Előleg

Az előleg polgári jogi fogalom, adásvételi szerződések esetében a vevő vételi szándékának jelzésére, megerősítésére szolgál az eladó felé. Az előleg összegét a későbbi vételárba be kell számítani, az adásvétel meghiúsulása esetén pedig visszajár a vevőnek.

Az előleget elsősorban a foglalótól szükséges megkülönböztetni. Egy későbbi adásvétel esetén a kettő között nincs észrevehető különbség: az átadott foglaló és az előleg egyaránt be fog számítani a későbbi vételárba. Viszont ha az adásvétel az eladó hibájából nem jön létre, a foglaló kétszeresen fizetendő vissza a vevőnek; ha pedig annak elmaradása a vevőnek felróható, akkor az átadott foglalót elveszti, az teljes egészében az eladónál marad.  

Előleg esetén ilyen szankciós, biztosítéki jellegről nincsen szó: vagy beszámít a vételárba, vagy visszajár a vevőnek. Ez a jelentős különbség a két fogalom között: ugyanazt a funkciót hivatottak ellátni, azonban amíg a foglaló „bünteti” a szerződés későbbi meghiúsulásáért felelős felet, előleg esetén ilyen nem jön szóba. Éppen ezért fontos törvényi rendelkezés, hogy ha a szerződésből nem állapítható meg egyértelműen, hogy az átadott pénzösszeg foglaló, úgy az előlegnek fog minősülni.

Másik fontos eltérés a két jogintézmény között, hogy a túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti – a gyakorlatban a vételár 10-20 százalékában megállapított (vagy értelemszerűen alacsonyabb) foglaló tekinthető helyes mértékűnek. Előleg esetében ilyen korlátozás nincsen, annak sem lenne akadálya, hogy azt majdnem a vételár teljes összegében állapítsák meg a felek – hiszen később biztosan senkit nem fog vagyoni hátrány érni miatta, vagy beszámít a vételárba, vagy visszajár. Érdekesség, hogy az előlegről a hatályos Polgári Törvénykönyv egyáltalán nem is rendelkezik, így szabályait elsősorban a (bírói) gyakorlat alakította ki.

Adózási – például az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárának megállapítása -szempontjából érdekes kérdés lehet az a helyzet, amikor az előleg és a vételár megfizetése két különböző naptári évre esik. Ebben az esetben az előleg nem válik el a vételártól: azaz, ha az előleget 2020-ban adták át, majd a vételár fennmaradó részét 2021-ben fizetik meg, akkor az alanyi adómentesség szempontjából a teljes összeget, az előleget és a fennmaradó vételárat is a 2021-es évhez kell számítani.

Vonatkozó jogszabályok: –

Kapcsolódó fogalmak: