Csődeljárás

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet. A csődeljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy a fizetésképtelen adóst felszámolják, hanem, hogy tartozásait rendezzék – ennek ellenére elképzelhető, hogy egy sikertelen csődeljárás végül felszámolási eljárás megindításával és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetésével fejeződik be. 

Fontos különbség, hogy amíg felszámolási eljárást akár a hitelezők vagy a bíróság is indíthat, addig a csődeljárás az adós gazdálkodó szervezet vezetőjének a bírósághoz benyújtott kérelmét követően indul meg. Ennek az a célja, hogy a fizetésképtelen vagy ahhoz közeli helyzetben lévő cég tartozásait rendezze, a számlák kiegyenlítésére fizetési haladékot kapjon, csődegyezséget kössön. Ekkor lényegében újratárgyalja tartozásait, fennálló kötelezettségeit, ahol nem csak fizetési haladékot kaphat, hanem akár a tartozás mértékének csökkentéséről is megállapodhat a hitelezőkkel.

A csődeljárási kérelmet az adós cég székhelye szerint illetékes törvényszéken kell benyújtani, amely során a jogi képviselet igénybevétele kötelező. A kérelemnek tartalmaznia kell többek között a cég adatain és beszámolóján vagy mérlegén túl bankszámlaadatait, a cég vagyoni helyzetét bemutató adatlapot vagy a hitelezőik névsorát, a hitelek összegét és lejáratuk időpontját.

Amennyiben az illetékes bíróság a benyújtott kérelemnek helyt ad, úgy erről végzéssel határoz, amelyet közzétesz a Cégközlönyben. A közzététel időpontja nagyon fontos az eljárás szempontjából, ugyanis innentől számítva 30 napon belül van lehetőség a hitelezőknek a követeléseik bejelentésére. Továbbá az adósnak értesítenie kell az eljárás megindításáról üzleti partnereit, honlapján tájékoztatást kell erről közzétenni és cégnevét innentől kezdve a „cs.a.”, a hosszú nevet pedig a „csődeljárás alatt” toldattal köteles használni.

A bíróság ezzel egyidőben vagyonfelügyelőt rendel ki a cég számára, aki innentől kezdve mindenben felügyeli a cég tevékenységét, a cégvezető csak a vagyonfelügyelő jóváhagyása esetén vállalhat kötelezettséget vagy fizethet ki számlákat. A vagyonfelügyelő képviseli a céget és gyakorolja az együttes cégjegyzési jogot.

A 30 napon belül beérkezett fizetési igényeket a vagyonfelügyelő nyilvántartásba veszi, amelyre a hitelezők bizonyos észrevételeket tehetnek. Majd a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül egyezségi tárgyalást kell tartani, az itt született egyezséget pedig a vagyonfelügyelőnek jóváhagyni. Ha a bíróság az egyezséget a csődtörvénynek megfelelőnek találja, a csődeljárás befejezetté válik. Ha viszont nem felel meg a jogszabályoknak vagy létre sem jön egyezség, felszámolási eljárás indul, amelyben kimondják az adós fizetésképtelenségét és elrendelik a cég felszámolását. 

Vonatkozó jogszabályok:

• A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

Kapcsolódó fogalmak: