Saját tőke

A saját tőke egy gazdasági társaság vagyona. Minden társaságot a valamennyi induló tőkével, azaz jegyzett tőkével kell megalapítani – induláskor tehát ez a két összeg megegyezik. A társaság működése során aztán az elért eredmények növelik, míg a veszteségek csökkentik a saját tőkét. Illetve vannak más esetek is, amikor módosulhat ennek összege: például az osztalékfizetés szintén a saját tőke terhére történhet, ugyanakkor tőkeemeléssel pozitív irányba lehet változtatni annak összegét.

A jogi szabályozás szerint saját tőkeként csak olyan tőkerészt lehet kimutatni, melyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozás rendelkezésére, vagy a tulajdonosok az adózott eredményből hagytak a vállalkozásnál. A társaság működése során ebből finanszírozza a gazdálkodását.

A számviteli törvény meghatározza a saját tőke elemeit; ilyen a jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, továbbá a különböző tartalékok (tőketartalék, eredménytartalék, lekötött tartalék és az értékelési tartalék), valamint a tárgy évi mérleg szerinti eredmény.

Egy gazdasági társaság tényleges működése, üzleti tevékenysége során tehát a jegyzett tőke és a saját tőke összege elválik egymástól tekintettel arra, hogy az utóbbi gyakorlatilag szinte folyamatosan változik. Ha például a társaság működése veszteséges, esetleg tőke kivonására került sor, ezek mind olyan események, amelyek a saját tőke összegét csökkenteni fogják. Olyan eset is elképzelhető, hogy a társaság annyira eladósodik, hogy a saját tőkéjének egyenlege mínuszba fordul, azaz a társaságot terhelő kötelezettségek meghaladják a társaság rendelkezésére álló vagyonának összegét.

A Ptk. ezért különböző szabályokat határoz meg azokokra az esetekre, amikor a saját tőke csökkenése veszélyeztetné a társaság működését, fizetőképességét vagy az adott társasági formával kapcsolatos piaci bizalmat: egy bt.-hez képest egy kft, vagy egy kft-hez képest egy rt. lényegesen magasabb jegyzett tőkével alapítható meg: az üzleti életben pedig értelemszerűen nagyon biztonságot sugall egy magasabb tőkével bíró gazdasági társaság.

Ezért rendelkezik úgy a Ptk., hogy ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, akkor – bizonyos további feltételek és határidők figyelembevételével – gazdasági társaság köteles lehet elhatározni átalakulását más gazdasági társasággá, vagy a jogutód nélküli megszűnést vagy az más gazdasági társasággal való egyesülést választani.

• A kft.-k vonatkozásában kimondja a Ptk., hogy az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent. 
• A részvénytársaságok esetében pedig az igazgatóság köteles hasonló módon eljárni, értesíteni a felügyelőbizottságot és közgyűlést összehívni vagy annak határozathozatalát kezdeményezni, ha a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent.  

Ezekben az esetekben a törvény maga írja elő, hogy a tagok, illetve a részvényesek kötelesek olyan intézkedéseket tenni, amely alkalmas ennek a helyzetnek megszüntetésére: például pótbefizetést előírni, a törzstőke összegét csökkenteni vagy a társaság átalakulásra vagy megszűnése felől intézkedni. 

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény III. könyv
• A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. § 

Kapcsolódó fogalmak: