Részvénytársaság

A részvénytársaság egy olyan gazdasági társasági forma, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik, a társaság tagjának, azaz részvényesnek a pedig kötelezettsége a részvény ellenértékének szolgáltatására terjed ki.

A részvénytársaságra alapítására és működésére vonatkoznak a legszigorúbb társasági jogi szabályok és a legtöbb alaptőke is ennek létrehozásához szükséges. Két típusa létezik: a zártkörűen, illetve a nyilvánosan működő részvénytársaság. A Ptk. szerint csak zártkörűen működő részvénytársaság alapítható, amely később bizonyos feltételek mellett, a tőzsdére történő bevezetéssel válhat nyilvánosan működő részvénytársasággá.

A részvények tulajdonosait nevezik a részvénytársaság részvényeseinek. A részvényesek amellett, hogy az adózott eredményéből osztalékra jogosultak, a legfőbb szerv ülésén, a részvényesekből álló közgyűlésen való szavazással befolyást tudnak gyakorolni a részvénytársaság működésére.

A részvénytársaság ügyvezetését főszabály szerint a legalább három természetes személyből álló igazgatóság látja el. Ők felelnek a társaság operatív, napi működéséért és nem is feltétlenül kell, hogy a társaság részvényesének is legyenek. Zártkörűen működő részvénytársaság esetében az alapszabály lehetővé teheti azt is, hogy az ügyvezetői feladatokat egyszemélyben a vezérigazgató lássa el. Felügyelőbizottság működése nem kötelező, de bizonyos taglétszám vagy részvényesi kezdeményezés esetén létre kell hozni. Ellenben részvénytársaság számára főszabály szerint kötelező könyvvizsgáló alkalmazása, azonban ettől a szabálytól van lehetőség eltérni a társasági szerződésben. 

A részvényes kötelezettsége tehát a részvény névértékének megfizetése, amelynek fejében megszerzi a különböző jogosultságokat biztosító részvény tulajdonjogát. A részvénytársaság különböző részvényfajtákat bocsáthat ki, amelyek különböző többletjogosultságokat biztosítanak tulajdonosaik számára.

• A törzsrészvény az olyan részvény, amelyik nem tartozik egyik különleges részvényfajtába sem.
• Az elsőbbségi részvény a részvényesnek más részvényfajtával szemben meghatározott előnyt biztosít, például szavazati elsőbbséget, osztalékelsőbbséget vagy a vezető tisztségviselő kijelölésére vonatkozó elsőbbséget.
• A dolgozói részvény részvénytársaságnál foglalkoztatott munkavállalók számára ingyenesen vagy kedvezményes áron kibocsátott részvény.
• A kamatozó részvény az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból az alapszabályban meghatározott módon számított kamatra jogosíthat fel.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény III. könyv XIV. CÍM

Kapcsolódó fogalmak: