Kötbér

A kötbér polgári jogi fogalom, úgynevezett szerződést biztosító mellékkötelezettség. Lényege, hogy a szerződés kötelezettje vállalja, hogy abban az esetben, ha olyan okból, amiért felelős, a szerződést nem vagy nem az előírtaknak megfelelően teljesíti, meghatározott összeget fizet a jogosult részére. Kötbér kikötése pedig csak írásban lehetséges.

A kötelezett lényegében háromféleképpen szegheti meg a szerződést, amelyhez három fajtájú kötbér tartozik:

• késedelmi kötbér, ha nem teljesít határidőben,
• hibás teljesítési kötbér, ha nem a szerződésben előírtaknak megfelelően teljesít és
• meghiúsulási kötbér, amikor a szerződésben vállalt kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti.

Ha a kötelezett kötbér fizetését vállalja és a feltétel bekövetkezik, akkor automatikusan beáll a fizetési kötelezettsége – nem szükséges, hogy a jogosultnak például a késedelmes teljesítésből ténylegesen kára is származzon. És ez fordítva is igaz: azaz, ha a kötelezettnek kára származott szerződésszegésből, kártérítésre akkor is igényt tarthat, ha a kötbérigényét nem érvényesíti.

A kötbérfizetési kötelezettség tehát mindig egy szerződésszegéshez kapcsolódik, amihez a jogszabályok további jogkövetkezményeket is fűzhetnek. Ha a kötbérfizetési kötelezettség megállapítható, akkor az egyéb jogkövetkezmények a következőképpen alakulnak.

• A meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Azaz, ha a jogosult érvényesíti a meghiúsulási kötbér iránti igényét, egyúttal azt is elismeri, hogy a teljesítés nem történt meg – így azt később már nem követelheti.
• Ezzel szemben a késedelmi kötbér érvényesítése nem mentesíti a kötelezettet a teljesítés alól – hasonlóan a késedelmi kamathoz. Ha pedig a késedelmi kötbér pénztartozással kapcsolatos, az gyakorlatilag késedelmi kamatnak fog minősülni. Ugyanis a jogszabály kimondja, hogy ekkor a késedelmi kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
• A kamatot és a kötbért egyszerre nem lehet érvényesíteni (azaz például egyszerre követelni a késedelmi kötbért és a késedelmi kamatot is), viszont a határidőben meg nem fizetett kötbérre lehet késedelmi kamatot felszámolni. Tehát a kamatot nem a szerződés értéke alapján, hanem a kötbér értéke alapján kell megállapítani.
• A hibás teljesítési kötbér mellett nem lehet szavatossági igényt (például kijavítást vagy árleszállítást) érvényesíteni, hiszen ez szintén „kétszeresen büntetné” a kötelezettet, akár csak a késedelmi kötbér és a késedelmi kamat együttes alkalmazása.
• Főszabály szerint a késedelmi és a meghiúsulási kötbér együttesen nem követelhető. Ez alól kivétel lehet, ha például a kötelezett a késedelem miatt póthatáridőt vállal és ezt szintén nem tudja tartani.
• A késedelmi és a hibás teljesítési kötbér viszont együttesen is alkalmazható.
•  

A kötbér célja, hogy megakadályozza az esetleges szerződésszegéseket. Ahhoz, hogy tényleges visszatartó erővel rendelkezzen, olyan mértékben célszerű megállapítani, hogy ezt a hatást el is tudja érni. Ugyanakkor a felső határt jelenti a Ptk. rendelkezése, mely szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti. 

A helyes mértéket általánosságban nehéz meghatározni, ezt mindig az egyedi eset dönti el. A kötbér összegét általában az ellenszolgáltatás (például a vételár) bizonyos százalékában határozzák meg. Késedelmi kötbér esetén pedig egy napi mérték megadása is  jellemző, azaz például a kötbér mértéke késedelmes naponként a vételár összegének egy százaléka, ami maximum a teljes vételár húsz százalékáig terjedhet – ekkor a huszonegyedik napon késedelmi kötbérigényt már nem lehet érvényesíteni. 

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:186. –  6:189. §

Kapcsolódó fogalmak: