Amikor bérbe adod a tulajdonodban álló ingatlant, körültekintéssel kell lenned, különösen akkor, ha lakóingatlanról van szó, és a bérlő szeretné azt lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként bejelenteni. Ilyen esetekben szükség van tőled, mint tulajdonostól hozzájáruló nyilatkozatra. A tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozat nem más, mint egy engedély a részedről, hogy az adott ingatlant a bérlő lakóhelyeként, tartózkodási helyként vagy székhelyként, esetleg telephelyként használhatja.
Ha tulajdonosként vagy bérlőként érintett vagy te is az ügyben, és érdekel, hogy mit is kell pontosan tartalmaznia egy hozzájáruló nyilatkozatnak, milyen esetekben szükséges és egyáltalán milyen szabályok vonatkoznak rá, mostani írásunkban minden kérdésedre választ kaphatsz.
Sajnos még ma is számos tévhit kering a lakások bérbeadásáról és azzal kapcsolatban, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak egy bérlőnek vagy bérbeadónak, ezért érdemes a témát alaposan körbejárni.
Hozzájáruló nyilatkozatra alapvetően két esetben van szükség. Az egyik az, amikor egy bérlő szeretné az adott lakcímet lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként bejelenteni. Ebben az esetben az okmányirodai ügyintézéshez szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára. Fontos azonban tisztázni, hogy állandó lakóhely bejelentése törvényi kötelezettsége minden állampolgárnak, azonban a bérbeadónak ezt indokolás nélkül megtagadhatja. A másik lényeges momentum, hogy önmagában az, hogy a bérlő bejelentkezett az adott címre, még nem jogosítja fel a lakás használatára. Arra csak, bérleti-, vagy használati szerződéssel, illetve bírósági, hatósági határozattal szerez jogot.
A másik tipikus eset, amikor szükség van a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára, ha valaki vállalkozásának székhelyét vagy telephelyét szeretné az adott ingatlanra bejegyeztetni.
A hozzájáruló nyilatkozat biztosítja a bérlőnek, hogy eleget tudjon tenni annak a törvényi kötelezettségének, miszerint, ha új helyre költözik, akkor 3 napon belül köteles bejelenteni az új lakcímét. És, hogy ez miért jelent könnyebbséget a bérlőnek? Azért, mert a hivatalos ügyintézés esetén a legtöbb esetben a lakóhely szerinti hivatal az illetékes, ezért, ha az albérlő állandó vagy legalább az ideiglenes lakcíme oda szól, ahol ténylegesen tartózkodik, lényegesen egyszerűbb mindenféle ügyet elintéznie.
Hozzájáruló nyilatkozatot csak írásban lehet tenni, azonban abban az esetben nem szükséges, ha a bérlő olyan érvényes, két tanú előtt aláírt teljes bizonyító erejű magánokirattal vagy közokirattal rendelkezik, amely feljogosítja arra, hogy az adott ingatlant használja. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a bérleti szerződésben nincs erre vonatkozó tiltás, a bérlő a bérlemény címére bejelentkezhet. Ugyancsak nem kell hozzájáruló nyilatkozat, ha a tulajdonos személyesen elkíséri a lakóhely vagy tartózkodási hely bejelentésekor a bérlőt az okmányirodába, vagy ha korábban elektronikus úton már hozzájárult ehhez.
A hozzájáruló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket:
Amennyiben az ingatlannak több tulajdonosa van, a nyilatkozattevőnek büntetőjogi felelőssége tudatában kell nyilatkoznia arról is, hogy a tulajdonostárs(ak) is hozzájárul(nak) a bérlő ingatlanba történő bejelentkezéséhez.
A fentiekből is kiderült már, hogy a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatára – illetve a kizárás hiányára – minden esetben szükség van, ha a bérlő szeretne bejelentkezni a bérelt lakásba. Azonban ez még nem jogosítja fel a használatra, azt külön kell szabályozni. Lássuk, miként is történik ez!
A lakástörvény kimondja, hogy a lakáshasználatra a bérlő kizárólag írásos szerződéssel szerez jogot, ahogyan azt is, hogy a használati joggal együtt a birtokjogot is megszerzi, ugyanis anélkül lehetetlen lenne használni az albérletet.
De mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy addig, amíg az albérlő akár érvényes bérleti szerződéssel, akár anélkül, az ingatlanban tartózkodik, jogában áll birtokvédelmet kérni akár még a bérbeadóval, azaz a tulajdonossal szemben is. A birtokvédelmi szabályok értelmében a tulajdonos nem mehet be önkényesen, még szerződésszegés esetén sem élhet olyan szankciós eszközökkel, mint a zárcsere vagy a közüzemi szolgáltatások korlátozása.
Ha a bérlő vitatja a felmondás tényét, a tulajdonos ugyan a szükséges jogi lépéseket megteheti, de önhatalmúlag egyebet nem, azaz nem dobhatja ki a bérlő dolgait és nem zárhatja ki őt a lakásból. Ellenkező esetben az albérlő kérheti a birtoklás zavarának megszüntetését. Erre pedig kötelezni is fogják a bérbeadót, ugyanis érvényes bérleti szerződéssel a törvény a birtokvédelmi szabályok értelében az ingatlan birtokosát, azaz a bérlőt védi. A bérlőnek tehát joga van ahhoz, hogy a birtokállapot helyreállítását kérje ilyen esetben, hogy a birtokát képező ingatlant zavartalanul használhassa továbbra is.
Szerződésszegésnek számít például a bérleti díj kifizetésének késése vagy elmaradása, a közszolgáltatóknál felhalmozott díjtartozás, ahogyan az is, ha például a tiltás ellenére állatot visz az albérlő a lakásba, de az is, ha a bérlő magatartásával probléma van és sok panasz érkezik rá a szomszédoktól. Ebben az esetben a tulajdonos élhet a felmondás jogával, amit minden esetben rögzíteni kell a bérleti szerződésben is.
Tulajdonosként sokan még most is ódzkodnak attól, hogy az albérlő bejelentkezzen az adott ingatlanba, mert úgy gondolják, hogy akkor adót kell fizetni utána, illetve attól tartanak, hogy akkor sosem lehet megszabadulni tőle. Egyiktől sem kell tartani, mert egyrészt a lakcímnyilvántartásból nem lehet a jövedelmi adatokra következtetni, másrészt pedig a bejelentett lakcím még nem jogosít fel a lakás használatára.
A bérlő szempontjából azonban elengedhetetlen lehet ez a lépés, ugyanis számos dolgot szinte lehetetlen elintézni anélkül, hogy oda szólna az állandó lakcíme, ahol valóban él. Gondoljunk csak az orvosi ellátásra, vagy gyermekesek esetén az óvodára vagy az iskolára.
Az albérlő bejelentése ugyan csak egy lehetőség, ha azt a bérlő kéri, azonban a tulajdonos a már bejelentkezett bérlő esetén sem teljesen eszköztelen. Ha szeretné, hogy ő is védve legyen, közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést kell kötnie a bérlővel, vagy legalább közjegyzői kiköltözési nyilatkozatot kell kérnie a bérlőtől. Ez ugyan felhatalmazza az albérlőt az ingatlan használatára és birtokba vételére, ugyanakkor, ha pontosan rögzíti a szerződésszegés eseteit, amikor azonnali hatállyal felmondható és követelhető lesz a lakás kiürítése, ami pedig a közokirati jellegre tekintettel végrehajtható. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy nem szükséges akár egy évekig tartó pereskedés végét megvárni, a nem fizető vagy elviselhetetlen albérlővel szemben azonnal alkalmazható a kilakoltatás.
Lakhatásra mindenkinek szüksége van, és az is fontos, hogy mindez szabályosan is történjen. Sok esetben az albérlőnek szüksége van arra, hogy a bejelentett lakóhelye vagy a tartózkodási helye megegyezzen a tényleges lakóhelyével, ezért kéri annak feltüntetését a lakcímkártyán. Ehhez hozzájáruló nyilatkozat kell a tulajdonostól, aminek eredményeként könnyebbé válik a hivatali ügyintézés, és jogosult lesz egészségügyi ellátásra, valamint egyéb szolgáltatásokra is.
Akár bérlőként, akár tulajdonosként vagy érdekelt egy-egy ingatlan bérbeadásában, mindenképp szükséged lesz egy olyan szerződésre, amely mindkét fél érdekeit védi.
A BP Legal ingatlan adásvételi ügyekben is jártas ügyvédei hatékony és naprakész segítséget tudnak nyújtani, akár tanácsadásról, akár bérleti szerződés megírásáról van szó. Fordulj hozzánk bizalommal ilyen esetekben is, telefonon és e-mailben is állunk rendelkezésedre!
A BP Legalnál felkészült ügyvédek várnak, akik jogi segítséget nyújtanak minden helyzetben.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva