Visszterhes szerződés

A visszterhes szerződést legegyszerűbben úgy lehet meghatározni, mint az ingyenes szerződés ellentétét. Visszterhes szerződés esetén a felek kölcsönösen, oda-vissza teljesítenek egymás felé. Például az egyik fél adásvétel során egy ingó vagy ingatlan tulajdonjogát ruházza át, a másik fél pedig ennek ellenértékét pénzben megfizeti. Ugyanígy az is elképzelhető, hogy a felek kölcsönösen szolgáltatásokkal teljesítenek egymásnak, illetve például egy pénzkölcsön esetén mind a két fél részéről történik pénzátadás a szerződés keretében.

A Ptk. alapvetően abból indul ki, hogy a szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár. Ezt nevezik a visszterhesség vélelmének. Azaz, alapvetően az a feltételezés, hogy egy szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár – ha valamelyik fél mégis ingyenesen, például ajándékozási szerződés, haszonkölcsön vagy tartási szerződés keretében nyújt valamilyen szolgáltatást fontos, hogy ez a szerződésből egyértelmű legyen, ha a körülményekből – mint egy öröklés esetén – ez nem következne.

A visszterhesség vs. ingyenesség tehát a szerződések csoportosításának egyik módja. Gyakorlati jelentősége – azon túl, hogy az ingyenes szerződésekre eltérő szabályok vonatkozhatnak – elsősorban a visszterhes vagyonátruházási illeték megállapítása során van, melyet ingatlannak, bizonyos értékesebb ingónak és vagyoni értékű jognak megszerzése esetén kell megfizetni.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:61. §

Kapcsolódó fogalmak: