Törzstőke

A törzstőke a jegyzett tőke egyik fajtája. Jegyzett tőkének nevezzük egy vállalkozás alapításához a Ptk. által előírt, a létesítő okiratban rögzített tőke összegét, amelyek a tulajdonosok a társaság rendelkezésére bocsátanak. Ennek megnevezése cégformánként változó: korlátolt felelősségű társaság (kft.) esetén törzstőke, míg részvénytársaság esetén alaptőke, betéti vagy közkereseti társaság esetén pedig vagyoni betét.

A Ptk. – a korábbi ötszázezer forinttal szemben – a törzstőke minimum összegét hárommillió forintban állapítja meg. A törzstőke törzsbetétekből áll: törzsbetét a kft. tagjainak vagyoni hozzájárulása, amely nem lehet kevesebb egyenként százezer forintnál, azonban az egyes törzsbetétek eltérő mértékűek is lehetnek. A törzsbetéthez igazodik a tag üzletrésze a társaságban, amely különböző tagsági jogokat biztosít számára és bizonyos kötelezettségekkel is együtt jár.

A törzstőke pénzbeli vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból, azaz apportból egyaránt állhat. Apport lehet ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog (például egy bérlemény) vagy olyan követelés, amely jogerős bírósági határozaton alapul vagy az adós elismerte.

Attól függően, hogy a törzstőke milyen mértékben áll pénzbeli, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokból, a Ptk. eltérő szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy mikor kell a tagoknak az apportot szolgáltatni. 

• Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba-vételi kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani.
• Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értéke ezt a mértéket (a törzstőke felét) nem éri el, úgy legkésőbb a nyilvántartásba vételtől számított három éven belül kell rendelkezésre bocsátani.

A pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat szintén nem kötelező a cégalapítással egy időben teljes mértékben teljesíteni. Ennek határidejét elsősorban a társasági szerződésben kell rögzíteni, a Ptk. nem állapít meg szigorú határidőket ennek befizetésére. Fontos szabály azonban, hogy attól függően, hogy az egyes tagok a vagyoni hozzájárulás kevesebb vagy több mint a felét fizetik be a társaság alapításakor, eltérő szabályok vonatkoznak a be nem fizetett összeggel kapcsolatos felelősségre. Ha a társasági szerződés szerint 

• az alapításkor valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy 
• a be nem fizetett összeg teljesítésére egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, 

a tag vagyoni felelőssége a be nem fizetett rész tekintetében is fennáll a társaság tartozásaiért. 

 Vonatkozó jogszabályok:

– A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:161. – 3:164. §

Kapcsolódó fogalmak: