A közjegyzők eljárásuk során közokiratokat állítanak ki, nyilvántartásokat vezetnek, aláírásokat hitelesítenek, jogi felvilágosítást nyújtanak a hozzájuk forduló ügyfeleknek – többek között. Az általuk kiadott okiratok jellemzője a közhitelesség, vagyis adott esetben olyan erős bizonyító erővel rendelkeznek, hogy az abban foglaltak bírósági eljárás nélkül is végrehajthatók. Ennek garanciájaként tevékenységük a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által felügyelt és jogszabályok útján szigorúan, eltérést nem engedően szabályozott.
Igaz ez a díjazásukra is, amely mértéke soha nem megegyezés, hanem jogszabályi rendelkezés tárgya. Ez egy bonyolult, főszabályokat és kivételeket tartalmazó rendszer, azonban akár céges, akár magánjellegű ügyintézésed során előbb-utóbb téged is érinteni fog. Alábbi cikkünkben a közjegyzői díjazás szabályozását ismertetjük, az általános szabályokon át egyes konkrét esetekig bezárólag.
A közjegyzői díjakat a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) határozza meg. Az itt lefektetett rendelkezések kötelező erejűek nem csak rád, hanem az eljáró közjegyzőre nézve is. A Díjrendelet alapján kiszámított összegtől ő sem térhet el és mindaddig nem adhatja ki a kért okiratot, amíg ezt meg nem fizetted.
A közjegyző díja nem minősül illetéknek, így az illetékekre vonatkozó kedvezményeket ebben az eljárásban nem tudod érvényesíteni.
A Díjrendelet 1. §-a mondja ki, hogy a közjegyzői eljárásért munkadíjat és költségtérítést kell fizetni, amit kérelemre indult eljárás esetén az eljárást kezdeményező fél, hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt fél köteles megfizetni. Minden esetben téged terhel tehát a fizetési kötelezettség, ha érdeked fűződik az eljáráshoz – legyen szó bérleti szerződés közokiratba foglalásáról, hagyatéki eljárásról vagy aláírási címpéldány hitelesítéséről. A fizetési kötelezettség alól az sem mentesít téged, ha valamely hatóság vagy intézmény írta elő számodra a közjegyzői út igénybevételét.
A közjegyzői díj a közjegyzői munkadíjból és a költségtérítésből áll. A költségtérítés további két elemből, a költségátalányból és a készkiadásokból tevődik össze. A fizetendő díj megállapításához először a közjegyző munkadíját kell kiszámolni. Ez elsősorban az ügyérték alapulvételével történik, ha az ügyérték nem állapítható meg, akkor pedig a tevékenységre fordított idő alapján. Főszabály szerint a munkadíj 40%-a adja a költségátalány összegét.
Készkiadásokat értelemszerűen nem minden esetben számolnak fel. Ezek azokat a költségeket jelentik, amelyek a közjegyzői eljárás lefolytatásával kapcsolatban igazoltan merülnek fel. Ilyen lehet az utazási, szállás- vagy étkezési költség, esetleg az igénybe vett szakértő, tolmács, fordítói szolgáltatások ellenértéke. Ugyanígy készkiadásként számolják fel az igazolt postaköltségeket, valamint ide tartozik az archiválási díj is, melynek ára egységesen 1 500 forint.
Segítségre van szükséged, esetleg kérdésed akadt? Foglalj időpontot egy konzultációra és minden kérdésed megválaszoljuk!
A közjegyzői díj várható összegéről az eljárás megindításakor tájékoztatást kapsz, majd az eljárás lezárultával a költségjegyzék alapján kell megfizetned. Ezt szinte bármilyen módon megteheted, van lehetőséged a közjegyzőnél készpénzben, de akár készpénzbefizetés vagy a banki átutalás útján is teljesítened. Fontos megjegyezni, hogy az ügyérték alapján számított közjegyzői díj esetében a közjegyzői munkadíjat az adott ingó vagy ingatlan eljárás befejezésekor fennálló értékének alapulvételével állapítják meg.
A Díjrendelet úgy rendelkezik, hogy a díj akkor is megilleti a közjegyzőt, ha az eljárás végül rajta kívül álló ok miatt elintézetlen marad– ekkor a ténylegesen elvégzett munka arányában kell fizetned. Van lehetősége a közjegyzőnek előleget is kérni, bizonyos kérelemre induló eljárások megindítását ettől teheti függővé, az előreláthatólag felmerülő munkadíj fedezetéül.
Mint arra már fentebb kitértünk, a közjegyzői díj:
– munkadíjból és
– költségtérítésből áll, amely további két elemre oszlik:
– a költségátalányra (a közjegyzői munkadíj 40 %-a) és
– a költségtérítésre.
A munkadíjat főszabály szerint ügyérték alapján kell megállapítani, sávosan emelkedő módszerrel.
Ha az ügyérték megállapítható és az a 20 000 forintot nem haladja meg, a munkadíj 5 500 forint.
A következő sávba a 20 000 és 50 000 forint közötti ügyérték tartozik. Ekkor a díj 5 500 forint plusz a 20 000 forint feletti rész 4 %-a (azaz 25 000 forint esetén 5 500 forint plusz az 5 000 forint 4 %-a, azaz összesen 5 700 forint). 50 000 és 100 000 forint között 6 700 forint és az 50 000 forint feletti rész 3 %-a, majd így tovább, egészen 1 000 000 000 forintig. A fixen megállapított díj tehát folyamatosan emelkedik, míg a százalék aránya folyamatosan csökken.
Az eljárás lefolytatására fordított idő alapján számított munkadíj megkezdett óránként 5 500 forint, ezt nevezik a közjegyzői tevékenység szokásos munkadíjának, egyszerűség kedvéért a továbbiakban szokásos munkadíjként fogunk rá hivatkozni. Az óradíjat az eljárás előkészítésére és magára az eljárás lefolytatására fordított idő alapján állapítják meg. A szokásos munkadíj másfél, illetve kétszeres összegre emelkedik jellemzően abban az esetben, ha az eljárás keretében valamilyen tanúsító okiratot is kiállít a közjegyző (például egy végrendelet foglal okiratba vagy egy átvételi jegyzőkönyvet bocsát ki). Helyszíni eljárás esetén az eljárás időtartamába értelemszerűen az utazás időtartam is beleszámít.
A szokásos munkadíj azokra az esetekre vonatkozik, amikor az eljárás teljes egészében a közjegyző hivatali helyiségében, munkaidőben folyik. Ha a közjegyzőnek hivatali helyiségén vagy munkaidején kívül kell eljárnia, akkor a díj másfél, illetve kétszeres összege számítandó fel csakúgy, mint különösen bonyolult ügy vagy idegen nyelven elkészített okirat esetén. A Díjrendelet meghatároz továbbá különböző díjkedvezményeket is. Ilyen eset például, ha többoldalú jogügylet esetén az átadott dokumentumot tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül foglalja közokiratba a közjegyző, ekkor a díj felét kell felszámolni. Ugyanekkora mértékű kedvezmény vonatkozik az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatának, illetve súlyos egészségi állapotú személy végintézkedésének az írásba foglalására.
Tisztán a szokásos munkadíj alapján állapítják meg a közjegyzői díjat abban az esetben, ha a közjegyző hivatali helyiségében, munkaidőben egy átlagosan bonyolult ügyben eljárva végül hiteles kiadmányt sem állít ki. Ekkor a közjegyző lényegében csak jogi tanácsadást nyújt a hozzá forduló felek számára, mely így tisztán óradíj alapon elszámolható.
Végezetül egyes eljárások esetében az általános díjszámítástól eltérő módon állapítják meg a munkadíjat. Ezek jellemzően általános, tömegesen előforduló eljárások, és a díjat fix összegben vagy a szokásos munkadíj bizonyos százalékában határozzák meg.
Fix összeget kell fizetned névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért (aláírásonként 3000 forintot), élettársi kapcsolat fennállásáról szóló nyilatkozatnak nyilvántartásába történő bejegyzésére (7 500 forintot) vagy a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásába történő bejegyzésére (szintén 7 500 forintot). Egy okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének munkadíja oldalanként 750 forint. Ha az kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, akkor ennek a kétszerese. Közös ezekben az esetekben, hogy itt a közjegyzőnek egy kész tényt kell hitelesítenie vagy nyilvántartásba vennie, az eljárásának nincs semmilyen tényfeltáró jellege, ezért a munkadíj fix összegben is kiszámítható.
A szokásos munkadíj bizonyos százalékára csökkentett, kedvezményes díjszabások társulnak, például a lakásvásárlás és a hitelfelvétel egyes eseteihez. Így a jelzálog-hitelintézetek által kötött jelzálog-hitelszerződések közokiratba foglalásáért az alapdíj negyedrészét kell fizetned. Pénzügyi intézmény hitelező és a fogyasztó közötti, lakáscélú jelzálog-hitelszerződés bank által megkövetelt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat a közokiratba foglalásáért a mindössze harminc százalékát kell a munkadíjnak megfizetned, ha a nyilatkozat megfelel a Díjrendeletben meghatározott formai feltételeknek.
A három vagy több kiskorú gyermeket nevelő családok lakásvásárlása esetén – bizonyos lakásméretig – az alapdíj háromnegyedét, 35. életévét be nem töltött fiatal pedig – ha az egész lakástulajdon értéke nem haladja meg a 15 000 000 forintot – az alapdíj felét kell megfizetni. Ezek a kedvezmények mind alkalmazhatóak államilag támogatott lakáscélú hiteleknél, további kedvezménnyel segítve a fiatalok és a nagycsaládosok lakásvásárlását.
Igyekeztünk számodra érthető és világos módon átadni ezt a bonyolultnak tűnő szabályrendszert. A Díjrendelet számos változást hozott, emelkedett mind az ügyérték, mind az óradíj alapú munkadíjak összege. Szerencsére ugyanakkor – mint ahogy fentebb ismertettük – kedvezményeket is megállapított.
Jelentős újítás, hogy ha az ügyfelek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet változtatás nélkül foglalja közokiratba a közjegyző, akkor a munkadíjat kötelezően a felére kell csökkenteni, míg korábban ez csak lehetőség volt.
Blogunk célja, hogy praktikus, kézzelfogható segítséget nyújtsunk neked a paragrafusok útvesztőiben, melyeket később hatékonyan használhatsz fel, akár hétköznapi ügyeid intézése során is. Ha pedig testreszabott tanácsokra van szükséged, keresd meg bátran a BP Legal csapatát és készséggel leszünk segítségedre!
ügyvéd
A kitöltés kötelezettségmentes.
Az űrlap elküldése után felvesszük veled a kapcsolatot és megbeszéljük az együttműködés részleteit.
Igényeidnek megfelelően részletes tájékoztatást adunk az ügyintézés menetéről, időtartamáról és költségeiről.
Együttműködésünk során maximális ügyvédi támogatást nyújtunk, legyen szó bármilyen jogi területről.
Copyright © 2023 – BP Legal
Minden jog fenntartva