Az ingatlanjogi jogszabályok között speciális, ugyanakkor mégsem teljesen szokatlan jelenség a haszonélvezeti jog illetéke és a rá vonatkozó rendelkezések. 

A vagyonszerzési illetékről minden bizonnyal te is hallottál már: főszabály szerint minden ingatlan megszerzéséhez kapcsolódik, az ingatlan vagyontárgyat megszerző személynél (vagy személyeknél) jelenik meg fizetési kötelezettségként. De mi a helyzet akkor, ha egy ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt? Hogyan alakul az illetékfizetési kötelezettség, milyen szabályokra kell odafigyelni? 

Mostani bejegyzésünkben a haszonélvezethez kapcsolódó illetékszámítási szabályokat tekintjük át, röviden kitérve a jogintézmény legfontosabb szabályaira, a haszonélvezeti jog értékének és a fizetendő illeték kiszámításának módjára is. Előre szólunk, hogy elsőre sokszor nem egyszerű és nem könnyen értelmezhető szabályrendszer – éppen ezért, a teljesség igénye nélkül, átfogó jelleggel tárgyaljuk csak a legfontosabb, legrelevánsabb rendelkezéseket.

Mit jelent a haszonélvezeti jog?

Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a haszonélvezeti jog szabályait, ha kicsit mélyebben érdekel téma, érdemes rászánnod pár percet erre is jelen bejegyzésünk mellet. Most azonban nézzük meg röviden a legfontosabb rendelkezéséket!

A haszonélvezet egy olyan vagyoni értékű jog, amely ingó vagy ingatlan vagyontárgyon állhat fenn valamely személyt vagy személyeket megilletően.

Akinek ilyen joga áll fenn egy ingatlanon, az a tulajdonost megelőzően jogosult azt birtokolni, használni, hasznosítani, hasznait szedni, azonban a törvény erejénél fogva nem rendelkezhet vele. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az ingatlanban lakhat, használhatja, megoszthatja másokkal vagy akár albérletbe is adhatja, jelzáloggal viszont nem terhelheti meg és nem is értékesítheti.

Hogyan jöhet létre?

Az ingatlanon fennálló haszonélvezet leggyakoribb esete az úgynevezett özvegyi jog. Röviden, ennek értelmében az örökhagyó által hátrahagyott ingatlan tulajdonjogát főszabály szerint egyenesági leszármazottjai szerzik meg, egyenlő arányban. Tehát, ha két gyereke örököl, akkor ők fele – fele arányban lesznek tulajdonosok, a túlélő házastársat pedig holtig tartó haszonélvezet illeti meg.

Ekkor jogszabályi rendelkezés folytán jön létre a jogosultság, míg más esetekben szerződéssel, végrendelettel, akár bírósági vagy más hatóság döntés útján is lehetséges haszonélvezet alapítása. Ez történhet ingyenes, ellenérték fejében, létrejöhet az egész ingatlan vagy annak egy eszmei hányada vagy bizonyos részei vonatkozásában, továbbá alapítható határozott vagy határozatlan időre is azzal, hogy természetes személyek esetében ez legfeljebb halálukig, míg jogi személy esetében legfeljebb ötven évre szólhat.   

Ami minden esetben közös, hogy a haszonélvezetet alapító megállapodást közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, valamint azt be kell jegyezni az ingatlan nyilvántartásba is – ehhez pedig a földhivatalhoz benyújtott dokumentumok mellé csatolni kell az úgynevezett bejegyzési engedélyt is, az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását az ingatlan megterheléséhez. 

Hogyan állapítható meg egy haszonélvezeti jog értéke? 

Mint a fentiekből is láthattad, egy haszonélvezeti jog alapításával a tulajdonosnak bizonyos korlátozásokat kell elviselnie, tűrnie kell, hogy a tulajdonában álló ingatlant más használja vagy akár hasznosítsa. A haszonélvezőt ezzel szemben ezek a jogosultságok megilletik, így egy ilyen „jogi helyzetnek” bizony értéke van. Ezért mondjuk azt, hogy a haszonélvezet vagyoni értékű jog.

Hogyan kalkulálható ki a haszonélvezeti jog értéke?

Ahhoz, hogy a haszonélvezeti jog illetéke megállapítható legyen, első lépésként annak értékét kell kiszámítani. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) pedig egzakt szabályokat állapít meg ezzel kapcsolatban. 

A haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értéke jelenti a számítás alap alapját. Ebből ugyanis meg tudjuk határozni a haszonélvezeti jog egyévi értékét, ami nem más, mint az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének egyhuszad része. Azt, hogy ezt az egyévi értékét hányszor kell figyelembe venni, az fogja eldönteni, hogy milyen hosszú időtartamra alapították a haszonélvezeti jogot. 

Az ugyanis lehet tehát határozott vagy határozatlan idejű. A határozott időre szóló haszonélvezeti jog értéke főszabály szerint az egyévi érték és az évek szorzata (ahány évre alapították). Az Illetéktörvény azonban maximálja az így kiszámítható értéket, az nem haladhatja meg az egyévi érték hússzorosát, illetve ezen kívül is állít bizonyos korlátozásokat a jogszabály.

Határozatlan időre szól a teljesen bizonytalan tartamú, valamint a holtig szóló haszonélvezet is. Előbbi esetében nincsen kiindulási pont annak megszűnésével kapcsolatban, ennek értékét az egyévi érték ötszörösében kell meghatározni. Amennyiben pedig valamely személynek a haláláig szól, a haszonélvezeti jog értékére az alábbi számítást alkalmazzuk. 

Amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja:

• 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese,
• 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa,
• 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa,
• 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese.

Az is elképzelhető azonban, hogy a vagyoni értékű jog több személyt illet meg. Jó gyakorlati példa erre, amikor a szülők úgy vásárolnak lakást a gyerekük számára, hogy saját maguknak haszonélvezetet alapítanak rajta. Olyan is előfordulhat, hogy a haszonélvezet mind a jogosult, mind a kötelezett életétől vagy éppen házasságától függően áll fenn. Itt is több variáció lehetséges tehát.

• Ha a tartam mind a jogosulttól, mind a kötelezettől függ (például mindkettőnek az életére szól), akkor az idősebb személy életkora lesz irányadó.
• Ha a haszonélvezet kettő vagy több jogosult élettartamától függ, akkor
  • amennyiben a korábban elhunyt személy halálával szűnik meg, akkor a legidősebb,
  • ha pedig a később elhunytéval, akkor a legfiatalabb életkorát kell alapul venni az érték megállapításánál.
• Ha pedig egy házasság idejére terjed ki a haszonélvezet fennállás, akkor az idősebb házastárs életkora alapján kell az értéket megállapítani.

Hogyan állapítható meg a haszonélvezeti jog illetéke?

A fentiek alapján tehát az első lépést elvégezhetjük és megkapjuk a haszonélvezeti jog értékét. Aki ilyen jognak a jogosultja lesz, az vagyoni értékű jogot szerez.