A végrehajtás senki számára sem jól hangzó kifejezés, hiszen bebukott ingatlanokat, lefoglalt és elárverezett vagyontárgyakat társítunk az eljáráshoz. Valóban kellemetlen értesülni arról, hogy végrehajtás indult ellenünk, ugyanakkor még akkor sem kell kétségbe esni, ha kézhez kapjuk az erről szóló határozatot. Az eljárás egy végső megoldási kísérlet a lejárt tartozás behajtására. Ekkor is számos garancia védi azonban az adóst, hogy a végrehajtás az adott helyzetben a lehető legméltányosabb módon történjen vele szemben. Még akkor is, ha annak egyetlen célja tartozás teljes mértékben történő kiegyenlítése.
Mostani bejegyzésünkben a végrehajtás szabályaiban merülünk el egy kicsit, megnézzük az eljárás menetét, kitérünk arra, hogy milyen esetekben, milyen feltételek megléte esetén kerülhet sor a foganatosítására. A végrehajtás általános feltételei mellett megnézzük az egyes végrehajtási módokat, a végrehajtó jogosultságait és az adóst védő szabályokat egyaránt.
A végrehajtási eljárás olyan, törvényileg szabályozott nemperes eljárás, amelynek célja akár állami kényszer útján is elérni, hogy a jellemzően pénzfizetésre kötelezett adós teljesítse a kötelezettségét.
Az állami kényszer megnyilvánulhat az adós munkabéréből történő közvetlen letiltás formájában, de akár vagyontárgyai, végső esetben pedig a tulajdonában álló ingatlan értékesítése útján is. Az eljárás alapját minden esetben valamilyen lejárt, okiratba foglalt tartozás adja.
Ha lejárt tartozásod van egy bank irányába, először csak felszólító leveleket kapsz kézhez. Ha ennek ellenére sem törleszted adósságodat és az elér egy bizonyos összeget, a bank felmondhatja a szerződést, adataidat megküldheti a KHR részére, a tartozást pedig eladhatja egy követeléskezelő cégnek. A követeléskezelés még mindig nem a végrehajtási szakasz, ilyenkor annyi történik, hogy a követeléskezelő megvásárolja a lejárt tartozást, körülbelül 50-70 %-os, csökkentett áron, és igyekszik az eredetihez közeli összegben behajtani azt.
Itt még mindig lehetséges a megállapodás, hiszen a követeléskezelő is érdekelt lehet a gyors fizetésben, akár valamennyi engedményt is tehet ennek fejében. Ha viszont még ekkor sem sikerült rendezni a tartozást vagy valamilyen formában kompromisszumra jutni, sor kerülhet a végrehajtás elrendelésére.
A végrehajtás egy szigorúan szabályozott folyamat, az erre vonatkozó rendelkezéseket a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) tartalmazza. A végrehajtási eljárást a bíróság vagy a közjegyző indíthatja meg, első lépésként egy végrehajtható okirat kiállításával – ilyen lehet a végrehajtási lap, vagy a végrehajtási záradékkal ellátott okirat. Például a jegyző határozatát, egy fizetési meghagyást, vagy egy közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést is elláthatnak ilyen záradékkal, ezáltal pedig az abban foglalt tartozás állami úton is kikényszeríthetővé válik. A Vht. annyit támaszt követelményként, hogy az a határozat, amelynek a végrehajtását kérik:
A végrehajtható okiratot a hatóságok a végrehajtást kérő kérelmére állítják ki. Ezt a végrehajtható okiratnyomtatványon kell előterjeszteni, amelyben meg kell adni az adós azonosításához szükséges adatokat, valamint lakhelyét (székhelyét), illetve a végrehajtás alá vonható vagyontárgyainak a helyét. A hatóságok a kérelmet megvizsgálják és ha az abban foglaltakat rendben találják, a közjegyző vagy a bíróság a végrehajtható okiratot elektronikus úton megküldi a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére. Itt pedig kiszignálásra kerül egy, az adós lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes végrehajtóhoz.
A végrehajtás foganatosítása az önálló bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozik, aki értesít az eljárás elrendeléséről, egyúttal tájékoztat arról is, hogy kinek milyen követelése, milyen jogcímen áll fenn veled szemben. Ezzel párhuzamosan vagyoni helyzeted felmérése céljából betekinthet a különböző nyilvántartásokba, megkeresésekkel fordulhat állami szervekhez. Emellett más intézetektől, például bankoktól is kérhet a vagyoni helyzetedre vonatkozó adatszolgáltatást.
A végrehajtásnak két fontos alapelvét határozza meg a Vht. Az egyik a végrehajtást kérő rendelkezési joga: ez nemcsak annyit jelent, hogy az eljárás az ő kérelme alapján indul meg, hanem bizonyos szempontból végig a rendelkezése alatt marad az ügy. Bizonyos feltételek mellett megválaszthatja a végrehajtás módját vagy azt, hogy az adós mely vagyontárgyaiból kéri követelése kielégítését.
A rendelkezési jog egyik korlátját jelenti ugyanakkor a másik fontos alapelv, a végrehajtási kényszer arányos és fokozatos alkalmazása. Az arányosság elve szerint a végrehajtási módnak igazodnia kell a követelés nagyságához. Így például nem indítható ingatlan végrehajtás akkor, ha a tartozás mértéke nem éri el a félmillió forintot. A fokozatosság elve pedig azt jelenti, hogy a pénztartozások behajtása során a végrehajtását először:
Ha előre látható, hogy a követelést így nem lehet viszonylag rövid időn belül kielégíteni, akkor kerülhet sor az adós lefoglalható vagyontárgyainak végrehajtására. Itt szintén a fokozatossági szabály szerint kell eljárni, és először az adós ingóságaira kell vezetni a végrehajtást. Az ingatlan értékesítésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tartozásod az egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy abból csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Nem kerül sor a végrehajtás elrendelésére, ha kizárólag a munkabéredből kell behajtani a követelést.
Ilyenkor a bíróság közvetlenül letiltó végzést hoz, amelyben felhívja a munkáltatód, hogy a munkabéredből bizonyos összeget vonjon le, és azt a végrehajtást kérőnek fizesse ki. Ha azonban a közvetlen bírósági letiltással önmagában nem behajtható a tartozás, elrendelésre kerül a végrehajtás, amennyiben a végrehajtás során felmerülő költséget a végrehajtást kérő megelőlegezi. Nézzük is meg az egyes módokra irányadó szabályokat, a fokozatosság elve szerint haladva!
A pénzforgalmi számlán kezelt összegre vezetett végrehajtás úgy néz ki, hogy a végrehajtó felhívja a számlavezető bankot, hogy a tartozás mértékének megfelelő összeget a bankszámládról utaljon át a végrehajtó letéti számlájára. A levonás viszont nem érintheti a pénzforgalmi számládon lévő teljes összeget. A Vht. határozza meg az inkasszó maximális mértékét. Így bankszámládon a 200 ezer Ft feletti összeg korlátlanul végrehajtás alá vonható, az ez alatti összegből pedig a 60 ezer Ft és a 200 ezer Ft közötti rész 50%-a.
A végrehajtói letiltás hasonlóan működik, mint a közvetlen bírósági letiltás, azzal a különbséggel, hogy a végrehajtó hívja fel munkáltatódat, hogy a munkabéred bizonyos részét közvetlenül a végrehajtást kérőnek utalja. Ennek korlátait szintén meghatározza a Vht.: a munkabérből maximum 33%-ot, kivételes esetekben legfeljebb 50%-ot lehet levonni, például tartásdíj-fizetési kötelezettség esetén . Továbbá mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek a 60 ezer Ft-ot meg nem haladó része, kivéve a gyermektartásdíj végrehajtása esetén.
Ingóvégrehajtás során a végrehajtó egy foglalási jegyzőkönyvben összeírja ingóságaidat, és ilyen módon lefoglalja azokat. A Vht. ebben az esetben is állít fel korlátokat, például nem lehet végrehajtás alá vonni az olyan eszközt, amely nélkül a foglalkozásod gyakorlása lehetetlenné válna, vagy az egyértelműen gyerek által használt berendezési tárgyakat. Emellett a ingóvégrahajtás során figyelemmel kell lenni az alapvető létszükségleteidre is – például az élelmiszerek, a ruházat vagy a nélkülözhetetlen konyhai és háztartási felszerelések terén -, ezek sem vonhatók korlátlanul végrehajtás alá.
Az ingóvégrehajtás kiterjedhet akár a téged illető üzletrészre is, ilyenkor a lefoglalás tényét a cég bejegyezi a nyilvántartásába, a cégbíróság pedig a cégjegyzékbe. Emellett sor kerülhet a gépjármű lefoglalására is, a forgalmi engedéllyel és a törzskönyvvel együtt. Adott esetben még az sem szükséges, hogy az a helyszínen legyen, a végrehajtó akár a járműnyilvántartásban szereplő adatok alapján is megteheti a lefoglalást.
A lefoglalt ingóságok főszabály szerint az őrizetedben maradnak, használhatod ezeket, de csak rendeltetésének megfelelően és állagának sérelme nélkül. Nem adhatod el és nem is terhelheted meg például jelzáloggal. Ha pedig megpróbálnád valamilyen módon elvonni azokat a végrehajtás alól, azzal bűncselekményt valósítanál meg. Az ingóságot főszabályként árverésen kell értékesíteni, ahol jogodban áll meghatározni azok árverési sorrendjét – ennek hiányában pedig a foglalási jegyzőkönyvben feltüntetett sorrendben kerülnek sorra.
Miután a végrehajtó a végrehajtási költséget megelőlegezte, 3 munkanapon belül lefoglalja az ingatlant, valamint megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan végrehajtás menetéről ebben a blogbejegyzésünkben találsz részletes információkat, most csak a legfontosabb szabályokat tekintjük át röviden.
Ingatlant főszabályként szintén árverésen, beköltözhető állapotban kell értékesíteni. Az árverés első szakaszában legalább a kikiáltási ár 90%-ának, második szakaszában legalább a 70%-ának, harmadik szakaszában legalább a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel tehető érvényes licit.
Ez alól kivételt képez a lakóingatlan árverése, ekkor legalább a kikiáltási ár 70%-át el kell érnie az ajánlatnak az érvényes licithez. Ha az első árverés sikertelen, azt megismétlik, majd amennyiben itt sem sikerült az értékesítés, a végrehajtó közzéteszi az ingatlant, képekkel együtt az árverési hirdetmények elektronikus nyilvántartásában.
Bár fizetési hajlandóságot mutató és kompromisszumra kész adósi hozzáállással nagyon sok végrehajtás elrendelése elkerülhető lenne, vannak helyzetek, amikor nincs más lehetőség a tartozás rendezésére. Ugyanakkor, ha veled szemben kezdeményezett végrehajtásról értesülsz, akkor sem szabad hagyni, hogy a dolgok csak úgy történjenek a maguk útján. Egy végrehajtás alatt is bármikor kérhetsz részletfizetést a végrehajtótól, aki erről jegyzőkönyvet vesz fel, ha pedig a végrehajtást kérő ehhez hozzájárul, akár még a vagyontárgyaidra vezetett végrehajtást is elkerülheted ezen az úton.
Folyamatos tájékoztatást kérhetsz a téged érintő levonásokról és arról, hogy az adott összeget milyen tartozásra számolták el. Ha a végrehajtó jogszerűtlenül járt el, kifogást nyújthatsz be a végrehajtást foganatosító bírósághoz a jogszerűtlennek vélt eljárási cselekmények kapcsán. Egy korábbi tartozásból eredő végrehajtás során azt is érdemes lehet vizsgálni, jogszerűen került-e elrendelésre, nem telt el elévülési idő akár a tartozás, akár a végrehajtási jog vonatkozásában?
A BP Legal pénzügyi, végrehajtási és ingatlanjogban egyaránt jártas munkatársai mindenben segítségedre lesznek. Akkor is, ha már végrehajtást rendeltek el ellened, akkor is, ha, átmeneti vagy hosszú távú fizetési nehézségeid adódtak, számíthatsz a segítségükre. Nemcsak a hitelezővel történő megegyezésben adhatnak hasznos tippeket, hanem ismerik a követelések elévülési szabályait, a követeléskezelés, vagy a végrehajtás menetét egyaránt.
Fizetési nehézségek vagy szorult anyagi helyzet esetén fontos, hogy pontos képet kapjunk pillanatnyi vagyoni helyzetedről, ezáltal a számodra elérhető legjobb megoldási javaslattal állhassunk elő. Ne félj segítséget kérni, keress minket bizalommal! Foglalj időpontot konzultációra és találjuk meg együtt a legrövidebb kivezető utat!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva