Energetikai tanúsítvány: minden, amit tudni érdemes róla

Miért van szükség az energetikai tanúsítványra?

Az energetikai tanúsítványt kötelező elkészíttetned a régi, valamint az új építésű ingatlanok esetében is ahhoz, hogy kiadhasd, vagy értékesíthesd. De miért is van erre szükség? A válasz egyszerű: azért, hogy a háztartások energia felhasználása csökkenjen. Az Európai Unió energiapolitikájának a célja évtizedek óta az, hogy a lakások energiahatékonysága növekedjen, azaz a fogyasztás csökkenjen. Az energetikai tanúsítvány pont ezért tartalmaz is egy olyan részt, ahol az energetikai tanúsítónak le kell írnia, hogy milyen átalakításokkal és felújításokkal tehetnéd gazdaságosabbá az adott épület fogyasztását.

Az energiatanúsítvány részei

Az energiatanúsítvány felépítése a törvényi előírásoknak megfelelően a következőkből áll:

• a megrendelő és az ingatlan adatai (név és cím; rendeltetés, cím, helyrajzi szám, az épület védettsége)
• energetikai minőség szerinti besorolás
• energetikai adatok (az ingatlan fűtés – és melegvíz rendszerei)
• korszerűsítési javaslat
• megjegyzések
• tanúsító szakember adatai
• tanúsítás módszere
• a tanúsítvány kiállításának oka
• fotók

Az energetikai osztályok bemutatása

Az energetikai tanúsítványból minden esetben az adott lakás vagy családi ház fogyasztását ismerhetjük meg, így az energetikai besorolások is ennek fényében alakulnak. A besorolási osztályok AA++-tól JJ-ig terjednek, amelynél az AA++ a legjobb, míg a JJ a legrosszabb osztályozás. Összesen 12 energetikai besorolást különböztetnek meg a szakemberek:

• AA++: Minimális energiaigényű, amely besorolást csak abban az esetben kaphat egy lakóingatlan, ha az összesített energetikai jellemző számértéke 40-nél alacsonyabb.
• AA+: Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú, ebben az esetben az összesített energetikai jellemző számértéke 40 és 60 között van.
• AA: Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb, az összesített energetikai jellemző számértéke 61 és 80 között van.
• BB: Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő, az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 között van.
• CC: Korszerű, az összesített energetikai jellemző számértéke 101 és 130 között van.
• DD: Korszerűt megközelítő, összesített energetikai jellemző számértéke 131 és 160 között van.
• EE: Átlagosnál jobb, összesített energetikai jellemző számértéke 161 és 200 között van.
• FF: Átlagos, összesített energetikai jellemző számértéke 201 és 250 között van.
• GG: Átlagost megközelítő, összesített energetikai jellemző számértéke 251 és 310 között van.
• HH: Gyenge, összesített energetikai jellemző számértéke 311 és 400 között van.
• II: Rossz, összesített energetikai jellemző számértéke 401 és 500 között van.
• JJ: Kiemelkedően rossz, összesített energetikai jellemző számértéke 500-nál nagyobb.

Az ingatlan energetikai tanúsítását végző a törvény által meghatározott számítások és az épületek energetikai jellemzőinek alapján sorolja be a fent említett osztályok valamelyikébe a lakást. Fontos tudnod, hogy ilyen vizsgálatot csak az arra képesített, a Magyar Építész Kamara, vagy a Magyar Mérnöki Kamara engedélyével rendelkező mérnök végezhet, és az Országos Építésügyi Nyilvántartásba is csak ő töltheti fel. Az energiatanúsítvány a jelen szabályozások szerint 10 évig érvényes, azzal a kitétellel, hogy jelentős felújítás esetén újat kell csináltatnod.

Energetikai tanúsítvány megszerzése a gyakorlatban

Az energiatanúsítvány megszerzése bár elsőre nagyon összetettnek tűnhet, nem bonyolult folyamat. Időpont egyeztetés után a mérnök kimegy a helyszínt felmérni és a szükséges adatokat beszerezni. Ezután elkészül a tanúsítvány és megtörténik a hitelesítése is. Végül pedig a folyamat utolsó lépéseként, megkapod te is az elkészült dokumentumot.

Mikor kötelező és mikor nem kell energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítványt szabályozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet egyértelműen kimondja, hogy kötelező tanúsítványt készíttetni új épület építésekor, meglévő ingatlan értékesítésekor vagy bérbeadásakor, energetikai pályázatok esetén, illetve 250 m², vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. Ez utóbbi természetesen a hétköznapi embert nem igazán érinti.

Nem kell energetikai tanúsítványt készíttetned azonban akkor, ha ingatlan ajándékozás vagy ingyenes átruházás történik, ha 50 m²-nél kisebb alapterületű az ingatlan, ahogyan nyaraló, hitélet céljára használt épület, alacsony energiaigényű mezőgazdasági épület, legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épület, fólia- vagy sátorszerkezet, illetve műhely és ipari területen lévő épület esetében sem. Fontos azonban tisztázni, hogy az 50 m²-nél kisebb alapterület csak az önálló ingatlanok (pl.: családi ház) esetén érvényes, lakás esetén már nem, hiszen a társasház, amelyben például egy 48 m²-es lakás található, biztosan nagyobb, mint 50 m².

Annak ellenére, hogy kötelező, a törvény nem ír elő szankciót az energetikai tanúsítvány elmaradásakor, és a jogszabály szerint nélküle is érvényes az adásvételi szerződés, valamint azonban már földhivatali gyakorlat válogatja, hogy visszautasítják a bejegyzési kérelmet, hiánypótlási felhívást intéznek a kérelmezőhöz, vagy bejegyzik a vevő tulajdonjogát. Annak azonban sokkal súlyosabb következménye van, ha a lakás energetikai hibái utólag derülnek ki, ugyanis ilyenkor a vevő akár kártérítést is kérhet. Ezért érdemes minden esetben legkésőbb szerződéskötésre elkészíttetni az energetikai tanúsítványt.

Mire van szüksége az energia tanúsítvány elkészítéséhez?

Az energetikai tanúsítvány elkészítéséhez csupán az adott ingatlan és a megrendelő adataira van szükség. Nem kellenek tervdokumentációk, ugyanis a helyszíni felméréskor minden szükséges méretet levesznek és alaprajzot is készítenek. Emellett természetesen minden meglévő dokumentum jól jön, ezért ugyan nem kötelező, de átadható a helyszíni szemlét végző mérnöknek.

Hogyan zajlik a helyszíni szemle és a hitelesítés?

A helyszíni szemle – az ingatlan típusától függően – kb. 30-40 percet vesz igénybe. A helyszínre érkező mérnök minden esetben megnézi a külső falak méretét és vastagságát, a nyílászárókat, a belmagasságot, valamint a fűtési – és melegvíz előállító rendszert. Ezen kívül egyéb paramétereket is ellenőriz, valamint lemér társasházi lakás, illetve családi ház esetén is. Neked azon kívül, hogy hozzáférést biztosítasz az ingatlan szükséges helyiségeihez, semmilyen egyéb teendőd nincs.

A helyszíni szemlét követően megtörténik az energetikai tanúsítvány kiállítása, amit ezután hitelesíteni szükséges. A hitelesítés az ún. HET (hiteles energetikai tanúsítvány) kódszámmal történik. Az egyedi azonosító számot a központi nyilvántartási rendszer, az Országos Építésügyi Nyilvántartás automatikusan generálja minden egyes dokumentum esetében. A HET szám nélkül az energetikai tanúsítvány nem érvényes és nem is használható, hiszen az adásvételi szerződésben is ezt kell rögzíteni.

Összegzés

Az energetikai tanúsítvány tehát egy olyan okirat, amely az adott épület energetikai jellemzőit hivatott bemutatni. Az ingatlant az energiafogyasztás alapján osztályozza, és célja, hogy az energiahatékonyságot növelje azzal, hogy javaslatokat tesz a fogyasztás csökkentésére. 2012 óta törvény írja elő, hogy minden új építésű lakóingatlan, valamint meglévő lakások és családi házak értékesítésekor vagy hosszabbtávú bérbeadásánál kötelező energiatanúsítványt csináltatni.

Azon túl, hogy törvény is előírja, mind az eladó, mind a vevő szempontjából érdemes megcsináltatni. Kockázat nincs, ugyanis az esetleges rosszabb besorolás esetén sem kötelezi semmi az eladót arra, hogy felújításokat vagy fejlesztéseket hajtson végre, azonban tájékoztatási kötelezettségének eleget téve a későbbiek során nem kérhető ez számon rajta, és sok kellemetlenségtől óvja meg magát.