A válás menete – legfontosabb tudnivalók a házassági bontóperről

Ellenzéses, avagy tényállásos bontóper

Az ellenzéses/tényállásos bontóper a válások körülményesebb esetköre, hiszen ilyenkor a házastársak a perfelvételi tárgyaláson nem tudnak minden kérdésben megegyezni, tehát a bírónak újabb tárgyalást kell kitűznie. Az ezt követő meghallgatásokon a bíróság megvizsgálja a kialakult helyzetet, feltárja a viszony megromlásához vezető okokat. 

A bíróság jellemzően az első tárgyaláson próbálkozik a felek kibékítésével, de a későbbiekben is van erre lehetőség. A békítés során a bíróságnak az a feladata, hogy megpróbálja rábírni a házastársakat, hogy meggondolják magukat és a házasságukat megmentsék. Ennek akkor van igazán jelentősége, ha a feleknek van egy vagy több közös kiskorú gyermekük, akiknek az érdekét minden esetben figyelembe kell venni.  

A felmerülő járulékos kérdések tartalma

• Lakáshasználat: a házastársi közös lakás kizárólagos használata az egyik fél részéről vagy osztott használat mindkét félre kiterjedően. Figyelem! Itt nem a tulajdoni kérdésekről, csak a használatról dönt a bíróság.
• Hazástársi tartás: amennyiben az egyik fél igényli és rászorul, akkor a másik fél meghatározott összeget, meghatározott ideig fizet. Fontos kiemelni, hogy nincs különbség nő és férjtartás között.
  • Tartásra szorul, aki nem rendelkezik olyan jövedelemmel, vagyonnal, amelyből létfenntartását, szükségleteinek fedezését megoldhatná. 
  • Tartásra érdemtelen, aki hozzájárult a házasság megromlásához, vagy aki a házassági életközösség megszűnését követően a házastársnak vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított. 
• Szülői felügyeleti jog:
  • Ha a szülők közösen gyakorolják: a kapcsolattartás kérdésben nem kell megállapodni, de a gyermek lakóhelyében igen. Bár a gyermek felváltva lakik a szülőknél, de ettől függetlenül a tartásdíj/kiegészítés mértékében mindenképpen egyezségre kell jutni. 
  • Ha a szülők nem közösen gyakorolják: a gyermek lakóhelye annál a félnél lesz, aki a szülői felügyeleti jogot gyakorolja, ellenben a kapcsolattartásra a másik fél is jogosult.
• Gyermekkel való kapcsolattartás: annak a megállapítása, hogy a gyermekkel milyen gyakran, milyen módon lehet tartani a kapcsolatot. Ide tartoznak a fontosabb ünnepek és a nyaralások, iskolai, óvodai szünetek is.
• Gyermektartás: mivel a gyermek elhelyezése jellemzően az egyik szülőnél van, a másik szülő anyagi támogatást nyújt, tehát gyermektartásdíjat fizet. Ha a felek nem tudnak megegyezni a tartásdíj mértékében, akkor azt a bíróság állapítja meg. Mérlegelése során figyelembe veszi többek között a gyermek szükségleteit, a szülők vagyoni és jövedelmi helyzetét, illetve egyéb szubjektív szempontokat, például a szülők háztartásában eltartott más gyermekek számát. 

Külön rögzíteni szükséges, hogy a házassági vagyonjogi kérdések nem lehetnek tárgyai a házassági bontópernek.

Válás közös megegyezéssel

A házastársak konszenzusa jelentősen egyszerűsíti a válás menetét. A közös megegyezés már alapvetően feltételezi a felek egyetértés abban, hogy házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Ha pedig a vitás kérdésekkel kapcsolatban is egyezségre jutnak, az egy lényegesen egyszerűbb jogi helyzetet teremt, mint ellenzéses válás esetén.
Milyen kérdésekben kell egyezségre jutniuk a feleknek?
Ha a válás közös megegyezéssel kerül kezdeményezésre, akkor a bíróság nem tárja fel a házasság megromlásához vezető okokat. A házastársaknak nem kell előadni a válás okait, nem kerül sor tanúk meghallgatására vagy bizonyítási eljárás lefolytatására. A feleknek azon túl, hogy ki kell nyilvánítani végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésüket, néhány járulékos kérdésben meg kell állapodniuk. Minden esetben egyezségre kell jutniuk 

• a közös lakás használatát illetően.

Amennyiben erre igény merül fel, a házastársaknak meg kell állapodniuk

• a házastársi tartás kérdésében is.

Ha pedig a házasságból gyerekük született, úgy 

• a szülői felügyelet gyakorlása
• a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás és 
• a gyermek tartása kapcsán is meg kell születnie az egyezségnek.

Ha az egyezség alapján a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják a továbbiakban, a feleknek kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

Hogyan zajlik a válás közös megegyezéssel?

A pert az általános szabályok szerint kell megindítani, főszabályként a felek utolsó közös lakóhelye, vagy az alperes lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál (budapesti lakóhely esetén a kerületi bíróságnál). A felek perbeli állását ugyanis akkor is meg kell jelölni, ha közös kérelemmel indul a házasság felbontására irányuló peres eljárás, tehát ebben az esetben is beszélhetünk alperesről, illetve felperesről.
Az első perfelvételi tárgyalást jellemzően a kereseti kérelem benyújtásától számított 2-4 hónapra tűzik ki. Ha a házastársaknak nincsen kiskorú gyermeke, a bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot. Amennyiben van közös gyermekük, úgy legkorábban a második, érdemi tárgyaláson válhatnak el. Ennek időpontját a perfelvételi tárgyaláson határozzák meg, általában az azt követő egy-másfél hónapon belüli időpontra. 

Hogyan segíti az ügyvéd a válást közös megegyezés esetén?

A per során a legfontosabb tartalmi kérdés, hogy megszülessen a felek közötti konszenzus. Egy olyan megállapodás, amely működőképes módon rendez valamennyi járulékos kérdést, a közös vagyon sorsát vagy a szülő-gyermek kapcsolattartás kérdését. Egy precízen megfogalmazott, minden lényeges kérdésre kiterjedő egyezség jelentősen lerövidíti a válás menetét, hiszen ilyenkor a bíróság ugyanis azt végzéssel szentesíti, amely hatálya azonos az ítéletével.
Emellett pedig bizonyos formai előírásokat is be kell tartani a peres eljárásban. A keresetlevél házassági bontóperben a házasság felbontására irányuló kérelmet testesíti meg: formanyomtatványa a bíróságokon beszerezhető, de akár az internetről is letölthető. Ehhez mellékelni kell:

• a házassági anyakönyvi kivonatot,
• közös kiskorú gyermek(ek) esetén a születési anyakönyvi kivonatokat, valamint 
• a válási egyezséget.

A per illetékét ekkor is meg kell fizetni, azonban egyetértés esetén a felek lényeges olcsóbban és gyorsabban válhatnak el, mint egy egy tényállásos bontás esetén. És ami igazán fontos, hogy nem kerül sor szakértők, tanúk bevonására, nem kell bizonyítékokat a bíróság elé tárni, ezzel pedig lényegesen kisebb lelki terhet rakva a felekre, nem beszélve közös kiskorú gyermekükről.

A házasság megszűnésének joghatásai

• A felek státusza nős/férjezett helyett elvált lesz. 

• Az öröklési jogi kapcsolat megszűnik, így házastársi haszonélvezeti jog öröklésére sincs lehetőség.

• Van lehetőség viszont új házasságot kötni. A házasság fennállása alatt kötött újabb házasság akár büntetőjogi tényállást is megvalósíthat.

• Bizonyos körülmények fennállása esetén van lehetőség házastársi tartásra és lakáshasználatra. A válás után tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Nem kötelezhető viszont tartásra az, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

• Ha a felek közötti vagyonközösség megszűnik, akkor a közös szerzés vélelme sem áll fenn. Főszabályként a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonba kerülnek ugyanis azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak akár együtt akár külön szereznek.

• Visszterhes ügyletekért való felelősség nem terheli az (ex)házastársakat.

• A névviselés fennmaradhat. A házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselhetik tovább. A névviselési forma módosítását a házasság felbontása után az anyakönyvvezetőnél kezdeményezhetik.

• Bármelyik fél által kérhető a közös vagyon megosztása. Emellett a felek által megkötött, ügyvéd által ellenjegyzett szerződéssel megegyezésük szerint is bármikor feloszthatják azt.

• A házasság felbontását követően a bíróság kiállítja a válási anyakönyvi kivonatot. Ez lényegében a házassági anyakönyvi felvezetett záradék a házasság megszűnéséről.

• A házasság felbontását követően nincs lehetőség rendkívüli jogorvoslatra (pl. perújítás, felülvizsgálat).

Meddig tart egy válás?

Fontos tisztázni, hogy főszabályként a válás vagyonmegosztás nélkül történik, a házassági vagyonjogi kérdések ugyanis aránytalanul meghosszabbítanák a válás menetét. A válóper elhúzódása nagyban függ attól, hogy a feleknek mikor sikerül egyezséget kötniük egymással. A legegyszerűbb helyzetet az teremti, ha a házastársak közös akarattal kezdeményezik a házasság felbontását, hiszen ekkor nem kell feltárni a házasság megromlásának okait. 

Ugyanakkor az első tárgyaláson a bíróság minden esetben megkísérli kibékíteni a feleket. Így egy egyoldalú válás esetén is, ha már a perfelvételi tárgyaláson megegyeznek minden felmerülő kérdésben, akkor akár nagyon rövid időn belül kimondhatja a bíróság ítéletében a válást. Ellenben, ha több érdemi tárgyaláson sem tudnak a házastársak megállapodásra jutni, akkor akár évekig is elhúzódhat a per.

A válás során felmerülő költségek

A bontóper illetéke 30.000, – Ft.  A bírósági ítélet elleni fellebbezés illetéke 15.000 Ft, – Ft. Ingyenes válás nem lehetséges. Azt, hogy összesen mennyibe kerül a válás további felmerülő egyéb költségek is befolyásholhatják, például az ügyvédi munkadíj vagy szakértői díj.

Ha az első (közös kiskorú gyermek esetén a második) tárgyaláson a felek egyezségre jutnak valamennyi felmerülő kérdésben, úgy mentesülnek a perköltség alól, mindösszesen az illetéket kell megfizetni. Minél bonyolultabb és minél inkább elhúzódik a peres eljárás, értelemszerűen annál költségesebb lesz. 

A bizonyítási eljárások során a kirendelt szakértők vagy a megrendelt környezettanulmány díját főszabályként a felek kötelesek előlegezni és viselni, ami akár több százezer forintos kiadásokat is eredményezhet. A bontóper felmerült perköltségeinek viseléséről a bíróság az eljárást lezáró ítéletben rendelkezik.