb jellemzőiről

Mit jelent a korlátolt felelősség?

A cégalapítás minden esetben egy körülményes eljárásnak számít, csupán az eltérő vállalkozási formáknak köszönhető, ha egyik-másik kevesebb adminisztrációval jár. Hazai viszonylatban közkedvelt alternatívának számít a korlátolt felelősségű társaság, amelynél ugyan az alapítási eljárás körülményesebb, mint például egy betéti társaság esetében, azonban cserébe több pozitív oldala is van. 

A 2013. évi Ptk. értelmében a korlátolt felelősségű társaság – röviden kft. – a jogi személyiségű gazdasági társaságok egy olyan formáját definiálja, amelynek működéséhez szükség van 

  • egy vagy több alapító tagra,
  • egy meghatározott összegű törzstőkére (vagyoni hozzájárulásra), amelynek el kell érnie az 500.000 forintos értékhatárt forint vagy apport formájában,
  • illetve a tagok minimum 100.000 forint értékű törzsbetéteire.

A kft. vállalati típusban – a társasággal szemben – a tagok kötelezettsége kizárólag a saját vagyonuk/törzsbetétük szolgáltatásaira vonatkozik. Tehát a kft. életében akár nyereséges vagy veszteséges helyzet áll is fenn, a tagok életét csak a saját befektetett vagyonuk mértékében érinti a rentábilis vagy deficites időszak – ebből adódik a korlátolt felelősségű gazdasági forma meghatározása. 

Hogyan alapíthatok kft.-t?

Minden olyan nagykorú és cselekvőképes természetes személy belevághat egy kft alapításba, aki a korábban meghatározott minimum törzstőke értékét képes előteremteni. Ezen túl kft. tagok lehetnek a gazdasági társaságok (jogi személyek) is. A tagok különálló törzsbetétei eltérő összeggel rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a törzstőke értéke minden esetben elérje a három millió forintot. 

Napjainkban már lehetőség van arra is – ha szükség van rá –, hogy a cégbejegyzés és a nyilvántartásbeli kérelem benyújtása folyamán, a vállalati tagok a pénzbeli hozzájárulás 50%-nál kevesebb összeget fizessenek be. Ilyenkor a hátralékos hozzájárulás esetében időközben kell pótolni a lemaradást. Ha a meghatározott tőkeértéket – azaz a 3 millió Forintot – nyereséges helyzetben nem éri el a törzsbetétek teljes összege, akkor a kedvező helyzet nyújtotta pénzösszeg szétosztása, azaz az osztalékteljesítés elmarad. De nézzük is meg kicsit alaposabban, mit jelent a törzstőke kifejezés.

Mi a Kft. törzstőke?

A törzstőke tehát az a minimális összeg, amellyel a Kft. megalapítható. Gazdasági társaságok esetében ezt összefoglaló jelleggel jegyzett tőkének nevezik, ennek az egyik típusa a törzstőke (részvénytársaság esetén például alaptőke). Amikor a jogszabályok a jegyzett tőke kifejezést használják, az érvényes lesz a törzstőkére (és a részvénytársaság alaptőkéjére) is. A törzstőkére vonatkozó rendelkezések viszont csak Kft. esetében relevánsak, más cégforma esetében nem.

A legalább hárommillió forintos törzstőke azt jelenti, hogy főszabály szerint a társaságnak ekkora vagyonnal kell rendelkeznie a működéshez, azonban nem szükséges a teljes összeget már az alapításkor rendelkezésre bocsátani, a törvény gyakorlatilag haladékot biztosít erre

A törzstőkén belül különbséget tehetünk pénzbeli hozzájárulás és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (például ingó és ingatlan vagyon) között. Azzal kapcsolatban, hogy a törzstőkét mikor kell teljes összegben a társaság részére átadni, az lesz a döntő, hogy milyen mértékben áll nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból. 

  • A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén,
    • ha ennek értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, azaz például át kell iratni a gépkocsi tulajdonjogát. 
    • Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el, akkor legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül kell ezt megtenni.
  • A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban nagyobb a tagok mozgástere
    • A befizetés végső határidejét a társasági szerződésben kell meghatározni. 
    • Ha azonban kevesebb, mint 50%ot kell a tagoknak befizetni vagy a fennmaradó rész befizetésére több mint egy év határidőt állapít meg a társasági szerződés, akkor:
      • addig nem lehet osztalékot fizetni, amíg valamilyen formában ezt az összeget ki nem pótolják,
      • a tagok vagyoni felelőssége a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig terjed.

A gazdasági társaság életében a törzsbetétek azonban nemcsak a tagok helyzetét határozzák meg, de ugyanúgy a „beleszólási” jog és a kötelezettség is ez alapján redukálódik vagy növekszik. A törzsbetét és az üzletrész értéke a megalakulás pillanatában egy és ugyanaz, azonban a veszteséges és nyereséges időszakok alatt a befektetett tőke összegétől függ, hogy egy tag mennyire befolyásoló karakter, pontosabban, „meddig ér el a keze” a kft. működésében.  

Milyen okiratokra van szükség a kft. működéséhez?

  • alapító okiratra (egyszemélyes kft. esetében) vagy társasági szerződésre (többszemélyes kft. esetében)
  • tagjegyzékre, amelyben minden tag adatai szerepelnek (mint a személyes adatok, törzsbetéti összeg stb.)
  • közjegyző által hitelesített címpéldányra
  • elfogadó nyilatkozatra (az ügyvezető részéről)
  • cégnyomtatványra
  • banki igazolásra
  • apportlistára (=az apport a közös cégalapítás vagyoni hozzájárulása, amelynek értéke nem pénzbeli)
Ezekről érdemes tudnon cégalapítás előtt

Hogyan épül fel a kft. mint szervezet?

A korlátolt felelősségű társaság alapítását tekintve is egy szuper vállalati forma, ugyanis ha a cégalapítást egymagadban fontolgatod, akkor egy egyszemélyes kft. létrehozására is lehetőséged van. A gazdasági társaság szervezeti felépítését tekintve négy egységre bontható, amelyből a megalapításkor csupán kettőre van szükség: a taggyűlésre és az ügyvezetőre. 

A kft felépítésének legfontosabb szerve a taggyűlés, ugyanis akkor is döntéshozó helyzetben van, amikor a cég ügyei a belső szerv hatáskörébe tartoznak. A taggyűlést minden évben minimum egyszer össze kell hívni, ugyanis az olyan elengedhetetlen vállalati tevékenységekben van meghatározó szerepe, mint például

  • a nyereség szétosztása, 
  • a pótbefizetési kötelezettség nyomon követése, 
  • a jelentősebb szerződések megkötése,
  • az ügyvezető kiválasztása és jövedelmének meghatározása,
  • a cég átalakítását érintő módosítások lefolytatása. 

A taggyűlés mellett egy kft. sem jöhet létre vezető tisztségviselő – más néven – ügyvezető nélkül, ugyanis ez a személy számít a társaság képviselőjének. Elsősorban a gazdasági társaság ügyeinek intézésében játszik meghatározó szerepet, ebből kifolyólag, ha hibát vét, akkor a kft. veszteségeit egymagában is vállalnia kell. A munkájával okozott kárfelelőssége azonban nem csupán a cég tagjai felé, de a partnerek és egyéb személyek felé is kiterjed.

Ezen túl a gazdasági társaságok esetében sokszor alkalmaznak egy könyvvizsgálót is, akinek a foglalkoztatása csak akkor kötelező, ha a vállalat két év üzleti átlagában az alkalmazottak száma nem több ötven főnél, illetve ha a nettó árbevétel háromszázezer forint alatt van. Továbbá minden korlátolt felelősségű társaság életében szükség van egy felügyelőbizottságra, ha

  • a cég törzstőkéje több mint 20 millió forint,
  • a tagok száma meghaladja a 25 főt,
  • illetve ha az alkalmazottak létszáma 200 fő alatt nem állt meg.

A KFT legmeghatározóbb előnyei és hátrányai

A korlátolt felelősségű társaság vállalati forma előnyei

Eddig szinte végig a kft. előnyeiről olvashattál, hiszen már a neve is egy kedvező cégalapítási esélyről árulkodik. Hogyha egy saját vállalat létrehozásában gondolkodsz, a korlátolt szó ebben a kontextusban a lehető legjobbat, a védelmet jelenti. 

Ahogyan korábban írtuk, a kft. szervezeti struktúrájában minden tag kizárólag a saját törzsbetétéért felel. Ez annyit jelent, minthogy a tagok jogai és kötelezettségei nem egyenlők a társaság jogaival és kötelezettségeivel, ugyanis mindent a saját vagyonbetét értéke határoz meg. Ez a tulajdonság azonban nem mondható el a betéti– és részvénytársaságok felépítéséről, és arról se feledkezzünk meg, hogy a kft. alapításához egy tag is elegendő, míg a bt. esetében például ez nem lehetséges.

A kft. továbbá azért is kedvező lehetőség, mert nincs szükség akkora tőke bevonására, mint például a zrt. vállalati formák esetében. Egyáltalán nem mindegy, hogy három vagy öt millió forint befektetésével indul a vállalkozás. Egy korlátolt felelősségű társaság képes az olyan produktív és organikus növekedésre, amiből még bármikor létrejöhet egy nagyobb cégcsoport, így érdemes kevesebb költséggel, „kicsiben” kezdeni.

A korlátolt felelősségű társaság vállalati forma hátrányai

Semmi és senki nem tökéletes, ezért természetesen a kft. esetében is létezik néhány negatívum. A hosszadalmas procedúrák sokak kedvét elvehetik a karrierépítéstől, ezért ha egy korlátolt felelősségű társaság megalapításába vágnád a fejszédet, jobb ha felkészülsz – bonyolultabb az eljárás, mint a betéti társaságok esetében.

Ami még kifejezetten a kft. számlájára írható hátrányként, hogy amíg egy betéti társaságnál nincs megszabva a jegyzett tőke mértéke, addig a korlátolt felelősségű gazdasági társaságoknál létezik egy feltételként teljesítendő értékhatár. Ebből kifolyólag legyen szó a cég fenntartási– vagy megszüntetési költségeiről, a ráfordítás minden eljárási folyamatban egy magasabb összeget jelent, mint a többi vállalati forma esetében. 

A cég jövője a Te döntéseden múlik!

Teljesen mindegy, hogy melyik vállalati forma tulajdonságait vesszük górcső alá, hiszen amennyi cégötlet, –filozófia és –struktúra létezik, legalább annyi jó megoldás is. Neked mindig az a dolgod, hogy a saját elképzelésedhez megtaláld a tökéletes vállalati– és adózási formát, hiszen idővel így tudsz a vállalatoddal profitot termelni. A cégalapítási eljárás a kft. létrehozásának körülményessége általában szakemberért kiált. A „piszkos munkát” bízd a profikra, mielőtt belevágnál, keresd meg a számodra tökéletes ügyvédet!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.