Székhely

Székhellyel minden vállalkozásnak rendelkeznie kell, aki gazdasági tevékenységet folytat: legyen szó zrt.-ről, kft.-től, egyéni cégről vagy akár egyéni vállalkozóról. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, főszabály szerint a központi ügyintézés helye. A bejegyzett iroda kétféle kötelezettséget jelent:

• ez a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint 

• ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.

A cég levelezési címére érkezik minden hivatalos és üzleti levél – ez a cím szerepel a cégbélyegzőn és ez kerül feltüntetésre a céges iratokon is. Ezeket a leveleket, hivatalos iratokat pedig a székhelyen köteles a cég nyilvántartani, őrizni és ha ott hatósági ellenőrzés történne –  a székhellyel összefüggő kötelezettségként – az így megőrzött iratokat a hivatalos szervek rendelkezésére bocsátani. 

A székhely az a hely, ahol a cég vezetésének elérhetőnek kell lennie. Akár az üzleti partnerek, akár a hivatalos szervek, ha fel akarják keresni például a cégvezetőt, ezt a székhelyen fogják megtenni. Természetesen a cégvezetőnek nem kell folyamatosan ott tartózkodnia, de a vonatkozó joggyakorlat értelmében a cégnek a székhelyen munkanapokon, munkaidőben elérhetőnek kell lennie. Továbbá jogszabályi rendelkezés, hogy a székhelyen a céget közterületről is látható módon cégtáblával kell megjelölni. 

A cég székhelye csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. Ezt a jogosultságot a cégbíróság felé is igazolni kell olyan módon, hogy az ezt tanúsító dokumentumot – legyen az tulajdoni lap, bérleti szerződés, tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozat vagy székhelyszolgáltatóval kötött megbízási szerződés – a cégbejegyzési eljárás során a benyújtott iratokhoz csatolni kell.

A székhelyet elsősorban a telephelytől és a fiókteleptől kell elhatárolni. Ezek a helyeken szintén folyhat munkavégzés és a cég akár irodát is tarthat ott fenn. A legfontosabb különbség, hogy a székhely a gazdasági tevékenység folytatásának az a helye, ahol a központi ügyvezetés helye van. Amennyiben a központi ügyintézés helye nem azonos a cég székhelyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Vonatkozó jogszabályok:

• A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7. §
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 19. pont
• A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pont

Kapcsolódó fogalmak: