Jegyzett tőke

Jegyzett tőkeként kell kimutatni vállalkozásnál a létesítő okiratban meghatározott tőkét, melyet cégformánként különböző néven nevezünk, úgymint alaptőke, törzstőke, vagyoni hozzájárulás vagy vagyoni betét. 

A jegyzett tőke lényegében az az összeg, amellyel az alapítók a gazdasági társaságot létrehozzák. A törvény a vállalkozás típusától függően különböző értékekben állapítja meg a jegyzett tőke minimális összegét. Így például kft. hárommillió, míg zrt. ötmillió, nyrt. pedig húszmillió forintnak megfelelő összeggel alapítható. Ebben az esetben – tehát ha a törvény előír ilyen kötelező minimum összeget – a jegyzett tőkének azt az összeget kell tekinteni, amelyet a cégbíróságon nyilvántartott létesítő okiratban szerepel. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a jegyzett tőkét a törvényi minimumnál magasabb összegben határozzák meg. 

Más gazdasági szervezetek esetében – ilyen például bt. vagy kkt. –a törvény nem határozza meg a jegyzett tőke minimumát, ekkor a cég bármennyi, akár jelképes összegű vagyoni hozzájárulással is megalapítható. Ebben az esetben jegyzett tőkének a létesítő okiratban meghatározott, a tulajdonosok által ténylegesen átadott tőkét kell érteni.    

A jegyzett tőke nem kizárólag készpénzből állhat: nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, úgy, mint ingóság, ingatlan, vagyoni értékű szellemi tulajdon vagy bizonyos feltételek esetén pénztartozás is alkothatja ennek összegét. 

A Ptk. előír ugyan bizonyos gazdasági társaságok alapításához kötelező jegyzett tőke minimumot, ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy a teljes összeget az alapítók bizonyos feltételek fennállása esetén csak később bocsássák ténylegesen is a társaság rendelkezésére. Ennek határideje jellemzően attól függ, hogy a jegyzett tőkét milyen arányban alkotja pénzbeli és nem pénzbeli vagyon hozzájárulás. Kft. esetén például, ha a törzstőke legalább fele részben nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból áll, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani – egyéb esetben viszont erre akár három éves határidő is az alapítók rendelkezésére állhat.  

A jegyzett tőke célja egyfelől a társaság üzletszerű gazdasági tevékenységének végzéséhez, megkezdéséhez szükséges anyagi háttér biztosítása – legyen egy alapítók vagyonától elkülönült olyan összeg, amellyel főszabály szerint a társaság helyt áll az őt terhelő kötelezettségekért. Emellett fontos funkciója, hogy az egyes tagokat megillető tagsági jogok – például egy közgyűlésen vagy taggyűlésen a tagot megillető szavazati jog mértéke – főszabály szerint vagyoni hozzájárulásuk mértékéhez igazodik.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény III. könyv
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § 

Kapcsolódó fogalmak: