Alaptőke

Az alaptőke polgári jogi és társasági jogi fogalom, az összes részvény névértékének összege, amely egy részvénytársaság induló vagyona. Ez az az összeg, amelyet a tulajdonosok induláskor a vállalkozás rendelkezésére bocsátanak.

A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint a részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből álló alaptőkével működik. Ebből is látható, hogy az alaptőke a részvénytársaság részvényeseit megillető részvények névértékének összege. Ez határozza meg egy részvénytársaság értékét. Az alaptőke összegét a részvények darabszáma és azok névértékének szorzata adja meg.

A részvénytársaságoknak két alaptípusa létezik, a zártkörűen (Zrt) és nyilvánosan (Nyrt.) működő részvénytársaság. Az alaptőke vonatkozásában különbség a két típus között, hogy a Ptk. a zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéjét legalább 5.000.000 forintban, míg a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéjét 20.000.000 forintban állapítja meg. Vannak speciálisnak tekinthető részvénytársaságok, ilyen például egy bank, gondoljunk csak az OTP Nyrt.-re: ebben az esetben külön ágazati jogszabályok eltérő szabályokat állapíthatnak meg, bank esetében például az alaptőke minimális összege 2.000.000.000 forint.

Egy cég esetében sokszor arra is van lehetőség, hogy a jegyzett tőkét ne pénzben, hanem úgynevezett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás formájában, például egy ingatlan vagy egy értékesebb gépjármű tulajdonjoga formájában bocsássák rendelkezésre. A részvénytársaság esetében a Ptk. valamivel szigorúbb követelményt támaszt, amikor úgy rendelkezik, hogy pénzbeli hozzájárulás összegének alapításkor el kell érnie legalább az alaptőke 30%át. 

Az alaptőke 70%a állhat tehát nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apport), ennek értékét azonban könyvvizsgáló vagy szakértő által kiadott jelentéssel kell alátámasztani. A részvénytársaság működése során lehetőség van az alaptőkét emelni (például új részvények forgalomba hozatalával), illetve leszállítani (például veszteség rendezés miatt, tőkekivonással vagy részvény bevonással) is. Ezeket az eseteket a Ptk. részletesen és szigorúan szabályozza.

Vonatkozó jogszabályok:

• A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:212. §

Kapcsolódó fogalmak: