Foglaló vagy előleg: mikor minek minősül az átadott pénzösszeg és mire figyeljünk?

A foglaló és az előleg két nagyon hasonló jogintézmény, amennyiben azok funkcióját vesszük szemügyre: elsődleges rendeltetésük, hogy egy adásvétel során vásárlási szándékunk komolyságát jelezzük azáltal, hogy a vételár bizonyos százalékát előre átadjuk az eladó részére. Ha az adásvétel teljesülésbe megy, lehet, hogy észre sem vesszük a kettő közötti eltéréseket. Azonban ha „bármi közbejön”, meggondoljuk magunkat vagy később mégsem tudnánk teljesíteni a szerződést, komoly összegeket bukhatunk, ha nem vagyunk tisztában a foglaló és az előleg közötti különbséggel.

Cikkünkben támpontokat szeretnénk nyújtani, hogy ne érjenek kellemetlen meglepetések egy ingatlan vásárlása során. Megnézzük a két fogalom pontos jelentését és a közöttük fennálló lényeges eltéréseket. Végül pedig pontosan látni fogod, hogy miért is annyira lényeges a kérdés, hogy az átadott pénzösszeg foglaló vagy előlegnek minősül.

Milyen jogi szabályok vonatkoznak a foglalóra és az előlegre?

A foglaló és az előleg közös jellemzője, hogy mind a kettő úgynevezett szerződést biztosító mellékkötelezettség. Ennek a lényege, hogy egyik sem létezhet önmagában: mindig van egy fő szerződés, amelyhez kapcsolódnak. Mint mellékkötelezettségek, a rájuk vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) találhatjuk.  

Ha az a szerződés, amelyet előleg vagy foglaló biztosít, teljesülésbe megy, a két jogintézmény közötti különbséget gyakorlatilag észre sem vesszük. A foglalót és az előleget is vételi szándék esetén előre adunk át az eladónak. A tulajdonjogot ezzel nem szerezzük meg, azonban jelezni tudjuk vásárlási szándékunk komolyságát. Később pedig csak a fennmaradó összeget kell megfizetnünk a szerződést teljesítéséért és a tulajdonjog megszerzéséért: az átadott előleg és foglaló is beszámít a vételárba, csökkenti annak mértékét.

De mi történik akkor, ha a szerződést végül mégsem tudjuk teljesíteni? Például találunk egy kedvezőbb ingatlant sokkal jobb paraméterekkel és ár – érték aránnyal vagy éppen lényegesen kedvezőbb vételi ajánlatot kaptunk. Ekkor mutatkozik meg a két jogintézmény közötti lényegi különbség. Ennek megértéséhez azonban nézzük meg először azt, hogy pontosan milyen szabályok vonatkoznak az előlegre és milyenek a foglalóra.

Mit kell tudni az előlegre vonatkozó szabályokról?

Érdekesség, hogy az előlegről a hatályos Ptk. kifejezetten nem is rendelkezik. Ennek oka egyfelől, hogy gyakorlati szempontból nem is lenne jelentősége: a hétköznapi felfogásban, a mindennapokban az előleg annyira bevett és egyértelmű fogalom, hogy tulajdonképpen nem szorul magyarázatra – szinte mindenki tisztában van jelentésével és funkciójával. 

Jogtechnikai szempontból pedig ha szükséges – például egy jogvita során – az előleg könnyedén megfeleltethető a részletvétel szabályainak, az átadott előleg pedig egyszerűen egy vételárrészletnek minősül. Gyakorlatilag, ha az előleget átadtad és később megkötitek a szerződést, akkor az első részletet már meg is fizetted, a vételár az előleg összegével csökken. Ha pedig a szerződés megkötésére bármilyen okból nem kerül sor, akkor a részletvételre vonatkozó, valamint a Ptk. általános kötelmi jogi szabályai szerint az összeg visszajár a részedre. 

Mikor minősül az átadott pénzösszeg foglalónak?

A foglaló az előleghez hasonlóan a vételi szándékod komolyságának jelzésére szolgál azáltal, hogy a szerződés megkötését megelőzően adod át a vevőnek. Azonban a foglalónak ennél komolyabb szerepe is van: egyben egy önkéntes kötelezettségvállalás is a szerződés megkötésére. De miért is tér el lényegesen az előlegtől?

Ha később megkötitek a szerződést, lényegében semmiben. Az átadott foglaló a vételárba beszámít, csökkenti azt a foglaló összegével. A különbség akkor mutatkozik meg, amikor a szerződés megkötésére mégsem kerül sor. A foglalóként átadott összeg sorsát ekkor az fogja eldönteni, hogy melyik fél volt a szerződés meghiúsulásáért felelős.

• Ha a vevő felelős a szerződéskötés elmaradásáért, akkor az eladó részére átadott foglalót elveszti. Lényegtelen, hogy az eladó miért szeretne később visszalépni a szerződéstől, meggondolta magát vagy időközben örökölt egy másik ingatlant: a szerződés elmaradásáért ő lesz a felelős, így az átadott összeget elveszti.
• Ha viszont az eladó lép vissza a szerződés megkötésétől, akkor a foglalót kétszeresen kell vevőnek visszafizetni. Ilyenkor fordított az eset: amíg a vevő visszalépése esetén az eladó gazdagodik a foglaló összegével, addig az eladó visszalépése esetén a vevőt illetti meg ugyanez: így az átadott foglaló visszajár a vevő részére, ezen felül pedig az eladó szankció gyanánt köteles kárpótolni a vevőt a foglalóval megegyező összeggel.
• Ha a szerződés olyan okból nem jön létre, amelyért egyik fél sem felelős vagy mind a két fél felelős, akkor a foglaló visszajár a vevőnek. Ekkor a foglaló szintén úgy viselkedik, mint az előleg. Egyik fél sem felelős a szerződés elmaradásáért, ha az rajtuk kívül álló okból hiúsult meg és a szerződés megkötésekor nem volt előre látható. Például egy árvíz vagy földrengés elpusztította az ingatlant vagy kisajátítás miatt az eladó elvesztette az ingatlan tulajdonjogát. Mindkét fél felelős lehet a szerződés elmaradásáért akkor, ha például megállapodnak abban, hogy az átadott foglaló ellenére sem kívánnak egymással szerződést kötni. 

Foglaló vagy előleg: mi a különbség a kettő között?

Fentiekből már nagyjából láthatod, hogy a foglaló egy bonyolultabb, összetettebb jogintézmény az előleghez képest, amely az átadott foglaló összegével bünteti a szerződéskötés elmaradásában vétkes felett. Nézzük meg továbbá pontokba szedve, hogy mi is a lényeges különbség közöttük.

1. Szankciós jelleg