fbpx

Eltartási szerződés: kik és miért kötik?

Miről fogsz olvasni?

Az eltartási szerződés fogalmával biztosan találkoztál már, jellemzően idős, egyedül élő emberek kötik meg abból a célból, hogy gondozásuk, élelmezésük és megélhetésük életük végéig biztosított legyen, cserébe  jellemzően ingatlanuk tulajdonjogát átruházzák eltartójukra. 

Természetesen, mint olyan sok területen, itt is hallhatunk visszaélésekről, megtévesztések útján kötött megállapodásokról. A rossz példának sajnos sokszor nagyobb a visszhangja, ettől függetlenül az eltartási szerződés egy gyakori és jól működő jogintézménynek számít a gyakorlatban. 

Egy jól megkötött, a felek, különösen a jogosult érdekeit szem előtt tartó szerződés mind a két fél számára előnyös lehet, akár mindketten csak nyerhetnek rajta. Mostani bejegyzésünkben az eltartási szerződést vizsgáljuk meg, a jogi szabályozás mellett kitérve annak buktatóira és azokra a körülményekre is, amelyekre minden esetben érdemes odafigyelned a későbbi jogviták elkerülése érdekében. 

Mit takar az eltartási szerződés fogalma?

Eltartási szerződés esetében mindig van egy tartásra jogosult és egy tartásra kötelezett. A szerződés alapján a tartásra kötelezett köteles a jogosult ellátására, gondozására, valamint általánosságban a megfelelő életkörülményeinek biztosítására. Egy ilyen szerződés mindig egyfajta személyes jelleget hordoz magában, így azt, hogy mi számít a jogosult szükségleteinek megfelelő ellátásnak, sokszor csak a körülmények pontos ismeretének fényében állapítható meg. Mindenesetre a törvény nevesít néhány esetet, amelyek szerint a tartás kiterjed a jogosult:

  • lakhatásának biztosítására,
  • élelemmel és ruházattal való ellátásárára,
  • gondozására, valamint
  • betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására és
  • halála esetén illő eltemettetésére.

A kötelezett ellenértékre, jellemzően valamilyen értékesebb vagyontárgyra, például ingatlan tulajdonjogának megszerzésére jogosult, ugyanakkor családtagok esetében előfordulhat ingyenesen nyújtott eltartás is. Mi most elsősorban az előbbi esetet fogjuk vizsgálni.

Hogyan szabályozza a jog az eltartási szerződés kötését?

Az eltartási szerződés visszterhes jogügylet, a felek ugyanis kölcsönösen szolgáltatásokkal tartoznak egymásnak. A jogintézményt a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza, a kötelmi jog, azon belül a tartási és az életjáradéki szerződés rendelkezései között – jogilag ugyanis ez a teljesen pontos megfogalmazás, az eltartási szerződés szóhasználat pedig a hétköznapi szóhasználat elnevezése.

A tartási és az életjáradéki szerződés között a különbség elsősorban az ellenszolgáltatás jellegében rejlik. Amíg tartási szerződés esetében a kötelezett megfelelő eltartással tartozik, addig életjáradéki szerződés esetén havonta előre kell egy bizonyos összeget teljesítenie és az sem ritka, hogy az életjáradékot egy ezzel foglalkozó gazdasági társaság folyósítja. 

Kik és miért köthetnek eltartási szerződést?

A jogintézmény jellemzően egyedül élő, idős embereknek jelent nagy segítséget, akik megfelelő ellátásukat szeretnék biztosítani, jellemzően ők szerepelnek jogosulti oldalon. Ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy valaki akkor kössön a jövőre nézve ilyen megállapodást, amikor még nem szorul tartásra.

Kötelezetti oldalon pedig bármilyen természetes személy lehet, aki vállalja a tartást. A jogintézmény bizalmas jellege akár olyan közeli hozzátartozó is, akinek a törvény alapján eleve fennáll a tartási kötelezettsége – ekkor viszont a szerződés alapján nyújtott tartásnak az átlagosnál több mindenre kell kiterjednie.

Ki nem köthet eltartási szerződést? Milyen kizáró tényezők vannak?

Bár a Ptk. kifejezetten nem nevesít kizáró okokat, az általános jogelvekből közvetetten mégis le lehet vezetni. Polgári jogi alapelv a jó erkölcsbe ütköző szerződés semmisség. Eltartási szerződés esetén ennek megállapításához két feltétel együttes fennállása szükséges. 

  • Az egyik ilyen, hogy a kötelezett tudomással bírjon egyfelől az eltartott rossz egészségi állapotáról, gyógyíthatatlan betegségéről, 
  • másfelől pedig arról is, hogy ez rövid időn belül halálához vezet. Ezért például orvosa vagy ápolója nem köthet érvényesen ilyen szerződést.

Mit foglal magában egy ilyen megállapodás?

Az eltartási szerződés célja tehát, hogy a jogosult számára biztosított legyen a megfelelő életszínvonal, legyen valaki, aki élete végéig gondoskodik róla. Éppen ezért, a kapott tartás soha nem korlátozódhat a létminimumra.

Természetesen egyedi helyzettől függ, hogy mikor mit takar a szükségleteinek megfelelő ellátás, de jellemzően ide tartozik a közüzemi számlák fizetése, a felmerülő orvosi kezelések finanszírozása, gyógyszerek beszerzése, az élelmiszerek, ruházat és a hétköznapi életben szükséges háztartási felszerelések, eszközök biztosítása. Ha elromlik a mosógép, csőtörés következik be vagy más, előre nem látható, de a hétköznapi életben jellemző kiadás merül fel, ez általában mind az eltartót terheli, akárcsak a jogosult illő eltemettetése. 

Mi illeti a kötelezettet a szerződés szerint?

Természetesen senkinek nem állna érdekében, hogy saját vagyona terhére biztosítsa valaki más, főképpen nem családtag eltartását: a jogosult ezért ilyen megállapodás keretében valamilyen vagyontárgy, jellemzően egy ingatlan tulajdonjogát ruházza át a kötelezettre.

Az ellenszolgáltatásként juttatott vagyontárgy tulajdonjoga már a szerződés megkötése pillanatában átszáll a jogosultra. Ebben az esetben viszont a kötelezett hirtelen egy aránytalanul kedvező helyzetben találná magát, ami egy rosszhiszemű fél esetében visszaélésre adhatna lehetőséget. Akár azonnal túl is adhatna a lakáson, később pedig nem törődve a szerződésben vállalt, megfelelő tartási kötelezettséggel.

Amikor egy ingatlan tulajdonjoga átruházásra kerül, azt mindenképpen át kell vezetni az ingatlan nyilvántartásban is. A jogosult érdekeinek védelme érdekében pedig az új tulajdonos tulajdonjogát általában tartási joggal terhelten jegyzik be, amennyiben pedig az eltartott továbbra is életvitelszerűen kíván a lakásban élni, akkor célszerű a haszonélvezeti jogot szintén bejegyeztetni.

Miért szerencseszerződés?

Az eltartási szerződés kapcsán fontos megemlíteni, hogy az az úgynevezett szerencseszerződések csoportjába tartozik. Szerződéskötéskor ugyanis egyik fél sem tudja, hogy meddig fog a jogviszony fennállni. Azt sem lehet tudni, hogy egy ingatlan tulajdonjogának fejében mennyi ideig kell a jogosultat eltartani – ellenkező esetben a szerződés jó erkölcsbe ütközne. Ez az időszak ugyanúgy lehet pár hónap, mint pár évtized, így nem látható előre, hogy a tartásért cserébe kapott ellenérték arányban áll-e majd a nyújtott szolgáltatás értékével.

Mit érdemes belefoglalni egy eltartási szerződésbe?

A szerződés szerencse jellege könnyen adhat okot vitára a későbbiekben. Ha például egy ingatlan fejében csak rövid ideig kellett a tartást nyújtani, a jogosult örökösei megtámadhatják a szerződést feltűnő értékaránytalanság vagy jó erkölcsbe ütköző szerződés címén. Természetesen a bíróság ennek nem fog helyt adni, ha mindenben a szabályoknak megfelelően jártatok el, hiszen éppen ebben rejlik a megállapodás bizonytalansága. Viszont a saját dolgodat könnyítheted meg azáltal, hogy már a szerződésben mindent pontosan elrendeztek, később pedig mindent pontosan nyilvántartasz.

Például amennyire lehet, részletezitek az eltartás körében teljesítetendő szolgáltatásokat és az ezzel kapcsolatos dokumentumokat – befizetett számlák, zárójelentések, költségelszámolások – gondosan megőrzöd, hogy később igazolni tudd kötelezettséged teljesítését. Fontos az is, hogy egy ilyen szerződésbe mindenképpen foglaljátok bele az eltartott arra vonatkozó nyilatkozata, hogy cselekvőképessége teljes tudatában járt el – szintén a saját dolgod megkönnyítése érdekében.

Mikortól lép életbe a szerződés és hogyan szűnhet meg?

A szerződés tehát már az aláírás pillanatában hatályos lehet, azonban semmi akadálya, hogy valaki idős korára előre kössön ilyen megállapodást. Megkötéskor az ellenérték, tipikusan egy ingatlan, az eltartó személy tulajdonába kerül és sor kerül a földhivatali bejegyzésre is.

Hogyan lehetséges az eltartási szerződés módosítása?

Mivel az eltartási szerződés a legtöbb esetben hosszú távú jogviszonyt eredményez, ez idő alatt mindkét fél helyzetében bekövetkezhetnek olyan jelentős változások, amelyek a tartási jog tartalmának újragondolását tehetik szükségessé. Kötelezetti oldalon megváltozhat a vagyoni helyzet, rosszabb esetben az egészségi állapot, amely miatt neki fel nem róható okból nem képes a szolgáltatást ugyanazon a színvonalon nyújtani. Az is elképzelhető, hogy a felek között olyan mértékben romlik meg a viszony, hogy az addigi formában az együttműködés fenntarthatatlanná válik. A jogosult egészségi állapotában bekövetkező jelentős változás – aminek következtében például szakszerű gondozást igényel – szintén ilyen helyzetet eredményezhet.

Nem kell azonban rögtön megszüntetésre vagy felbontásra gondolni, közös megegyezéssel bármikor módosíthatjátok a szerződést, ennek hiányában pedig a bíróság is megteheti azt. Ilyen lehet az eltartás módjának módosítása – például nem személyes látsz el bizonyos feladatokat, mint a gondozás vagy az étkeztetés -, de megoldás lehet időlegesen vagy véglegesen a megállapodás életjáradéki szerződéssé módosítása.

Milyen esetekben szűnhet meg vagy szüntethető meg a szerződés?

A fenti esetek olyan helyzetet is eredményezhetnek, amelyben a szerződés módosítása nem jelent megoldást – ekkor a felek vagy a felek kérelmére a bíróság megszüntetheti azt. Az elsődleges cél az eredeti állapot helyreállítása, azaz, bármelyik fél kérheti a nyújtott szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben visszatéríti az ellenszolgáltatás értékét. Tekintettel azonban arra, hogy az átruházott ingatlan jellemzően változatlan állapotban továbbra is létezik, a másik fél viszont akár éveken keresztül teljesítette szerződéses tartási kötelezettségét, sok esetben az ingatlan értékesítése és abból a felek arányos kielégítése jelenthet megoldás.

Rendes körülmények között szerződés megszűnik a tartásra jogosult halálával, ekkor lehetőség van törölni a bejegyzett tartási és haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásból és a kötelezett tehermentesen válik tulajdonossá. Több jogosult esetén azonban a túlélő jogosult változatlanul követelheti a megszokott életvitel folytatásához szükséges szolgáltatásokat. 

Miben segíthet egy felkészült ügyvéd?

Jogszabályi rendelkezés folytán a tartási szerződést írásba kell foglalni, ha pedig annak tárgya ingatlan, akkor a földhivatali bejegyzéshez ügyvéd által ellenjegyzett okiratra lesz szükséged. Ezért a saját dolgodat könnyíted meg azáltal, hogy a szerződés elkészítését is jogi szakemberre bízod.

Az eltartási szerződés egy jól bevált jogintézmény, azonban, mivel annak tárgya értékes ingatlan, amely adhat okot visszaélésekre is (például amikor valakit az öröklésből szeretnének kijátszani ilyen jogügyletet színlelve), valamint az eltartott halála után, az örökség megnyíltával sokszor nem várt helyről is megtámadhatják. Egy jó szerződést egyszer kell elkészíteni, utána akár hosszú éveken is alapja lehet együttműködéseteknek és az esetleges jogvitákban is képes lesz megállni a helyét.

Miért válaszd a BP Legalt?

A BP Legal-nál felkészült kollégáink nemcsak az ingatlanok adásvételében, hanem azok tulajdonjogának eltartási szerződés keretében történő átruházásával kapcsolatban is széleskörű tapasztalattal rendelkeznek. Mindenben segítségedre leszünk, a szerződés előkészítésén és ellenjegyzésén túl a tartási vagy haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig. Ha neked is szakszerű segítségre van szükséged, foglalj időpontot konzultációra vagy kérj egyedi ajánlatot!

A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.

Mi történik a kapcsolatfelvétel után?

1

Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.

2

Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.

3

Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.