Webshopot indítanál? Ezeknek a jogi kritériumoknak meg kell, hogy felelj!

Ennek mindenképpen járj utána, rövid internetes kereséssel gyorsan kiderítheted, hogy rád vonatkoznak-e ezek a feltételek. Valamint, ha te csomagolod a termékeket, azt be kell jelentened az adóhatóságnál és környezetvédelmi termékdíjat kell fizetned – ennek is érdemes utánajárnod.

Milyen egyéb kötelezettségekkel kell számolnod?

A tevékenységedet annak megkezdésekor be kell jelentened a székhelyed szerint illetékes jegyzőnél, aki erről tizenöt napon belül határozatot hoz. A gyakorlatban ez automatikus szokott lenni, de ha a jegyzőnek valamilyen kifogása lenne, akkor a tevékenységedet ennek tisztázásáig fel kell függesztened. Hosszabb és tartósabb szabályszegések esetén a jegyző meg is tilthatja a tevékenységet. Egy ilyen esemény bekövetkeztének nagyon nagy az üzleti kockázata, nagyon sok pénzt veszíthetsz vele.

Emellet rendelkezned kell székhellyel. Ez olyan ingatlan lehet, aminek a használatára jogosult vagy, akár albérlőként is, bérlői hozzájárulás esetén. Amire figyelned kell, hogy a székhelyen a cégnevet cégtáblával kell jelölni, közterületről is jól látható helyen. Ezzel kapcsolatban vehetsz igénybe székhelyszolgáltatást, amikor is a székhelyszolgáltató végez minden olyan tevékenységet, ami a székhelyhez kötődik, így ő helyezi a cégtáblát és az érkező leveleket is átveszi.

Mit kell tudni az Általános Szerződési Feltételekről és az Adatvédelmi Tájékoztatóról?

Van két nagyon fontos dolog, amelyeket majd leendő weboldaladon közzé kell tenned: az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és az Adatvédelmi Tájékoztató. Mind a kettő fontos, ezért lehetővé kell tenned, hogy látogatóid pdf formátumban le tudják tölteni, valamint mind a két dokumentumot kifejezetten el kell fogadniuk, mielőtt az első rendelésüket leadnák. Ehhez érdemes úgy kialakítanod az oldalad felépítését, hogy csak akkor tudják leadni a rendelést a vásárlók, ha előtte kipipálják azt a kis négyzetet, amelyben nyilatkoznak az ÁSZF és az Adatvédelmi Tájékoztatónak az elolvasásáról, megértéséről. Célszerű ezeket a kis pipálandó négyzeteket a szövegek után elhelyezned. 

Valószínűleg te is hallottál már a GDPR rendeletről, melynek lényege, hogy ha európai uniós állampolgárok adatait kezeled, akkor szigorú szabályoknak kell megfelelned. Egyszerűnek látszik keresni egy másik, hasonló webshopot és a cégadatok átírása után közzétenni az oldaladon az ő adatvédelmi tájékoztatójukat. De gondolj csak bele: azon túl, hogy ez lopás, nem tudhatod, hogy a másik cég megbízható forrásból dolgozott-e, és ha így is lenne, akkor sem biztos, hogy az egy az egyben alkalmazható a te webáruházadra is!

Bármilyen ellenőrzés során feltárt hiba esetén súlyos büntetésre számíthatsz. A GDPR európai uniós jogszabály, a büntetéseket pedig egységes európai tarifa alapján határozták meg. Azaz egy magyar cégre is azonos bírság várhat, mint egy hasonló tevékenységű németre – sajnos nem pár tízezer forintról van szó. Ezért is érdemes jogi szakembert felkérned!

Mit kell tartalmaznia az Általános Szerződési Feltételeknek vagyis az ÁSZF-nek?

Először is azt érdemes tudni, hogy mi is az az ÁSZF.  A Ptk. értelmében általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. 

Az ÁSZF csak akkor válik a szerződésed részévé, ha lehetővé teszed a vásárlóidnak a szerződés tartalmát, hogy még a rendelés előtt megismerjék, és elfogadják.

Fontos eleme kell, hogy legyen az ÁSZF-nek, hogy külön, figyelemfelhívó módon (pl. nagyobb és vastagabb betűtípussal és felkiáltójelek alkalmazása mellett) tájékoztatni kell a másik felet arról a feltételekről, amely lényegesen eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól. ha esetleg menet közben módosul az ÁSZF-ed, úgy arra külön, a korábban megjelölt módon kell tájékoztatnod a vásárlóidat.

Természetesen itt nem lehet kitérni az ÁSZF összes fontosnak tekinthető feltételére, de a leglényegesebbek közül az alábbiakat szükséges kiemelni. Igy az ÁSZF-nek tartalmaznia kell a szerződéskötés technikai lépéseire vonatkozó tájékoztatást, rendelkeznie kell az ÁSZF-nek arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződést, valamint, hogy a szerződés utóbb hozzáférhetővé lesz-e. Az ÁSZF-nek tájékoztatást kell adni azokról az eszközökről, amely az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását és kijavítását, a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően biztosítják.  

Az ÁSZF-nek tartalmaznia kell a szerződés nyelvét, és ha ilyen létezik arról a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről, amelyet az elektronikus utat biztosító fél magára nézve kötelezőnek ismer el. 

Az ÁSZF-nek természetesen rendelkeznie kell a szállítási feltételekről is, vagyis arról, hogy milyen módon lehet a termékeket átvenni. (pl. futár, posta, pic-pack pont, stb.) 

Szintén elengedhetetlen része az ÁSZF-nek a fizetési módok rögzítése. (bankkártyás fizetés, mobiltelefonos fizetés, utánvétes fizetés, stb.) 

Milyen feltételekkel állhat el a vevő a vásárlástól?

A jogszabályok alapján internetes vásárlás esetén a vevő a kézhezvételtől számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat a szerződéstől – azaz pénzvisszafizetést kérhet. Ezzel nem tudsz mást tenni, mint tudomásul venni – és a tudomásszerzéstől számított tizennégy napon belül, visszakapott termék és nyugta esetén – visszafizetni a vételárat a vevő részére. Ennek lehetőségéről és feltételeiről egyrészt az ÁSZF-ben tájékoztatnod kell a vevőket, másrészt megrendelések esetén egy tájékoztatót kell mellékelned erről a küldött csomag részeként.

Mit kell tudnod a garanciáról?

Ez a hétköznapi szóhasználatban gyakran mást jelent, mint amit a különböző jogszabályok ebben a körben szabályoznak. 

A jogászok megkülönböztetnek 

• hibás teljesítést,
• termékszavatosságot,
• kellékszavatosságot és
• jótállást. 

Mi a hibás teljesítés, mit mond róla  a törvény?

Az alapvető szabályokat itt is a Ptk. rendezi. Ennek megfelelően a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. 

Ez tehát azt jelenti, hogy hibás a teljesítés akkor, ha az általam szállított termék nem felel meg a szerződésben rögzítetteknek (pl. mennyiség, minőség, darabszám, szín, méret, stb.) 

Ha olyan terméket kívánunk forgalmazni, aminek tartalmát, minőségét a fentieken túl még jogszabály is meghatározza, úgy természetesen a szállított terméknek még ezen jogszabályi feltételeknek is meg kell felelnie. 

Ugyanakkor nem beszélhetünk hibás teljesítésről, ha vevő a vásárláskor vagy a rendeléskor tudta, hogy hibás a termék, és ezért árleszállított terméket vásárol. Természetesen a hibás teljesítésért való felelősség csak akkor nem áll fenn, ha a jelzett és a vevő által ismert hiba merül fel, más, új, a vevő által előre nem ismert hiba esetén természetesen a felelősséged fennállhat. 

Mit mond a törvény a termékszavatosságról?

A termékszavatosság körében is ki kell hangsúlyozni, hogy a vonatkozó szabályozás a vállalkozás által a fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibájára vonatkozik. A vállalkozás alatt mindig vagy valamilyen céget vagy egyéni vállalkozót ért a törvény, míg a fogyasztó alatt a törvény mindig az embert, vagyis a természetes személyt érti. 

Termékszavatossági igény esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki,  és ha ez érdeksérelem nélkül nem megy, úgy a terméket cserélje ki. A törvény szerint gyártónak minősül a termék előállítója és a forgalmazója is. 

A törvény tételesen rögzíti, hogy a gyártó milyen esetekben mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól.

Mit mond a törvény a kellékszavatosságról, mi a kellékszavatosság?

A kellékszavatosság azokat az igényeket jelöli meg, amelyekkel a vevő az eladóval szemben felléphet, mondjuk egy adásvételi szerződés keretében megvásárolt termék esetén. Így a vevő kérhet kijavítást, kicserélést, árleszállítást. Követelheti azt is, hogy az eladó költségére maga kijavítja vagy mással kijavíttathatja az árut, végső esetben pedig el is állhat a vevő a szerződéstől, ha pl. az eladó nem tud a fenti követelményeknek eleget tenni.      

Mi a jótállás?

A nem jogász közvélemény gyakorlatilag erre a jogintézményre használja legtöbbször a garancia fogalmát. A jótállás két fajtája ismert, az egyik az úgynevezett kötelező jótállás, amely jogszabályon alapul, és van egy másik , ami az úgynevezett szerződéses jótállás, vagyis ennek alapjául a felek megállapodása szolgál. A jótállás időtartama alatti időszakban az eladó a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a termék meghibásodása a nem rendeltetésszerű használatból fakadt.   

Fontos, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések körében az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló jogszabály 2021. évtől jelentősen megváltozott, és a termék árától függően, egy évi, két évi, három évi időtartamban jelöli meg a jótállás időtartamát. 

Összegezés

Mint láthatod, viszonylag egyszerűen és gyorsan tudsz webshopot alapítani. Látszólag nincsen sok jogi kötöttség, különösen, ami a vállalkozásod beindítását, annak üzleti környezetét illeti. A vállalkozásod sikeres és eredményes működtetéséhez azonban alaposan ismerni kell azt a jogi környezetet, amiben mozogsz. Ezért javasolt szakértő jogász segítségét kérned akár cégalapításkor, de az ÁSZF és az Adatvédelmi Tájékoztató elkészítésekor mindenképpen. Ezek jellemzően egyszeri költségek, amiket nem érdemes megspórolnod – így biztosan kikerülheted az esetleges jogi buktatókat, utána pedig jó esetben évekig nem kell ezzel törődnöd.

Nagyon oda kell figyelni arra, hogy az ÁSZF-ben megfelelő módon szabályozd a vásárlás körülményeit, mert ha ezt nem körültekintően teszed, akkor súlyos százezreket is magába foglaló fogyasztóvédelmi bírságra is számíthatsz.