Ha cégalapítás előtt állsz, alighanem már utánanéztél pár lehetőségnek. A társasági forma kiválasztása azonban meglehetősen bonyolultnak tűnhet megfelelő jogi és gazdasági ismeretek nélkül. Ha például az egyszerűség a fő szempont, a kft. és a bt. alapítása lehet jó választás – nem véletlenül ezek a legnépszerűbb formák idehaza.
Ugyanakkor más kritériumok is szerepet kaphatnak. Nem mindegy például, hogy a tagok mennyi pénzt tudnak vagy akarnak bevinni az új vállalkozásba. Egy korlátolt felelősségű társaság esetén ugyanis 3 millió forint a tőkeminimum, de egy zrt. esetében ugyanaz már 5 millió. Az adózás pedig szintén eltérő minden társasági forma kapcsán – márpedig ez is egy kulcsfontosságú szempont.
A választott vállalkozási forma alapvetően meghatározza majd céged jövőjét, lehetőségeit és sikereit. Érdemes tehát alapos és megfontolt döntést hoznod – ehhez pedig elengedhetetlen, hogy tisztában legyél azzal, pontosan mik a korlátolt felelősségű társaság vagy a betéti társaság jellemzői.
A kisebb méretű vállalkozások kapcsán népszerű kkt-ban és bt-ben közös, hogy az alapításukhoz legalább két személy szükséges (egy bel- és egy kültag). Ugyanakkor nem kikötés, hogy természetes személyek legyenek, azaz céget vagy cégeket is bevonhatsz az alapításba. A betéti és a közkereseti társaságra is igaz, hogy a beltagok teljes vagyonukkal kötelesek helytállni a társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért (a kültagokra ugyanakkor ez nem vonatkozik).
Ami a díjakat és az indítás nehézségét illeti, a bt. és a kkt. kapcsán a legegyszerűbb a helyzet. Se illetékkel, se közzétételi díjjal nem kell számolnod, így lényegében az ügyvédi számla az egyetlen, amit ki kell fizetned. Így aztán mind a bt., mind a kkt. jó választás lehet, ha kisebb indulótőkével rendelkezel, vagy nem akarsz nagyot kockáztatni.
A kft. legfontosabb előnye a bt-vel és a kkt-vel szemben, hogy a tulajdonosok felelőssége nem teljeskörű. Csakis a cégben lévő tulajdonrészük mértékéig tartoznak felelősséggel a tartozásokért.
Ha egyedül alapítanál céget, akkor sem kell lemondanod a kft. nyújtotta előnyökről, hiszen létezik egyszemélyes kft. is. Ilyenkor nem társasági szerződés készül, hanem alapító okirat hívja életre a társaságot. Azonban az egyszemélyes formára is igaz, hogy a jegyzett tőke az indulásnál nem lehet kevesebb 3 millió forintnál (ami viszont pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként is teljesíthető).
Az rt., vagyis részvénytársaság főleg tőkeerős, nagyobb cégek esetében ideális választás. A részvénytársaság lehet nyilvánosan és zártkörűen működő (alapítani ugyanakkor csak zrt.-t lehet), és akár egyedül is alapítható. Az nyrt. esetében a részvényeket be kell vezetni a tőzsdére, míg a zrt. kapcsán erre nincs szükség. A cégalapítás költségei az rt-nél a legmagasabbak, hiszen az alaptőke (vagyis a részvények névértékének összege) minimum 5 millió forint zrt-nél, és 20 millió forint nyrt-nél.
Kkt. alapításával a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. Tovább olvasok »
A betéti társaság a többi gazdasági társasághoz hasonlóan önálló jogi személy, azoktól elsősorban a beltag mögöttes helytállási kötelezettsége különbözteti meg. A Kkt esetében minden tag a teljes vagyonával felel a cég tartozásaiért. Tovább olvasok »
Amikor cégalapításra kerül a sor, hazánkban a bt. mellett a kft-t választják a legtöbben. Nem véletlenül, hiszen ez a társasági forma számos előnnyel rendelkezik, ráadásul az életre hívása is egyszerű és kedvező árú. Tovább olvasok »
Az Rt.-nek két típusa létezik: a zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt.) és a nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt.) – attól függően, hogy a részvényeit tőzsdén jegyzik-e, vagy nem. Rt. csak zártkörű formában alapítható, majd bizonyos feltételek esetén válhat később nyilvánosan működővé. Tovább olvasok »
A cégbejegyzés menete már teljesen elektronikus úton zajlik, a bejegyzésre irányuló kérelmet elektronikus formanyomtatványon kell benyújtani, valamint a bíróság is elektronikus okiratok formájában hozza meg valamennyi döntését. A jogi képviselet kötelező: az ügyvéd feladata a nyomtatvány kitöltésén és benyújtásán túl az ahhoz tartozó mellékletek hiteles elektronikus okirattá alakítása és kérelemhez csatolása, valamint valamennyi benyújtandó dokumentum törvényességi szempontú vizsgálata is, amelyek megfelelőségéről nyilatkozni köteles a benyújtott iratok részeként.
Mint korábban már kitértünk rá, a cégbejegyzés menete alapvetően kétféle mederben folyhat: a normál (azaz az általános szabályok szerint), illetve az egyszerűsített eljárás keretei között. Utóbbira akkor van lehetőség, ha a cég létesítő okiratát jogszabályban meghatározott tartalmú szerződésminta útján készíti el a közreműködő ügyvéd. Ekkor tehát korlátozottabbak a lehetőségek, hiszen amennyiben eltértek az előírt tartalomtól, automatikusan az általános szabályok szerint kell eljárni.
Az egyszerűsített eljárás előnye nem csak az ingyenesség, hanem a gyorsaság is, hiszen akár egyetlen munkanapon belül is megtörténhet a cég bejegyzése. A minta alapján készült létesítő okiratot értelemszerűen az ügyvéd is gyorsabban képes elkészíteni, a kérelem érdemi vizsgálatát akár fogalmazó, vagy bírósági ügyintéző is lefolytathatja. Az eljárás során hiánypótlási felhívás kibocsátására nem kerül sor, így fontos, hogy minden pontosan kitöltve, hiánytalanul kerüljön benyújtásra.
Ezzel szemben a normál eljárásra lényeges hosszabb, 15 munkanapos határidőt állapít meg a törvény. Nem csak hosszabb, hanem mint láthattuk, költségesebb folyamat is. Viszont, amennyiben valamilyen egyedi rendelkezést szeretnél a létesítő okiratba foglalni, akkor ez lesz az egyetlen járható út. Ebben az eljárásban már van lehetőség hiánypótlásra, ha a formanyomtatvány vagy annak mellékletei akár informatikai, akár formai szempontból hibásak vagy hiányosak.
A cégbejegyzés során az eljáró ügyvéd lesz az, aki tartja a kapcsolatot a cég székhelye szerint illetékes cégbírósággal. Nem csak a kérelmet és annak mellékleteit nyújtja be, de hozzá érkeznek meg a cégbíróság által kiállított egyes tanúsítványok, elektronikus igazolások, az esetleges hiánypótlás, valamint valamennyi, bejegyzési eljárás során hozott végzés, amelyeket kézbesítését vissza is kell igazolnia.
A bejegyzési kérelem a cégbírósághoz történő érkezésekor cégjegyzékszámot kap, majd a cégbíróság szerzi az illetékes hatóságoktól, a NAV-tól és a KSH-tól az adószámot, illetve a statisztikai számjelet. Miután erre sor került, a cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt a bíróság megküldi a cég képviseletében eljáró ügyvédnek.
Miután a NAV a cég adószámáról a cégbíróságot értesítette, a kérelemben foglalt adatok bejegyzésre kerülnek a cégjegyzékbe, „bejegyzés alatt” megjegyzés kíséretében. A kérelem beérkezésétől számított legkésőbb három munkanapon a cégbíróság elvégzi a benyújtott dokumentumok formai szempontú vizsgálatát. Amennyiben valamilyen dokumentum hiányzik vagy díjat nem fizettek meg, a kérelmet elutasítja, más esetben hiánypótlást bocsáthat ki.
A beérkezéstől számított nyolc napon belül a cégbíróság elvégzi a kérelem érdemi vizsgálatát, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. Ennek keretében szintén van lehetőség elutasításra, illetve hiánypótlásra is, amelyet legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolcadik munkanapon kell kiadni. Hiánypótlás csak egy alkalommal lehetséges valamennyi hiányosság megjelölésével. Ennek teljesítésére megfelelő határidőt kell biztosítani, amely legfeljebb harminc nap lehet. Végül pedig a bejegyzési kérelemről hozott határozatot megküldi az eljárós ügyvéd részére.
A cégalapítás menete a BP Legal segítségével
Ha megtaláltad a tevékenységi körödhöz legjobban illő formát, a következő lépés maga az alapítás. Kft-nél elengedhetetlen a létesítő okirat, amit egyszemélyes cégnél alapító okiratnak, míg többszemélyes kft. esetében társasági szerződésnek neveznek. Ugyancsak kötelező elem a tisztségviselő, vagyis az ügyvezető megválasztása, erről pedig elfogadó nyilatkozatnak is kell készülnie.
A székhely címe ugyancsak nélkülözhetetlen, ráadásul a cégbíróság igazolást is kér a székhely jogszerű használatáról (ez természetesen lehet egy székhelyszolgáltatóval kötött szerződés is). A tagjegyzékben rögzítésre kerül a tagok neve, címe és a törzsbetétjük aránya, továbbá az ehhez kapcsolódó kötelezettségeik. A cégbíróság arról is igazolást kér, hogy a tagok a cég rendelkezésére bocsátották a törzstőkét.
A cégbejegyzési kérelem után elektronikus úton kapod meg cégjegyzékszámodat és a statisztikai számjeled. Szükséged lesz még ugyanakkor egy ügyvédi meghatalmazásra is, hogy választott képviselőd eljárhasson a kft. nevében. Végül a NAV-tól egy nyilatkozat formájában kérheted az adószám megállapítását, illetve eldöntheted, hogy milyen adózási formát szeretnél.
A felsoroltak mellett a társasági formától függően egyéb extra folyamatok is előkerülhetnek. Betéti társaságnál például meg kell határozni a kül- és beltagokat (mindkettőből legalább egy szükséges). Részvénytársaságnál pedig először el kell döntened, hogy milyen típusú részvényeket szeretnél, majd ezeket ki kell bocsátani. Utóbbi kapcsán ma már választhatod a nyomdai helyett az elektronikus, más néven dematerializált részvénykibocsátást is.
A Bp Legalnál teljes körű szolgáltatásra számíthatsz: jogi képviselőnk elkészíti az alapító okiratot vagy társasági szerződést, majd a papírok aláírása után mi küldjük el a dokumentumokat a cégbíróságnak. Segítünk a határidők betartásában is, hiszen a bejegyzés után 8 napon belül meg kell nyitnod a társaság számláját, illetve be kell fizetned a kezdőtőkét is. Érdemes tehát minket választanod, ha rövid idő alatt és zökkenőmentesen szeretnél társaságot alapítani!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
A cégalapítás költségeit alapvetően két dolog határozza meg: a választott társasági forma, illetve az, hogy hagyományos vagy egyszerűsített eljárást választasz-e. Utóbbira akkor van lehetőséged, ha a megfelelő és hiánytalanul kitöltött szerződésmintával vágsz neki a folyamatnak. Rt., bt. és kft. kapcsán egyaránt adott a lehetőség az egyszerűsített eljárásra.
Bármilyen cégforma mellett teszed is le a voksod, az ügyvédi megbízási díjjal mindenképp számolnod kell. Ennek összege eltérő lehet az egyes irodákban, jogi képviselet hiányában azonban nem indíthatod el a vállalkozásod. Hasonlóan kötelező tétel a JÜB ellenőrzés, azaz a jogügyletek biztonságát elősegítő keretrendszeren történő adatlekérés díja. Ennek összege bt. és kft. esetén 730 Ft / fő, míg rt. esetén 1670 Ft / ügyvezető.
Illetékmentes az eljárás kft., bt., kkt. kapcsán, amennyiben az egyszerűsített eljárást választod. A hagyományos eljárásban ugyanakkor bt. esetében 50 ezer, kft-nél 100 ezer forintot kell fizetned. A részvénytársaságoknál az egyszerűsített eljárás kedvezményt jelent, hiszen 50 ezer forintot kér az állam.
Az alapítási költségek mellett ugyanakkor más kiadásokat is érdemes figyelembe venned. Bár egyes esetekben a bejegyzés illetékmentes lehet, a módosítások kapcsán ez a lehetőség már nem áll fenn. Így például egy kft. vagy egy bt. módosításánál 15 ezer forintnyi illetékkel, 3 ezer forintnyi közzétételi díjjal és akár több tízezer forintos ügyvédi díjjal kell számolnod. Részvénytársaságoknál pedig ezek a díjak még magasabbak.
Ha pedig már sínen van a vállalkozás, a fenntartása sincs ingyen. Aligha lehet megspórolni a könyvelő és az ügyvéd munkadíját, az iroda vagy telephely fenntartási költségeit, az esetleges alkalmazottak bérét, és persze az adók kapcsán is jókora terhekkel kell kalkulálnod. Alapszabályként tehát elmondható, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, a fenntartása is annál költségesebb.
A cégalapítás során számos szempontot kell mérlegelned: a várható bevételeket, az adózást, az alapítási és fenntartási költségeket és még sorolhatnánk. Kezdő vállalkozásként érdemes a bt. vagy a kft. mellett döntened, hiszen mindkét társasági forma széleskörű lehetőségeket biztosít, ugyanakkor alapításuk viszonylag egyszerű és nem emészt fel vagyonokat.
A cégalapítás aranyszabálya, hogy egy felkészült ügyvéd már fél siker. Egy jó szakember nemcsak leveszi a terheket a válladról, de olyan pluszszolgáltatásokat is nyújt, melyekkel még gördülékenyebbé válik a folyamat. Például a TEÁOR számok meghatározása vagy a szerződésminta hibátlan elkészítése, mellyel jogosulttá válsz az egyszerűsített eljárásra.
Sőt, az ügyvéd abban is segít, hogy jobban átlásd a működés folyamatait. Elmagyarázza az adott társasági forma működési rendjét és a gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. Az adózási kérdésekben is válaszokkal szolgálhat, ráadásul ajánlani tud olyan könyvelőt és székhelyszolgáltatót, akik maximális profizmussal segítenek neked.
Vedd fel velünk a kapcsolatot, és tudj meg többet a cégalapítás részleteiről és a lehetőségeidről!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
A kitöltés kötelezettségmentes.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva