Fizetési meghagyás – minden, amit tudnod kell róla

A közjegyző az ország egész területére illetékes, így az eljárás megindítását bármelyiknél kezdeményezheted. Mivel nem történik bizonyítási eljárás és a kérelem érdemi vizsgálatára sem kerül sor, nem kell csatolnod sem szerződést, sem lejárt számlákat vagy más bizonyítékokat, igazolásokat sem. Ettől függetlenül hiánypótlási felhívás kibocsátására sor kerülhet a közjegyző részéről, azonban kizárólag formai, nem pedig tartalmi kérdések vonatkozásában.

A közjegyzői díjszabást a törvény határozza meg, így a fizetési meghagyásos eljárásnak is fix díja van. Ezt a kérelem benyújtásakor kell megfizetned, a mértéke pedig a pénzkövetelés összegének 3%-a, de legalább 8.000 forint, illetve annyiszor 1.600 forint, ahány fél az eljárásban részt vesz – a maximuma pedig 300.000 forint. 

Hogyan történik az eljárás megindítása?

A fizetési meghagyásos eljárás megindítás szabályai attól függően térhetnek el, hogy természetes vagy jogi személyként kérelmezed-e azt. Abban az esetben, ha magánszemélyként kívánod követelésedet ezen az úton érvényesíteni, akkor választhatsz az elektronikus vagy a papír alapú benyújtás között.

A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek, valamint bizonyos társasházak ugyanis papír alapon is előterjeszthetik a kérelmet. Az írásbeli kérelmet minden esetben űrlap kitöltésével kell benyújtanod, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán, vagy a közjegyzőnél is megtalálhatsz. Ha pedig képes vagy teljesíteni ennek technikai feltételeit, például rendelkezel elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel, akkor az online utat is választhatod, és ott is megteheted a beadványokat.

A jogi személyek és a jogi képviselővel eljáró természetes személyek viszont kötelesek minden dokumentumot elektronikus úton benyújtani. Maga a kérelem a Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán adható be, ehhez pedig valamennyi űrlapot és okiratot elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni. 

Mi történik a kérelem benyújtását követően?

A törvény által előírt ügyintézési határidő szintén attól függően alakul, hogy a kérelmet elektronikus úton vagy papír alapon tetted-e meg. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara oldalán benyújtott beadványok esetében 3 munkanapon belül, a papíralapon (esetleg szóban) előterjesztett kérelmek esetében pedig 15 naptári napon belül kerül sor a fizetési meghagyás kibocsátására.

A dokumentum ezt követően postázásra kerül az adós (kötelezett) részére, akinek a kézhezvételtől számítva 15 napja van arra, hogy nyilatkozzon a követeléssel kapcsolatban. Amennyiben a kézbesítésétől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőssé válik, ha viszont határidőben ellentmondással él, úgy a fizetési meghagyásos eljárás – az ellentmondással érintett részben – perré alakul át. Elképzelhető például, hogy az adós csak a tartozás mértékét vitatja: ekkor a bírósági per is csak a vitatott részre terjed ki. Perré alakulás esetén az eljárás a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt folyik tovább, az erre irányadó szabályok szerint.

Az ellentmondás benyújtására nyitva álló határidőben a kötelezettnek arra is van lehetősége, hogy a fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérelmezzen, amelyet a közjegyző kivételesen, indokolt esetben engedélyezhet. A kérelem megtételét követően a közjegyző felhív téged, mint jogosultat, hogy azzal kapcsolatban 8 napon belül tedd meg nyilatkozatodat. Ezután pedig a nyilatkozat tartalmának, illetve a felek méltányos érdekeinek mérlegelése alapján, vagy a kötelezettség természetére való tekintettel dönthet úgy, hogy a kérelemnek helyt ad – amely végzés ellen pedig fellebbezésnek van helye.

Mi a fizetési meghagyás joghatása?

Ha a kötelezett a követelést határidőn belül ellentmondással nem támadja meg és kérelemmel sem él, akkor a közjegyző a meghagyás kiadmányát jogerősítési záradékkal látja el. A fizetési meghagyásnak pedig ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Ha a fizetési meghagyás jogerőssé válik, akkor egyúttal végrehajtható is lesz, a tartalmát többé – rendes perorvoslat útján – vitatni nem lehet.

A végrehajtási eljárást szintén annál az alapügyben eljáró közjegyzőnél kell kezdeményezned, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról is letölthető rendszeresített űrlapon, papír alapon, vagy elektronikus úton benyújtva a dokumentumot. A közjegyző elektronikusan megküldi a végrehajtási lapot a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar részére, ahol pedig egy végrehajtóra szignálják az ügyet a követelés behajtása érdekében.

Az eljárás kezdeményezésére a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő tíz évig van lehetőség, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kérelem előterjesztéséért pedig végrehajtási díjat kell fizetned, amelynek mértéke a követelés összegének 1%-a, legalább 8 000 forint, legfeljebb 150 000 forint.

Mit jelent az európai fizetési meghagyásos eljárás?

Az európai fizetési meghagyásos eljárás akkor állhat a rendelkezésedre, amikor valamilyen határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyletből eredő tartozásodat szeretnéd egyszerűsített, elektronikus úton érvényesíteni. Ennek szabályait elsősorban az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet adja meg, emellett kell a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazni.

Szintén a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárás, amely megindítása szintén bármelyiknél kezdeményezhető. Fontos különbség, hogy ebben az esetben a kérelmeket csak papír alapon lehet benyújtani, a közjegyző is ilyen formában állítja elő az iratokat és kézbesíti a feleknek. 

Mikor nem indítható fizetési meghagyásos eljárás?

Az európai fizetési meghagyásos eljárásoknak nincsen felső összeghatára, a magyar szabályozás azonban úgy rendelkezik, hogy nem érvényesíthető fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés, amely összege a harmincmillió forintot meghaladja. Nem lehet fizetési meghagyást kibocsátani abban az esetben sem, ha a feleknek nincs ismert belföldi kézbesítési címe, azaz lakó- vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete, valamint értelemszerűen akkor, ha az eljárás a kötelezetti ellentmondás folytán perré alakul. A kivételi körbe pedig elsősorban a munkaviszonyból, a közalkalmazotti, a szolgálati vagy más hasonló jogviszonyból származó követelések érvényesítése tartozik.

Miért hasznos jogi szakember részvétele az eljárásban?

Ha vállalkozásod, például egyéni céged képviseletében kívánsz fizetési meghagyásos eljárást indítani, akkor a törvény értelmében kötelező az elektronikus utat választanod. Magánszemély esetén ez csak lehetőség, de a gyorsaság és az egyszerűség szempontjából megfontolandó választás. 

Egy ügyvéd nemcsak a szükséges technikai eszközökkel rendelkezik, hanem pontosan ismeri a kötelező űrlapokat vagy a szükséges mellékletek körét. Emellett pedig felhívja s figyelmedet az olyan lehetőségekre, mint például a részleges vagy teljes személyes költségfeljegyzési jog. Ha jogosult vagy rá, ennek köszönhetően részben vagy akár egészben mentesülhetsz az eljárási vagy a végrehajtási díj megfizetése, vagy egy esetleges fellebbezés költségei alól.

Miért válaszd a BP Legalt?

A BP Legalnál kollégáink széleskörű cégjogi ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, ugyanakkor nemcsak vállalkozások, hanem magánszemélyek is számíthatnak hozzáértő segítségükre. Beszereznek, kitöltenek és benyújtanak helyetted minden formanyomtatványt, tájékoztatnak valamennyi, az eljárás során felmerülő kötelezettségedről és lehetőségedről! Ha neked is szakszerű segítségre van szükséged egy akár európai, akár hazai fizetési meghagyásos eljárás kapcsán, keress minket és foglalj időpontot konzultációra!