Illetékekkel nagyon sok esetben találkozhatsz, amikor hivatalos ügyeket intézel. Az állam által nyújtott szolgáltatások ugyanis nincsenek ingyen, hiszen azok mögött nemcsak rengeteg ember munkája áll, hanem összetett és bonyolult nyilvántartási rendszerek üzemelnek. Az állami szerveknek fel kell dolgozniuk, adminisztrálniuk kell a hozzájuk benyújtott kérelmeket, döntéseket kell hozniuk, amelyekről végül tájékoztatni kell a hozzájuk forduló állampolgárokat. Az illetékek egyfelől ezeknek a szolgáltatásoknak az ellenértékét jelentik, másfelől pedig az állampolgárok valamilyen tevékenységéhez, például vagyonszerzéséhez kapcsolódnak. Szabályait pedig az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, röviden az Illetéktörvény szabályozza.
Mostani bejegyzésünkben az Illetéktörvény 2023-ban hatályos rendelkezéseit tekintjük át részletesen. Elsőként röviden megnézzük, mit jelentenek az illetékek és milyen szerepet töltenek be az állami gépezet működésében. Majd bemutatjuk az illetékek egyes típusait, a megállapítás módszereit, a befizetésre vonatkozó szabályokat. Végül pedig megnézünk néhány példát az illetékek alól való mentességekre is.
Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételeket négy nagy csoportba sorolhatjuk be:
Az adójellegű bevételek teszik ki a költségvetési bevételek döntő százalékát, gondolj csak a rengeteg megfizetett SZJA-ra vagy ÁFA-ra. Ezeket közjogi bevételnek nevezzük, ugyanis megfizetésük kizárólag az állami kényszeren alapszik, cserébe viszont semmilyen közvetlen ellenszolgáltatást nem „jár” az adózóknak. Ezzel szemben a nem adó jellegű bevételek közé tartozó illetékek valamilyen állami szolgáltatás igénybevételének az ellenértékei, illetve az állampolgárok bizonyos tevékenységeihez, például ingatlanvásárlásaihoz kapcsolódó közterhek.
A különböző adónemeket számos külön jogszabály szabályozza, az illetékek szabályait egységesen az Illetéktörvényben találhatod meg. Ennek alapján két nagy csoportjukat határozhatjuk meg.
Az illetékek mértékének megállapítása, kiszabása vagy behajtása egyaránt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik.
Az eljárási illetékek mértéke gyakran fix, hiszen az valamilyen állami szolgáltatás ellenértéke, ugyanakkor igazodhatnak bizonyos pénzben kifejezett értékekhez is. Ezzel szemben a vagyonszerzési illetékeket minden esetben a megszerzett vagyontárgy értékéhez viszonyítva, annak bizonyos százalékában határozzák meg.
A fent bemutatott csoportosítás adja az Illetéktörvény szabályozásának alapját. A jogszabály külön részekben foglalkozik a vagyonszerzési és az eljárási illetékek részletes szabályaival. Nézzük is meg ezeket!
A vagyonszerzési illetékeknek további két nagy csoportját határozza meg az Illetéktörvény attól függően, hogy az adott vagyontárgy, esetleg vagyoni értékű jogosultság ingyenesen, vagy ellenérték fejében kerül a vagyonszerző tulajdonába. Az ingyenes vagyonszerzés két esete az ajándékozás és az öröklés; a visszterhes vagyonszerzés eseteibe pedig főszabály szerint valamennyi nagyobb értékű vagyontárgy vagy jogosultság ellenérték fejében történő megszerzése tartozik.
Ingyenes vagyonszerzésen azt az esetet értjük, amikor valaki ellenérték megfizetése nélkül jut ingó vagy ingatlan vagyonhoz, esetleg valamilyen vagyoni értékű jogosultsághoz, például haszonélvezeti joghoz. Egyik ilyen eset az ajándékozás, amely jogi szempontból ugyanolyan kötelmet keletkeztető tény, mint egy adásvétel – azzal a jelentős különbséggel, hogy ekkor csak az ajándékozó teljesít szolgáltatást, a megajándékozott pedig csak elfogadja az ajándékot. Az öröklés szintén ingyenes vagyonszerzésnek minősül, ugyanakkor annyiban eltér az ajándékozástól, hogy nem az egész örökség, hanem csak a rád eső örökösrész után kell fizetned ( amennyiben nem te vagy az egész hagyaték örököse ).
A visszterhes vagyonszerzési illeték főszabályként minden esetben érint, amikor akár új, akár használt gépkocsit, stb, vagy ingatlant vásárolsz. Az illeték kiszabásának alapját a vagyonod gyarapodása adja – hasonló módon, mint ahogy a jövedelmed után SZJA-t kell fizetned, a visszterhes vagyonszerzési illetéket mintegy vagyonadóként teljesíted az állam részére. Ha többen, közösen vásároltok ingatlant, például életed párjával első családi fészketeket, akkor pedig a megszerzett tulajdoni hányaddal arányosan róják ki az illetéket.
Az eljárási illetékek a vagyonszerzési illetékekkel szemben tehát nem adóként, hanem valamilyen szolgáltatás ellenértékeként funkcionálnak. Akkor találkozhatsz velük, amikor valamilyen állami „szolgáltatást”, hatósági eljárást veszel igénybe. Díja van valamennyi jogorvoslatnak, ismertebb nevén a fellebbezésnek, ami természetesen nem garantálja a rád nézve kedvező döntést, hiszen egy kérelem elutasítása esetén szintén meg kell fizetni az összeget. Az eljárási illetékek közé tartozik továbbá többek között a csőd- és felszámolási eljárás, a cégbírósági eljárás vagy a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásainak illetéke vagy az általános bírósági peres eljárás illetéke is.
Az öröklési illetékfizetési kötelezettség elsősorban az öröklés vagy a hagyomány útján szerzett vagyonokra, vagyontárgyakra áll fenn. Ajándékozási illetéket ingóság és ingatlan ajándékozása, illetve vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása esetén kell megfizetni, amennyiben:
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke pedig:
A visszterhes vagyonszerzési illeték gépkocsi vásárlása esetén a jármű életkora és a teljesítménye alapján kerül kiszámításra egy összetettebb módszerrel, lakás- vagy házvásárlás esetén pedig az ingatlan forgalmi értékét veszik alapul az illeték meghatározása során.
A haszonélvezeti jog illetékét szintén az ingatlan értéke alapján számítják. Ebből állapítják meg ugyanis annak egyévi értékét, ami az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad része. Az illeték mértéke főszabály szerint a haszonélvezet években kifejezett fennállása szorozva az egyhavi értékkel, legfeljebb az egyévi érték hússzorosa. Határozatlan idejű jogosultság számításakor pedig képbe jön a haszonélvezeti jog jogosultjának életkora is.
Az eljárási és felügyeleti illetékek meghatározása során szintén vannak arányos, például a per tárgyának értékéhez igazodó illeték mértékek, a legtöbb esetben azonban az Illetéktörvény fix összegekben határozza meg, mint például:
Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik, az ajándékozási illetékkötelezettség ingatlan esetében a szerződés megkötésének, ingók és vagyoni értékű jogosultságok esetében a szerződésről kiállított okirat aláírása napján, okirat hiányában a tényleges vagyonszerzéskor.
A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
Ajándékozás esetében 30 napod van bejelenteni a vagyonszerzést, amelynek elmulasztása esetén magánszemélyekkel szemben legfeljebb 200.000 forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható. A hagyaték átadására a legtöbb esetben bírósági vagy hatósági végzéssel kerül sor. Ebben az esetben a hatóság gondoskodik a bejelentések megtételéről, egyéb esetben pedig az örökhagyó halálától számított 90 napon belül kell ennek eleget tenni.
Visszterhes vagyonszerzés esetén szintén 30 nap áll rendelkezésedre a szükséges bejelentések megtételéhez az illetékkötelezettség keletkezésének napjától számítva. Amennyiben a vagyonszerzés ingatlan-nyilvántartási eljárást igényel, úgy az ingatlanügyi hatósághoz kell a szerződést és egy rendszeresített NAV adatlapot benyújtani., más esetekben közvetlenül a NAV-hoz tartozik. Az eljárási és felügyeleti illetékeket pedig jellemzően előre, például az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.
Az Illetéktörvény számos mentességet és kedvezményt is meghatároz mind az ingyenes, mind a visszterhes vagyonszerzések esetére.
Az eljárási és felügyeleti illetékek alóli mentességeket pedig sokszor külön jogszabályok határozzák meg, ezekre most nem is térünk ki. Nézzük inkább a vagyonszerzési illeték alóli mentesség legfontosabb eseteit.
Mint láthattad, az Illetéktörvény egy összetett, ugyanakkor logikus és következetes szabályozási rendszert alkot. Mostani cikkünk kereteibe csak a legfontosabb rendelkezések ismertetése fért bele, ugyanakkor ebből is kitűnik, hogy valamennyi jelentősebb értékű vagyontárgy megszerzésekor számolnod kell ennek megfizetésével, ráadásul a legtöbb esetben téged terhel a vagyonszerzés bejelentésének kötelezettsége is. Egy vagyonszerzési illeték minden esetben komoly összegeket jelent, de azt is láthattad, hogy az Illetéktörvény akár az ezek alóli teljes mentesülésre is lehetőséget biztosít.
Ezért fontos, hogy minden esetben kellően körültekintően, figyelmesen járj el, hiszen nemcsak egy bírsággal járhatsz rosszul, hanem akkor is, ha olyankor fizeted meg ezeket az összegeket, amikor arra nem vagy, nem olyan mértékben lennél kötelezettek. A BP Legal ingatlanjogban jártas kollégái, ha nem is ismerik fejből a törvény minden egyes passzusát, pontosan tudják, mikor milyen kedvezményre, könnyítésre van lehetőséged. Ha te is lakásvásárlás, gépjárművásárlás előtt állsz, esetleg örökösként vagy megajándékozottként jutsz egy értékesebb vagyontárgy tulajdonjogához, keress minket, foglalj időpontot konzultációra és találjuk meg együtt a rád nézve legjobb megoldást!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva