Ellenjegyzés

Az ügyvédi (vagy kamarai jogtanácsosi) ellenjegyzés az okiratok hitelesítésének egyik módja. Az ügyvéd által ellenjegyzett okirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál a benne foglaltakra. Az ilyen okiratokat teljes bizonyító erejű magánokiratnak nevezzük.

Az ügyvéd – bizonyos jogszabályi kivételekkel – azt az okiratot jegyezheti ellen, amelyet maga szerkesztett, vagy amelyet a törvényben meghatározott más személy szerkesztett ugyan, de az ügyvéd azt szakmailag jóváhagyta. Az ellenjegyzés azt igazolja, hogy az okirat mind formai, mind tartalmi szempontból megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Például, hogy egy ingatlan adásvételi szerződés megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény és a Ptk. rendelkezéséinek és a felek szándéka nem ütközik az Alaptörvénybe, jogszabályba vagy az kötelező erővel bíró uniós rendelkezésbe, valamint nem irányul ezek megkerülésére. 

Az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt is tanúsítja, hogy az okiratban szereplő felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte. Ez magánszemélyek esetén fényképes okmányuk és lakcímkártyájuk ellenőrzése útján, majd ezt követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a járművezetőiengedély-nyilvántartás, az útiokmány-nyilvántartás vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás ellenőrzésével történik. 2019. január elseje óta van lehetőség az úgynevezett távazonosításra is, amely során az ügyvéd képet és hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő elektronikus eszköz – például a Skype alkalmazás – útján ellenőrzi az előtte személyesen meg nem jelenő fél személyazonosságát.

Az ügyvédi ellenjegyzés tanúsítja azt is, hogy az okiratot a felek saját kezűleg írták alá. Ez történhet olyan módon is, hogy a felek az okiratot az ügyvéd előtt írják alá, vagy az aláírást az ügyvéd előtt sajátjukként elismerik. 

Az ügyvédi ellenjegyzés „erős” bizonyító erővel ruházza fel az adott dokumentumot. Nem közhiteles ugyan (ellentétben a közokiratokkal), azonban egy bírósági per során könnyebb bizonyítást eredményez a két tanú által aláírt okiratnál is. 

Bizonyos okiratok elkészítését a jogszabályok ügyvédi ellenjegyzéshez kötik. Leggyakrabban előforduló esetei az ingatlan adásvételi szerződések, a gazdasági társaságok társasági szerződései vagy a házassági vagyonjogi szerződések. A kötelezően ellenjegyezendő okiratok között különbséget tehetünk az alapján, hogy az ellenjegyzés hiányában érvényesen létre sem jöhet (például a létesítő okirat) vagy az ellenjegyzés nélkül is érvényesen létrejöhet ugyan (mint egy ingatlan adásvételi szerződés), azonban a kívánt joghatás kiváltására (földhivatali nyilvántartásban történő tulajdonjog-átvezetésre) ellenjegyzés hiányában nem lesz alkalmas. 

Vonatkozó jogszabályok:

• Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
• A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

Kapcsolódó fogalmak: