Illeték

Az illeték olyan, az állam által jogszabály útján megállapított a költségvetést növelő bevétel, amelyet a közkiadások fedezésére fordítanak és valamilyen formában kapcsolódik egyes állami szervek szolgáltatásaihoz, vagy az állampolgárok meghatározott tevékenységeihez.  A vonatkozó jogszabályok az illetékeknek két csoportját határozzák meg:

• eljárási- és felügyeleti illetékek, amelyekért cserébe az állam valamilyen közvetlen ellenszolgáltatást nyújt, valamint
• vagyonszerzési illetékek, amelyek nem jogosítanak közvetlen ellenszolgáltatásra.

Az eljárási illetékek felfoghatók úgy is, mint valamilyen állami szolgáltatásnak a „díja”, amíg a vagyonszerzési illetékek pedig sokkal inkább egyfajta vagyonadóként funkcionálnak. 

A vagyonszerzési illetékeken belül két további csoport létezik. Az ingyenes vagyonszerzéshez (tehát amikor valaki ellenszolgáltatás nélkül szerez tulajdonjogot) az öröklési és az ajándékozási illeték kapcsolódik, számos kivétellel. A kivételek között beszélhetünk tárgyi és személyes illetékmentességről. 

Tárgyi illetékmentesség esetén az illeték tárgya részesül mentességben, így például nem kell illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona, házastársa, bejegyzett élettársa, testvére által megszerzett örökrész vagy ajándék, vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó ingyenes vagyonszerzés után. A személyes illetékmentesség egy szűkebb és speciálisabb körre, például az államra, az önkormányzatra, az egyházakra vagy az egyesületekre vonatkozik. 

Valamivel gyakrabban találkozhatunk a visszterhes vagyonátruházási illetékkel, amely ingatlannak, valamint meghatározott ingónak és vagyoni értékű jognak a (főszabályként) ellenszolgáltatás fejében történő megszerzése esetén fizetendő. Így tehát főszabály szerint illetékfizetési kötelezettséget von maga után minden ingatlanvásárlás vagy belföldön nyilvántartásba vett gépkocsi tulajdonjogának megszerzése. 

Ebben az esetben is beszélhetünk személyes illetékmentességről (amely szintén elsősorban állami szerveket és egyéb szervezeteket érint), valamint tárgyi illetékmentességről. Főszabály szerint mentes az illetékfizetés alól például a CSOK felhasználásával vásárolt ingatlan, az egyenes ági rokonok vagy házastársak egymás közötti vagyonátruházása, illetőleg kedvezményben részesül a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának megszerzése.

Az eljárási illetékeknek is további csoportjai léteznek, így különbséget tehetünk igazgatási, bírósági szolgáltatási díjak, valamint a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéért fizetendő felügyeleti illetékek között is. Ilyenkor a fizetendő összeg illeték-jellege sokkal kézzelfoghatóbb, hiszen mindig valamilyen állami „szolgáltatást” kapunk a megfizetett illetékért cserébe. 

Az illetékeknek egy speciális típusa pedig a külön törvényben szabályozott, pénzforgalmi szolgáltatókat és pénzügyi intézményeket terhelő pénzügyi tranzakciós illeték.

Vonatkozó jogszabályok:

• Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
• Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 28. §
• 2012. évi CXVI. törvény a pénzügyi tranzakciós illetékről

Kapcsolódó fogalmak: