Bevétel alapú elszámolás

Bevétel alapú elszámolás alkalmazása esetén az adó összege nem függ vállalkozás működése során felmerült költségek mértékétől, hanem az egy előre meghatározott fix vagy a bevételhez százalékos formában kötött összeg. Ekkor a jövedelem számításakor a teljes, tényleges vállalkozói bevételt kell alapul venni, amit kedvezményekkel nem lehet csökkenteni.

A bevétel alapú elszámolás lényege, hogy főszabályként tisztán a bevétel alapján történik az adó mértékének megállapítása, nem kell számlákkal igazolni a felmerült költségeket. Ez az adózási mód azoknak a vállalkozásoknak éri meg, amelyek a magas profit mellett nagyon alacsony költségekkel működnek – például egy fordító vagy webfejlesztő cég, illetve egyéni vállalkozó. Fontos szabály az is, hogy a költséghányad alkalmazása csak évi 15 millió forint bevétel felsőhatárig alkalmazható.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja törvény) ad lehetőséget a tételes költségelszámolás helyett a költséghányad alkalmazására. Ebben az esetben főszabály szerint a bevétel 40 %-át automatikusan költségnek kell tekinteni, mindenféle igazolás nélkül, és a bevétel 60%-a után kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Ha az adóalany pedig kiegészítő tevékenységként folytatja ezt a vállalkozási tevékenységet, az átalány mértéke a bevétel 25%-a.

Bevétel alapú, azaz tételes elszámolással a legkülönfélébb területeken találkozhatunk, sok esetben eltérő szabályozással. A legtöbb esetben az adóalanyoknak választási lehetősége van, hogy a tételes költségelszámolást vagy az átalányadózást kívánják-e alkalmazni. Az önálló tevékenységet végző magánszemélyek (például egy mezőgazdasági őstermelő) is választhatnak a tételes költségelszámolás, illetve bevétel alapú elszámolást, 10%-os költséghányad alkalmazása mellett.

A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély pedig az e tevékenységéből származó bevételére szintén alkalmazhatja a tételes átalányadózást. Ekkor a bevétellel szemben a kiadások elszámolására 10 %-os költséghányadot kell alkalmazni. Azaz, a bevétel 90 %-a után kell a személyi jövedelemadót megfizetni. Más esetekben, mint például a törvényben meghatározott ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység folytatásakor pedig 80% költséghányadot kell levonni a bevételből.  

Tételes költségelszámolás a népszerű, külön törvény szerinti KATA adózási forma is, amikor bevételtől függetlenül havonta 25, 50 vagy 75 ezer forint fix összeget kell adóként megfizetni.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet

Kapcsolódó fogalmak: