Minden, amit a házassági szerződés kötéséről tudni érdemes

Ahhoz, hogy a házassági vagyonjogi szerződés előnyeit megértsük, először nézzük meg röviden, hogyan alakulnak a vagyonjogi kérdések ennek hiányában.

Hogyan alakul a vagyonközösség házassági szerződés hiányában?

A Ptk. szerint, ha házassági szerződéssel a házastársak eltérően nem rendelkeznek, közöttük a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség áll fenn. Ezt az esetet nevezzük törvényes vagyonjogi rendszernek, főszabályként ez lesz irányadó a felek vagyoni viszonyaira.

Vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házasság fennállása alatt együtt vagy külön szereznek. Ha előtte mindkét fél rendelkezett saját ingatlannal, ennek státusza nem változik, marad külön-külön tulajdonban. Viszont ha bármilyen vagyontárgyat szereznek innentől kezdve, az a vagyonközösség része lesz. Nem csak a közösen vásárolt gépkocsi vagy ingatlan, hanem az adósságok is közösek, főszabály szerint közösen kell viselniük például a felvett jelzálog jelentette terhet.

A kötelezettségek és a jogosultságok a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban jogosítják, illetve kötelezik. Nem számít, hogy azokat közösen, vagy csak az egyik fél szerezte: főszabály szerint a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződéssel kapcsolatban – például az ingatlanra felvett hitelt – vélelmezni kell mindkét fél hozzájárulását. Az ellenkező bizonyítása minden esetben a másik felet terheli.

Lehet a feleknek saját tulajdona házassági szerződés hiányában?

A vagyontárgyakat a házastársak közösen kezelik és bármelyik házastárs használhatja őket. Ez a főszabály, azonban vagyonközösség esetében is lehetnek olyan vagyontárgyak, amelyek valamely fél kizárólagos tulajdonában maradnak: ezt nevezzük a házastárs különvagyonának. Ilyen egyfelől a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, illetve ezen túl ide tartozik:

• Az egyik fél által örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és más ingyenes juttatás.
• A szellemi tulajdon (például egy műalkotás) létrehozóját megillető vagyoni jog. Azonban az ezért kapott díj (például a jogdíj) már közös vagyon.
• Az egyik fél személyét ért sérelemért kapott juttatás.
• A különvagyon értékén szerzett vagyontárgy és az annak helyébe lépő érték.
• Főszabály szerint az a tartozás, amely a házassági életközösség megkezdése előtt keletkezett jogcímen alapul.

Mit takar a házassági szerződés fogalma és milyen fajtái vannak?

A törvényes vagyonjogi rendszer nem biztosít nagy mozgásteret, szinte minden házasság alatt szerzett vagyontárgy a vagyonközösségbe kerül. Ellenben egy házassági vagyonjogi szerződéssel mi határozhatjuk meg az egyes vagyontárgyak sorsát.

A szerződés tartalma szabadon alakítható, annyi megkötéssel, hogy nem irányulhat harmadik személy kijátszására: például nem lehet úgy hitelt felvenni, hogy a banknak nincsen tudomása a szerződés meglétéről. A Ptk. kifejezetten nevesít kétfajta megoldást, amelyet a vagyoni viszonyok rendezése során követni lehet: a vagyonelkülönítési és a közszerzeményi rendszer.

Vagyonelkülönítési rendszer

Vagyonelkülönítési rendszerben a felek a házassági életközösség fennállása alatt vagyonukat önállóan használják és kezelik, valamint tartozásaikért is önállóan felelnek. Az életközösség mellett nem jön létre vagyonközösség, a felek autonómiája teljesen megmarad.

Nincs közös vagyon vagy elszámolási kötelezettség a felek között. Egyetlen korlátot állít fel a Ptk., mely szerint a közös háztartás költségeit, valamint a közös vagy közösen nevelt gyermek(ek) megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyonelkülönítésben élnek.

Közszerzeményi rendszer

A közszerzeményi rendszer amolyan „hibrid” megoldás, amely magában hordozza a vagyonelkülönítés és a vagyonközösség jellemzőit is. A házastársak az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ezen időszakban a vagyonelkülönítés szabályai érvényesülnek. A közszerzeményi jelleg pedig az életközösség megszűnésekor válik fontossá, a közszerzeményi vagyon fele-fele arányban illeti a házastársakat.

Ezt olyan módon tudjuk kiszámolni, hogy megállapítjuk, mekkora vagyonnal rendelkeznek a felek külön-külön, majd ebből levonjuk:

• a közös tartozásokból őt terhelő adósságokat, valamint
• a különvagyonát, tehát azokat a vagyontárgyakat, amelyek a törvény erejénél fogva vagy a házassági vagyonjogi szerződés alapján őt illetik.

Ami ezek után megmaradt a felek vagyonából, az minősül közszerzeménynek, amelyet 50-50% arányban kell felosztani a közöttük. Ekkor már a törvényes vagyonjogi rendszer szabályait is alkalmazni kell azzal a jelentős különbséggel, hogy a tartozásokon nem kell osztozniuk.

Mikor melyik rendszert érdemes választani?

A kérdést mindig az adott helyzet dönti el, a körülmények alapos mérlegelését követően egy ügyvéd segítségével könnyen megtalálhatod az ideális megoldást. A statisztikák szerint sajnálatos módon a házasságok nagyjából fele végződik válással, amikor szerződést kötünk, az jelentős kényelmetlenségektől óvhat meg minket.

A legtöbb vitára a törvényes vagyonjogi rendszer ad okot, a vagyonelkülönítési rendszer esetében tisztázottak és egyértelműek a szabályok. A közszerzeményi rendszer viszonylag új jogintézmény, az új Ptk. 2014. március 15-i hatálybalépésével lett a jogrendszer része. Különösen célszerű alkalmazni akkor, amikor valamelyik fél vállalkozási tevékenységet folytat, ezzel ugyanis kizárható, hogy tartozásai a másik fél vagyonát is terheljék.

A polgári jogi jogszabályok megengedőek, azoktól a törvényesség keretein belül el lehet térni, lehetséges egyedi rendelkezéseket kikötni a szerződésben és arra is van mód, hogy egyes vagyontárgyakra különböző vagyonjogi rendszert alkalmazzunk.

Milyen formai kritériumok vonatkoznak házassági szerződésre?

A házassági vagyonjogi szerződéssel kapcsolatban beszélnünk kell érvényességről és hatályosságról. A szerződés érvényes, ha tartalmi szempontból megfelelő, a törvényes keretek között marad (például nem irányul valamilyen tartozás fedezetének elvonására), formai szempontból pedig akkor, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Az érvényesség az első lépés, viszont fontos tudni, hogy az ilyen szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha

• a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy
• ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartása egy 2014. március 15. óta létező, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett rendszer. Célja, hogy megkönnyítse a vagyonjogi szerződések fennállásának a bizonyítását. Aki igazolja jogi érdekét, díj ellenében betekinthet a nyilvántartásba. Ha viszont a harmadik fél tudott vagy tudnia kellett a szerződés létezéséről, akkor az vele szemben nyilvántartásba vétel hiányában is hatályos.

Mikortól lép életbe a szerződés és hogyan szűnik meg?

Házassági vagyonjogi szerződést házasulók és házastársak egyaránt köthetnek: a házasságkötést megelőzően, valamint a házasság fennállása alatt is. Első esetben a szerződés legkorábban a házasságkötéstől hatályos, azonban a felek szabadon határozhatják meg ennek időpontját.

Egyebekben a szerződés létrejöttére vonatkozó általános érvényességi és hatályossági szabályokat kell alkalmazni. A házassági életközösség megkezdése előtt a felek a szerződést felbonthatják, vagy attól elállhatnak, a fennállás alatt pedig bármikor megszüntethetik és szintén bármikor lehetséges módosítása is.

Miért érdemes jogi szakember segítségét kérni a szerződés elkészítésében?

A házassági szerződés kicsit olyan, mint az elsősegély felszerelés: hasznos, ha van, de még jobb, ha nincs rá szükség. Ha viszont aktuálissá válik a kérdés, kiszámíthatóbb végeredményt hoz, egyszerűbb és költségeket tekintve is olcsóbb, mint egy válóperes ügyvéd szolgáltatásait is igénybe venni és hosszú hónapokig tárgyalásokra járni. Egy-egy házassági vagyonjogi per akár évekig is elhúzódhat, ezzel szemben egy alapos vagyonjogi szerződés előre elrendezhet minden, házastársak között szóba jöhető vitát.Az ügyvédi ellenjegyzés az érvényesség feltétele, de a saját dolgodat könnyíted meg, ha a szabályrendszer kidolgozásában is hozzáértő segítségre hagyatkozol.

Miért válaszd a BP Legalt?

Kollégáink nem csak a házassági szerződés elkészítésében lesznek segítségedre, hanem minden, járulékos ügyintézésben számíthatsz ránk. Széleskörű felvilágosítást nyújtunk az előtted álló lehetőségekről, alaposan felmérjük igényeidet, hogy a legkényelmesebb megoldást találjuk meg számodra. Kapcsolatot tartunk az illetékes hatóságokkal, elintézzük a nyilvántartásba vételt, amennyiben szükséges, más hatóságok előtt is ellátjuk képviseletedet. Ha szakszerű jogi segítségre van szükséged, keress minket és foglalj időpontot konzultációra!