Telephely

A telephely egy olyan, az adott cég székhelyétől eltérő helyen, de a székhellyel azonos településen található hely, ahol a cég tartósan üzleti tevékenységet végez. Ha a telephely a cég székhelyétől – azaz a cég bejegyzett irodájától, a központi ügyintézés helyétől – eltérő településen található, akkor pedig fióktelepnek fog minősülni. 

Legjobban talán egy gyakorlati példán keresztül lehet a három fogalmat elhatárolni egymástól. A cég székhelye – ami gyakorlatilag a cég „központja”, itt dolgozik a cég vezetősége, ide érkeznek a hivatalos levelek – Budapest XII. kerületében található. A cégnek van egy üzeme Budapest XVI. kerületében, egy pedig valamely vidéki nagyvárosban. Mind a két helyen ugyanakkora létszámmal ugyanolyan jellegű munkavégzés folyik: a XVI. kerületben található üzem – figyelemmel arra, hogy az a székhellyel azonos településen, Budapesten található – a cég telephelyének, míg például a debreceni üzeme a cég fióktelepének fog minősülni.

Ha a cég telephellyel rendelkezik, azt a társaság létesítő okiratába kell foglalni és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Igaz ez a fióktelepre is, hiszen a fióktelep nem más, mint egy speciális, a székhelytől eltérő településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén eltérő országban – található telephely. A telephelyre is érvényes az a szabály, hogy az csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára egyéb módon (például bérleti szerződés alapján) jogosult. A törvény a létesíthető telephelyek (és fióktelepek) számát nem korlátozza.

A telephely fogalmát a jogszabályok úgy határozzák meg, hogy az egy olyan, fizikailag körülhatárolt hely, ahol a cég huzamosabb ideig folytat gazdasági tevékenységet és ehhez az egyéb feltételek is rendelkezésre állnak. A „huzamosabb idő” fogalma nincs pontosan meghatározva, azonban a gyakorlat alapján 4-6 hónap körüli vállalkozási tevékenység folytatása a székhelytől eltérő helyszínen telephely bejegyzési kötelezettséget keletkeztet. A „fizikailag körülhatárolt hely” pedig szinte bármi lehet, ami alkalmas gazdasági tevékenység végzésére. A jogszabályok csak példálózó jelleggel említenek néhány lehetőséget, mint a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a termőföldet vagy az irodát.

Vannak olyan esetek, amikor a „törvény erejénél fogva” keletkezik telephely. Ilyen például 180 napot meghaladó építőipari tevékenység, amikor is telephelynek minősül annak az önkormányzat illetékességi területe, ahol az építőipari tevékenységet folyik – ennek pedig az iparűzési adó megfizetése szempontjából van jelentősége.

Vonatkozó jogszabályok:

• A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. § (2) bekezdés
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 2. pont
• A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pont
• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52.§ 

Kapcsolódó fogalmak: