fbpx

A KFT jellemzői: ezekről érdemes tudnod cégalapítás előtt

Miről fogsz olvasni?

Minden eredményes vállalkozási forma mögött egy jól átgondolt üzleti terv és tudatos cégalapítás áll. Ahhoz, hogy megtaláld a megfelelő cégépítési lehetőséget, tisztában kell lenned a vállalati típusok jellegzetességeivel, előnyeivel és hátrányaival. Magyarországon az egyik legnépszerűbb gazdasági társasági forma a kft., azaz a korlátolt felelősségű társaság, aminek a legfontosabb jellemzőit most megismerheted cikkünkből.

Gazdasági kisokos: mindent a KFT legfontosabb jellemzőiről

Mit jelent a korlátolt felelősség?

A cégalapítás minden esetben egy körülményes eljárásnak számít, csupán az eltérő vállalkozási formáknak köszönhető, ha egyik-másik kevesebb adminisztrációval jár. Hazai viszonylatban közkedvelt alternatívának számít a korlátolt felelősségű társaság, amelynél ugyan az alapítási eljárás körülményesebb, mint például egy betéti társaság esetében, azonban cserébe több pozitív oldala is van. 

A 2013. évi Ptk. értelmében a korlátolt felelősségű társaság – röviden kft. – a jogi személyiségű gazdasági társaságok egy olyan formáját definiálja, amelynek működéséhez szükség van 

  • egy vagy több alapító tagra,
  • egy meghatározott összegű törzstőkére (vagyoni hozzájárulásra), amelynek el kell érnie az 500.000 forintos értékhatárt forint vagy apport formájában,
  • illetve a tagok minimum 100.000 forint értékű törzsbetéteire.

A kft. vállalati típusban – a társasággal szemben – a tagok kötelezettsége kizárólag a saját vagyonuk/törzsbetétük szolgáltatásaira vonatkozik. Tehát a kft. életében akár nyereséges vagy veszteséges helyzet áll is fenn, a tagok életét csak a saját befektetett vagyonuk mértékében érinti a rentábilis vagy deficites időszak – ebből adódik a korlátolt felelősségű gazdasági forma meghatározása. 

A kisadózó vállalkozások tételes adó (kata) szigorítás nyomán sok egyéni és kisvállalkozás került döntéskényszerbe. Az új szabályozás miatt jelentősen leszűkült azok köre, akik továbbra is alkalmazhatják ezt az adózási formát, a többségnek rövid időn belül új megoldást kell találnia.

Milyen döntési szempontokat kell mérlegelnie egy katából kiszoruló egyéni vállalkozónak? Kinek érdemes céget alapítani? Olvass tovább és tudj meg mindent ezzel kapcsolatban.

Hogyan alapíthatok kft.-t?

Minden olyan nagykorú és cselekvőképes természetes személy belevághat egy kft alapításba, aki a korábban meghatározott minimum törzstőke értékét képes előteremteni. Ezen túl kft. tagok lehetnek a gazdasági társaságok (jogi személyek) is. A tagok különálló törzsbetétei eltérő összeggel rendelkezhetnek, a lényeg, hogy a törzstőke értéke minden esetben elérje a három millió forintot. 

Napjainkban már lehetőség van arra is – ha szükség van rá –, hogy a cégbejegyzés és a nyilvántartásbeli kérelem benyújtása folyamán, a vállalati tagok a pénzbeli hozzájárulás 50%-nál kevesebb összeget fizessenek be. Ilyenkor a hátralékos hozzájárulás esetében időközben kell pótolni a lemaradást. Ha a meghatározott tőkeértéket – azaz a 3 millió Forintot – nyereséges helyzetben nem éri el a törzsbetétek teljes összege, akkor a kedvező helyzet nyújtotta pénzösszeg szétosztása, azaz az osztalékteljesítés elmarad. De nézzük is meg kicsit alaposabban, mit jelent a törzstőke kifejezés.

Mi a Kft. törzstőke?

A törzstőke tehát az a minimális összeg, amellyel a Kft. megalapítható. Gazdasági társaságok esetében ezt összefoglaló jelleggel jegyzett tőkének nevezik, ennek az egyik típusa a törzstőke (részvénytársaság esetén például alaptőke). Amikor a jogszabályok a jegyzett tőke kifejezést használják, az érvényes lesz a törzstőkére (és a részvénytársaság alaptőkéjére) is. A törzstőkére vonatkozó rendelkezések viszont csak Kft. esetében relevánsak, más cégforma esetében nem.

A legalább hárommillió forintos törzstőke azt jelenti, hogy főszabály szerint a társaságnak ekkora vagyonnal kell rendelkeznie a működéshez, azonban nem szükséges a teljes összeget már az alapításkor rendelkezésre bocsátani, a törvény gyakorlatilag haladékot biztosít erre

A törzstőkén belül különbséget tehetünk pénzbeli hozzájárulás és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (például ingó és ingatlan vagyon) között. Azzal kapcsolatban, hogy a törzstőkét mikor kell teljes összegben a társaság részére átadni, az lesz a döntő, hogy milyen mértékben áll nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból. 

  • A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén,
    • ha ennek értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani, azaz például át kell iratni a gépkocsi tulajdonjogát. 
    • Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a törzstőke felét nem éri el, akkor legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül kell ezt megtenni.
  • A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatban nagyobb a tagok mozgástere
    • A befizetés végső határidejét a társasági szerződésben kell meghatározni. 
    • Ha azonban kevesebb, mint 50%ot kell a tagoknak befizetni vagy a fennmaradó rész befizetésére több mint egy év határidőt állapít meg a társasági szerződés, akkor:
      • addig nem lehet osztalékot fizetni, amíg valamilyen formában ezt az összeget ki nem pótolják,
      • a tagok vagyoni felelőssége a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig terjed.

A gazdasági társaság életében a törzsbetétek azonban nemcsak a tagok helyzetét határozzák meg, de ugyanúgy a „beleszólási” jog és a kötelezettség is ez alapján redukálódik vagy növekszik. A törzsbetét és az üzletrész értéke a megalakulás pillanatában egy és ugyanaz, azonban a veszteséges és nyereséges időszakok alatt a befektetett tőke összegétől függ, hogy egy tag mennyire befolyásoló karakter, pontosabban, „meddig ér el a keze” a kft. működésében.  

Milyen okiratokra van szükség a kft. működéséhez?

  • alapító okiratra (egyszemélyes kft. esetében) vagy társasági szerződésre (többszemélyes kft. esetében)
  • tagjegyzékre, amelyben minden tag adatai szerepelnek (mint a személyes adatok, törzsbetéti összeg stb.)
  • közjegyző által hitelesített címpéldányra
  • elfogadó nyilatkozatra (az ügyvezető részéről)
  • cégnyomtatványra
  • banki igazolásra
  • apportlistára (=az apport a közös cégalapítás vagyoni hozzájárulása, amelynek értéke nem pénzbeli)
Ezekről érdemes tudnon cégalapítás előtt

Hogyan épül fel a kft. mint szervezet?

A korlátolt felelősségű társaság alapítását tekintve is egy szuper vállalati forma, ugyanis ha a cégalapítást egymagadban fontolgatod, akkor egy egyszemélyes kft. létrehozására is lehetőséged van. A gazdasági társaság szervezeti felépítését tekintve négy egységre bontható, amelyből a megalapításkor csupán kettőre van szükség: a taggyűlésre és az ügyvezetőre. 

A kft felépítésének legfontosabb szerve a taggyűlés, ugyanis akkor is döntéshozó helyzetben van, amikor a cég ügyei a belső szerv hatáskörébe tartoznak. A taggyűlést minden évben minimum egyszer össze kell hívni, ugyanis az olyan elengedhetetlen vállalati tevékenységekben van meghatározó szerepe, mint például

  • a nyereség szétosztása, 
  • a pótbefizetési kötelezettség nyomon követése, 
  • a jelentősebb szerződések megkötése,
  • az ügyvezető kiválasztása és jövedelmének meghatározása,
  • a cég átalakítását érintő módosítások lefolytatása. 

A taggyűlés mellett egy kft. sem jöhet létre vezető tisztségviselő – más néven – ügyvezető nélkül, ugyanis ez a személy számít a társaság képviselőjének. Elsősorban a gazdasági társaság ügyeinek intézésében játszik meghatározó szerepet, ebből kifolyólag, ha hibát vét, akkor a kft. veszteségeit egymagában is vállalnia kell. A munkájával okozott kárfelelőssége azonban nem csupán a cég tagjai felé, de a partnerek és egyéb személyek felé is kiterjed.

Ezen túl a gazdasági társaságok esetében sokszor alkalmaznak egy könyvvizsgálót is, akinek a foglalkoztatása csak akkor kötelező, ha a vállalat két év üzleti átlagában az alkalmazottak száma nem több ötven főnél, illetve ha a nettó árbevétel háromszázezer forint alatt van. Továbbá minden korlátolt felelősségű társaság életében szükség van egy felügyelőbizottságra, ha

  • a cég törzstőkéje több mint 20 millió forint,
  • a tagok száma meghaladja a 25 főt,
  • illetve ha az alkalmazottak létszáma 200 fő alatt nem állt meg.

A KFT legmeghatározóbb előnyei és hátrányai

A korlátolt felelősségű társaság vállalati forma előnyei

Eddig szinte végig a kft. előnyeiről olvashattál, hiszen már a neve is egy kedvező cégalapítási esélyről árulkodik. Hogyha egy saját vállalat létrehozásában gondolkodsz, a korlátolt szó ebben a kontextusban a lehető legjobbat, a védelmet jelenti. 

Ahogyan korábban írtuk, a kft. szervezeti struktúrájában minden tag kizárólag a saját törzsbetétéért felel. Ez annyit jelent, minthogy a tagok jogai és kötelezettségei nem egyenlők a társaság jogaival és kötelezettségeivel, ugyanis mindent a saját vagyonbetét értéke határoz meg. Ez a tulajdonság azonban nem mondható el a betéti– és részvénytársaságok felépítéséről, és arról se feledkezzünk meg, hogy a kft. alapításához egy tag is elegendő, míg a bt. esetében például ez nem lehetséges.

A kft. továbbá azért is kedvező lehetőség, mert nincs szükség akkora tőke bevonására, mint például a zrt. vállalati formák esetében. Egyáltalán nem mindegy, hogy három vagy öt millió forint befektetésével indul a vállalkozás. Egy korlátolt felelősségű társaság képes az olyan produktív és organikus növekedésre, amiből még bármikor létrejöhet egy nagyobb cégcsoport, így érdemes kevesebb költséggel, „kicsiben” kezdeni.

A korlátolt felelősségű társaság vállalati forma hátrányai

Semmi és senki nem tökéletes, ezért természetesen a kft. esetében is létezik néhány negatívum. A hosszadalmas procedúrák sokak kedvét elvehetik a karrierépítéstől, ezért ha egy korlátolt felelősségű társaság megalapításába vágnád a fejszédet, jobb ha felkészülsz – bonyolultabb az eljárás, mint a betéti társaságok esetében.

Ami még kifejezetten a kft. számlájára írható hátrányként, hogy amíg egy betéti társaságnál nincs megszabva a jegyzett tőke mértéke, addig a korlátolt felelősségű gazdasági társaságoknál létezik egy feltételként teljesítendő értékhatár. Ebből kifolyólag legyen szó a cég fenntartási– vagy megszüntetési költségeiről, a ráfordítás minden eljárási folyamatban egy magasabb összeget jelent, mint a többi vállalati forma esetében. 

A cég jövője a Te döntéseden múlik!

Teljesen mindegy, hogy melyik vállalati forma tulajdonságait vesszük górcső alá, hiszen amennyi cégötlet, –filozófia és –struktúra létezik, legalább annyi jó megoldás is. Neked mindig az a dolgod, hogy a saját elképzelésedhez megtaláld a tökéletes vállalati– és adózási formát, hiszen idővel így tudsz a vállalatoddal profitot termelni. A cégalapítási eljárás a kft. létrehozásának körülményessége általában szakemberért kiált. A „piszkos munkát” bízd a profikra, mielőtt belevágnál, keresd meg a számodra tökéletes ügyvédet!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.