Diszpozivitás

A diszpozivitás latin eredetű, általános jogi fogalom. Diszpozitív szabályoknak nevezzük azokat a rendelkezéseket, amelyek a törvény szövegében előírásra kerülnek ugyan, azonban a törvény egyúttal azt is megengedi, hogy a felek – különösen a  polgári jogi jogviszonyokban – közös megegyezéssel eltérjenek azoktól. Magyarra nagyjából az „eltérést engedő” szabály kifejezéssel lehetséges lefordítani.

A diszpozitív szabály ellentéte az úgynevezett kógens, azaz eltérést nem engedő rendelkezés. Kógens szabályok előfordulhatnak magánjogi, polgári jogi területen is, azonban jellemzően a közjog területén – mint például a büntetőjogi jogszabályokban – szerepelnek. Kógens rendelkezés esetén nincs lehetőség az előírt szabálytól való eltérésre. A példánál maradva, büntetőjog esetén az ítélkező bírót megilleti egy bizonyos fokú mérlegelési szabadság, de csakis a törvény által előírt keretek között – például a szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a törvény által megállapított alsó és felső határ között van lehetősége a büntetés mértékének megállapítására.

A polgári jogi viszonyok azonban általánosságban megengedőbbek – a főszabály szerint felek szabadon köthetnek szerződést és szabadon állapíthatják meg annak tartalmát, valamint a törvény rendelkezéseitől el is térhetnek, ha az eltérést a törvény nem tiltja. Nyilvánvalóan nem lehet szerződést kötni – a sarkalatos példánál maradva – olyan tevékenységre, amelyet a Büntető Törvénykönyv büntetni rendel. De arra sincsen lehetőség, hogy kiskorú személy önállóan kössön több millió forint értékű vállalkozási szerződést vagy valaki véglegesen lemondjon jogképességéről.

Hasonló módon, alapvetően diszpozitív szabályok alkotják a társasági jogi rendelkezéseket is. Természetesen ebben a körben sem megengedett, hogy a felügyelőbizottság tagjai a jelenlévők kevesebb, mint felének szavazatával hozzanak határozatot vagy részvénytársaság esetén a részvényt névértéken alul bocsássák ki. De főszabály szerint, egy gazdasági társaság alapítása során a létesítő okiratban a társaság szervezetét és működési szabályait az alapítók maguk állapíthatják meg. Ez a diszpozivitás elsősorban a társaság működésére, belső „játékszabályaira” vonatkozik – külső, harmadik személyek, mint például a társaság hitelezői, üzleti partnerei irányába már kevésbé a diszpozitív, inkább kógens szabályozás jellemző. 

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:4. §; 6:59. §

Kapcsolódó fogalmak: