Apport

Az apport gazdasági társaságok részére teljesített, a törzstőke összegébe beszámító nem vagyoni hozzájárulás. Apportként vagyoni értékkel rendelkező tárgyakat, eszközöket és vagyoni értékkel bíró jogokat (például szerzői jogot, bérleti jogot, az adós által elismert vagy a bíróság által megítélt  pénztartozást) lehet a társaság részére felajánlani. Bizonyos értékkel bíró szolgáltatás nyújtása szintén lehet apport tárgya, azonban fontos szabály, hogy a munkavégzés nem tartozik ebbe a körbe. Azaz a társaság tagjának személyes közreműködése vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem számolható el nem vagyoni hozzájárulásként.

Másik megkötés, hogy az apportként felajánlott hozzájárulásnak minden esetben összefüggésben kell lennie a társaság működésével, tevékenységével. Így egy mobiltelefon, gépjármű, munkagép vagy ingatlan a gyakorlatban sokszor előforduló, helyes példa lehet az apportálható vagyontárgyakra.

A törvény eltérő szabályokat fogalmaz meg egyes társasági formák – kkt., bt., kft. vagy rt. – esetében az apportra vonatkozóan – milyen arányban teheti ki a törzstőke összegét a pénzbeli hozzájárulásokkal összevetve, milyen időpontban kell a társaság rendelkezésre bocsátani vagy hogyan kell az értékét megállapítani. Rt. esetében például főszabály szerint az apport értékét könyvvizsgáló vagy a vagyontárgy értékeléséhez szükséges szakértelemmel rendelkező szakértő határozza meg. Ezzel szemben egy kft. tagjai ezt nyilatkozat útján is megtehetik – ebben az esetben viszont ők viselik annak felelősségét, hogy az apport értékét a forgalmi értékkel arányos összegben állapították meg.

Apportálás esetén a társaság tulajdont szerez az apport tárgya felett, azaz vagyonszerzés történik, amely főszabály szerint adóköteles tevékenység. Az általános forgalmi adóról szóló törvény a belföldön nyilvántartásba vett társaság esetében ez alól bizonyos feltételek fennállása esetén kivételt tesz, ekkor ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik, azonban a vagyonszerzési illetéket sok esetben ekkor is meg kell fizetni. Ha pedig az apportot magánszemély szolgáltatja, SZJA fizetési kötelezettsége keletkezhet abban az esetben, ha a vagyontárgy társaság által elfogadott értéke magasabb, mint az annak megszerzésére fordított, igazolt kiadások összege – azaz, ha lényegében nyeresége keletkezett a nem vagyoni hozzájárulás teljesítésével. 

Az apport sokszor kézenfekvő megoldás lehet egy gazdasági társaság leendő tagja számára. Azonban az esetleges adófizetési kötelezettség mellett más terheket, kiadásokat is jelenthet a nem vagyoni hozzájárulás teljesítése, mint a gépjármű átiratásához vagy az ingatlan adásvételéhez, esetleg a könyvvizsgáló díjazásához kapcsolódó költségek. Továbbá az apportba adott eszköz esetén számolni kell egy bizonyos értékcsökkenéssel is, ami később akár meg is változtathatja a tulajdoni hányadok arányát vagy a tulajdonrész adás-vétele, esetleg a törzstőke felosztása esetén is okozhat bonyodalmakat.

Vonatkozó jogszabályok:

• A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Kapcsolódó fogalmak: